Magyarországon nincs a mérlegnek nyelve, itt nyerni kell – Magyar Péter és a választási matek – Válasz Online
 

Magyarországon nincs a mérlegnek nyelve, itt nyerni kell – Magyar Péter és a választási matek

Magyari Péter
| 2024.03.22. | Nagytotál

Magyar Péter berobbanása a magyar politikába rendkívüli helyzetet teremtett, a semmiből érkezve akár a második is lehetne egy most vasárnapi választáson. Óriási kihívás azonban, hogy nincs pártja, és egyáltalán nem egyszerű találnia egy megbízható, és a fideszes nyomással dacolni képes szervezetet. 2026-ban pedig aligha lehet a mérleg nyelve úgy, ahogyan azt előrevetíti. A hazai választási rendszer ilyen helyzetet ugyanis nem nagyon tesz lehetővé. Végigszámoltuk a lehetséges kifutásokat.

hirdetes

Izgalomban van az ország politika iránt érdeklődő része, mert március 15-én több ember ünnepelte Magyar Pétert, mint Orbán Viktort és Karácsony Gergelyt. Magyar berobbanása a politikába egyedülálló jelenség: alig néhány hét alatt váltott ki elképesztő érdeklődést, a Medián szerint a pártja – ha lenne neki – akár 9 százalékot is elérhetne egy mostani választáson. (A megkérdezettek 68 százaléka hallott Magyar Péter színrelépéséről, és e csoport 13 százaléka jelezte, hogy szívesen szavazna is rá, ez az összes megkerdézettre vetítve 8,84 százalék.) 

Ezzel Magyar nem létező pártja akár az ellenzék legerősebbje is lehetne,

hiszen a teljes népességen belül ugyanez a mérés a DK-t 8, a Magyar Kétfarkú Kutya Pártot szintén 8, a Mi Hazánkat 6, a Momentumot pedig 5 százalékra mérte. Sőt: az ellenzéki pártok itt bemutatott erősorrendje úgy alakult ki, hogy ennél a kérdésnél nem lehetett Magyar pártját megjelölni. Mivel a felmérés azt mutatta, hogy leginkább az ellenzékiek szavaznának Magyarra, ezért ha lenne pártja, és most indulna a választáson, akkor a fentiek még gyengébben szerepelnének, hiszen részben ezektől a pártoktól venné el a támogatást.

Ráadásul a választásokon csak azok szavazatai számítanak, akik el is mennek, azaz amelyik párt a teljes népességben 9 százalék körüli támogattottsággal bír (a 100 százalékban itt benne vannak azok is, akik otthon maradnának), az az erő egy tényleges választáson ennél jobb eredményre számíthat. A Fidesz például a teljes lakosság 32 százalékának a támogatását élvezi, de a biztos szavazók között 46 százalékon áll. 

Magyar erős kezdése világosan mutatja, hogy a választók igen komoly csoportja szeretne egy új pártot, főként az ellenzékiek, de a bizonytalanok közül is egészen sokan. Számos politikus alapított pártot az elmúlt években, de egyiküké sem közelítette meg ezt a népszerűséget, ami arra utal, hogy nemcsak a „legyen már valami” óhaj számít ebben, hanem Magyar Péter személye, fellépése is erősen hatott.

Ám ettől még egy igazi választáson elérhető siker nem magától értetődő, főleg, ha a cél a kormányváltás, és nem csupán az ellenzéki térfél átrendezése.

El tud indulni júniusban?

Alapvető kérdés, hogy miután március 15-én politikai mozgalmat indított, abból képes lehet-e igazi pártot szervezni, és elindulni a június 9-i választásokon. A pálya széléről márpedig nehéz lesz fenntartani közönsége érdeklődését 2026-ig. A Schadl-ügyben ígért leleplezése erősítheti a lendületét a következő hetekben, de két évre nem biztos, hogy lesz elegendő muníciója választott tisztségviselők nélkül. Ha viszont jó eredményt érne el az EP-választáson, akkor hivatalosan is bekerülne a politikai tényezők klubjába. A 2019-es EP-választás tette a DK-t és a Momentumot is komolyan vett erővé az ellenzéki oldalon: egy feltűnő választási eredmény nagyon sokat számít. 

hirdetés

Ráadásul az EP-mandátumok komoly pénzzel is járnak, az európai képviselők irodákat tarthatnak fenn Brüsszelben és az anyaországban is, mindkettőt feltölthetik emberekkel, szakértőket bérelhetnek. Ezek a források biztosan jól jönnének Magyaréknak, akik egyébként biztosan nem számíthatnának állami támogatásra 2026-ig. 

Egy teljesen új, teljesen saját párttal azonban Magyar Péter nem tud elindulni az idei EP-választáson. A köztársasági elnök március 12-én kiírta a választásokat, és azon csak az addig bejegyzett szervezetek vehetnek részt. Magyarnak nincs egyelőre saját pártja, tehát az a kérdés, hogy sikerül-e találnia olyat, amely szívesen együttműködik vele. 185 bejegyzett párt van jelenleg Magyarországon, választék tehát elvben akad, de erős személyes bizalom kell egy ilyen összefogáshoz. Ennek kialakítása egyáltalán nem magától értetődő. 

Akikkel Magyar megállapodik, azok múltját, gazdálkodását, a vezetők életét, összes valaha az internetre kirakott posztját és kommentjét egyszerre vizsgálják majd meg az állami szervek és az újságírók, olyan hibákat, szabályszegéseket vagy ízléstelenségeket keresve, amelyek súlyos árnyat vethetnek Magyarra is. Még a nagy pártok esetében is nehéz teljesen feddhetetlen csoportot találni, és a helyzet egyáltalán nem jobb a minik kategóriájában. 

Továbbá előfordulhat, hogy a párt régi vezetői, tagjai, tisztviselői átverik Magyart a kampány alatt: megszegik a megállapodást, törvénytelenséget követnek el, felszámolják magukat, visszahívják a jelölteket stb.  

Ennél is komolyabb problémát jelent, ha a lehetséges partnereket megfélemlítik, még az egyezség megkötése előtt.

Hallottunk erre utaló pletykákat, amelyek váratlanul félbeszakadt tárgyalásokról szólnak, és arra utalnak, hogy nyomás alá kerülhettek állami szervek, vagy ahhoz kapcsolódó személyek részéről olyanok, akik hajlottak a megegyezésre Magyar Péterékkel. Ezeket a történeteket egyelőre nem tudtuk ellenőrizni. 

Ha van ilyen megfélemlítési kísérlet, az nem volna példa nélküli. A 2018-as választás előtt az egykor MDF-es Gémesi György, gödöllői polgármester például megpróbált Új Kezdet néven pártot építeni, és számos független polgármester jelezte neki, hogy szívesen csatlakozna. Csakhogy sorra megfenyegették őket a Fidesz felől, hogy az általuk vezetett települések minden pályázati és egyéb támogatási forrástól örökre elesnek, ha tényleg részt vesznek a párt szervezésében. Sorra mondták vissza a polgármesterek a már megígért csatlakozást, és végül Gémesi nem is tudott önállóan elindulni, csupán egy LMP-vel kötött megállapodáson keresztül lehetett néhány jelöltje. 

Az önkormányzati választáson civil szervezetek is állíthatnak jelölteket, így a helyzet elvben ott könnyebb, mert ilyenből még több van, mint pártból. Viszont nehezebb beleszólni a kialakuló versenybe. A tisztán pártlistás EP-választás az 5 százalékos küszöb elérésével már konkrét eredményt hoz, de a polgármester-jelöltek versenyében csak a legtöbb szavazatot kapó jelölt jut pozícióhoz. 

Nem véletlen, hogy az ellenzékiek minden egymás iránti ellenszenvük és gyanakvásuk ellenére is igyekeznek közös jelölteket állítani, mert ahol nem egy az egy elleni küzdelem alakul ki, ott általában fideszes jelöltek számítanak a toronymagas esélyesnek. Magyar viszont megmondta, hogy Gyurcsány Ferenccel nem egyezkedik, azaz a közös jelöltállításban nem vehet részt. Innentől a már jórészt felosztott pályán nagyon nehéznek tűnik alig három hónap alatt új, sem a Fideszhez, sem pedig az összefogó ellenzékhez sem kötődő jelölteket felépíteni. 

A 2026-os terve igen merész

Magyar Péter többször beszélt arról, hogy új pártjával 2026-ban „a mérleg nyelve” szeretne lenni a parlamenti választáson. Azaz koalíciós kényszert szeretne kialakítani, hogy nélküle ne lehessen többséget szerezni, és ő dönthessen, hogy egy Gyurcsány nélküli baloldallal vagy egy Orbán nélküli Fideszszel álljon-e össze. Azt is ígérte, kormányra kerülve első lépésben leváltaná a kétharmados többséggel megválasztott tisztviselőket, például a legfőbb ügyészt. Vagyis az elképzelt koalíciónak kétharmados többséggel kellene bírnia.

Ám egy ilyen helyzet nehezen állhat elő, és ezzel egyébként Mérő László matematikus szembesítette is Magyart. Ha a parlament 2026-tól háromosztatú lenne, csak úgy jöhetne létre ilyen felállás, ha Magyar pártja nyerné a választást, és legalább 67 mandátumot szerezne, míg ebben az esetben a Fidesz és az összellenzék egyaránt 66 – 66-ot. Vagyis a mostanában felvázolt terv végrehajtásához mindenképpen Magyarnak kellene nyernie a választást, különben nem alakulhat ki olyan felállás, amiben mindkét riválisával egyaránt képes lehetne kétharmados többséget alkotni. (199 képviselői hely van, és 133 fő kell a kétharmados többséghez.)

A sima többséghez elég 100 mandátum is, de ilyen kormányzás esetén Polt Péter maradna a helyén. Ebben az esetben ahhoz, hogy Magyar legyen a mérleg nyelve, a legerősebb párt legfeljebb 99 mandátumot szerezhet, és csak Magyar pártja lehetne az, amely hajlandóságot mutathatna koalícióra lépni a győztessel, vagy az összes többivel. Például ki kellene zárni egy Fidesz–Mi Hazánk-koalíció lehetőségét. 

Itt sok ugyan a variációs lehetőség, de óvatosságra kell hogy intsen, hogy a mostani magyar választási rendszer alapvetően a győztest jutalmazza, mert a mandátumok többségének, 106-nak a sorsa egyéni választáson dől el, ahol akár egyetlen szavazaton múló többség is elég a győzelemhez. 

2014-ben például a Fidesz a szavazatok 45 százalékával is 133 mandátumot (ez a képviselői helyek 66,8 százaléka) szerzett, miután a 106 egyéni körzetből 96-ban győzött a jelöltje. Azaz hiába szavaztak többen valamelyik ellenzéki pártra, mint a Fideszre, kétharmados többsége lett Orbán Viktoréknak. 

Pedig 2014-ben a listás szavazáson 25 százalék felett végzett baloldali összefogás – és 20 százalék felett a Jobbik. Ám együtt is csak 61 mandátumot tudtak összeszedni, hiába kapták meg összesen a szavazatok 45 százalékát, pont ugyanannyit, mint a Fidesz.

Egy biztos: olyan forgatókönyv egy elképesztően fegyelmezett DK–Magyar-együttműködést követelő extrém esetet leszámítva elvileg sincs a magyar választási rendszerben, hogy a Fidesz nyeri a választást, de nem tud egyedül kormányt alakítani és koalícióra kell mennie a másodikként vagy harmadikként befutott Magyar-csapattal (ami aztán kétharmados Fidesz–Magyar-koalíciós parlamenti többséget eredményez, megvalósíthatóvá téve a kétharmaddal bebetonozott káderek elmozdításáról szóló ígéretet).

Macronnak is győznie kellett

Magyar többször említette Emmanuel Macron francia elnök példáját, aki teljesen felforgatta a több évtizede viszonylag stabil francia pártrendszert azzal, hogy balról és jobbról is behúzott politikusokat vadonatúj pártjába. Franciaországban csak egyéni körzetek vannak, igaz, ezek sorsa két fordulóban dől el, ami kiegyenlítettebbé teszi a versenyt. Ám még így is látszik, hogy a kis győzelem is óriásivá válik a mandátumok elosztásakor. 2017-ben Macron új pártjának elég volt a szavazatok 28 százalékának megszerzése ahhoz, hogy a parlamenti mandátumok 53 százalékát megszerezze. Azaz Macron nem a mérleg nyelve lett, hanem relatív többséget szerezve tarolt. Az egyéni jelöltes rendszer aránytalanságát még inkább mutatják a 2022-es francia eredmények, ahol Macron pártja ugyan csak egy tized százalékponttal szerzett többet a második helyezett baloldali összefogásnál, de így is 245 mandátuma lett, szemben a rivális 131 helyével.

Vagyis egy kis győzelmet is nagyon jutalmazó választási rendszerben csak nagyon extrém körülmények között alakulhat ki olyan helyzet, amikor három nagy tömb közül a második vagy harmadik helyezettnek két opciója is lehet kormányalakításra. 

Magyar kétirányú nyitottsága legfeljebb egy választás előtt lehet opció, választás után viszont vagy győz, és ebből a pozícióból keres koalíciós partnert (ha rászorul), vagy pedig a győzteshez csatlakozik kisebbik koalíciós partnerként. Hogy két irányban is nyitott maradjon a kormányalakítás kérdése, arra csekély az esély a 2011 óta érvényes rendszerben.  


Nyitókép: Magyar Péter saját zászlóbontó rendezvényén a budapesti Andrássy úton 2024. március 15-én (fotó: Válasz Online/Vörös Szabolcs)

Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt

#EP-választás#esélyek#listák#Magyar Péter#önkormányzati választás#pártok#választás