Fapados szülészeteket tervez a kormány
A Belügyminisztérium elképzelései szerint a jövőben országszerte kevesebb szakdolgozóval, kisebb, akár mindössze öt ágyas szülőszobák is működhetnek majd – szerezte meg az információt a hvg.hu. A tervek szerint ezeken a helyeken nem lenne sem altatóorvos, sem a csecsemők intenzív ellátására kiképzett szakorvos. „Kockázatos átalakításnak, a szülészeti ellátásban visszalépésnek tartom az elképzelést” – mondta lapunknak dr. Czikmántory Péter, a Péterfy Sándor utcai Kórház szülészetének korábbi szakorvosa.
Még meg sem jelentek a pontos szabályok, elképzelések, a szakmában máris élénk vita alakult ki. Szőnyi György, a G1 Intézet orvosigazgatója nem találta aggályosnak az elképzelést, amikor az RTL Hiradó a véleményét kérte. Szerinte a rendszer már számos külföldi országban jól működik, szakmailag a hazai szülésznőket is felkészítik az ilyen beavatkozásokra, a képzésük része az újszülöttek ellátása és újraélesztése. „Évente minősítik a szülészeteket, s ezeken a képzéseken naprakész ismereteket kapnak mind az orvosok, mind a szülésznők” – fejtegette. Ugyanakkor Kunetz Zsombor egészségügyi elemző az aggályait sorolta: szerinte a hazai egészségügyi infrastruktúra nem alkalmas ilyen változtatásra, mert ha szülés közben valami probléma jelentkezik, azt azonnal és nem fél óra múlva kell megoldani.
Ez utóbbi véleményt erősítette meg lapunknak Czikmántory Péter is, amikor arról beszélt, hogy a jelenlegi rendszerben, az úgynevezett kettes szintű ellátóhelyeken eddig is volt koraszülött ellátó részleg, a hármason, az intenzív centrummal is rendelkező intézményekben pedig a legbonyolultabb beavatkozásra is adottak voltak a feltételek. „Most belép az úgynevezett egyes szint, ahol nem lesz az újszülöttek ellátásara képzett gyermekorvos, de még azt sem lehet tudni, hogy ezek a „szülőházak” a meglévő kórházak területén működnek-e majd, ahol valamilyen orvosi segítség mégis rövid időn belül elérhető, vagy onnan távol, a kisebb településeken.”
Hogy mindez megvalósítható-e? A tapasztalt szülészorvos azt mondja: nem a megvalósíthatóság a probléma, az csak döntés kérdése. Az eddig nyilvánosságra került információkból azt szűri le, hogy jelentős visszalépés előtt áll a hazai szülészeti ellátó rendszer. Mint mondja, a szülés normális élettani folyamat, de az esetek 15 százalékában mindig kell valamilyen szövődményre számítani. Ha ez bekövetkezik, akkor azonnal, vagy nagyon rövid időn belül be kell avatkozni az anya és az újszülött egészségének védelmében. „Sajnos senkinek nincs a homlokára írva, hogy noha a várandóság idején nem volt semmiféle problémája, de amikor arra kerül a sor, nem lép-e fel valamilyen előre nem látható komplikáció” – mondta.
Ezekben a szülőházakban majdnem olyan körülmények lesznek, mint az otthonszülés esetén, folytatta. Úgy tudja, hogy ezeket az „otthonokat” úgy alakítják ki, hogy egy császármetszés elvégzésére alkalmas helyiség is legyen bennük, amiből arra következtet, hogy talán nem a beteget szállítják majd a kórházba, hanem oda fogják irányítani a szükséges orvos teamet. Csak zárójelben tette hozzá: egy ilyen csapatot percek alatt összeszedni ma egy kórházban sem könnyű feladat.
A nemzetközi sztenderdekben otthonszüléskor eleve jelen kell lennie az orvosnak, vagy a mentőautónak a közelben kell várakoznia, s legkésőbb 20 perc alatt oda kell érkeznie az orvosi csapatnak. Nálunk eleve 30 percről beszélnek, ami nagyon hosszú idő, nem is szólva arról, hogy a hazai mentőszolgálat leterheltsége, az irányítás döcögős rendszere mellett egyáltalán reális lehet-e ennyi idő alatt intenzív ellátásra képes segítséget küldeni a távoli helyszínekre. Fél óra egy vérző nő esetében, vagy egy romló szívhang az újszülöttnél végzetes következményekkel járhat. „Tudjuk, hogy a létszámhiány áll a tervezet hátterében, de ez mindenképpen nagy visszalépést jelent majd, ha bevezetik” – erősítette meg az álláspontját Czikmántory doktor, és hozzátette: a szakemberhiány csak látszólagos. A magánellátásban megfelelő kapacitások állnak készenlétben. Ha a két rendszer közötti átjárhatóságot megoldaná az egészségügyi kormányzat, akkor nem rontani, javítani lehetne a szülészetek körülményein.
Megpróbáltuk kikérni a változásokban leginkább érintett szülésznők véleményét is. Megkerestük a Magyar Szülésznők Egyesületét, mit gondolnak a nyilvánosságra került elképzelésekről, de Bihary Enikő elnök, a Szabolcs Szatmár Bereg megyei Egyetemi Oktató Kórház szülésznője, a Mindent a Nőkért Alapítvány kuratóriumi tagja elzárkózott a kérdéseink elől. Arra hivatkozott, hogy az egyesületüket nem vonták bele egyeztetésbe, magánvéleményét pedig a részletek ismerete nélkül nem akarta kifejteni.
Kökény Mihály, korábbi egészségügyi miniszter óvatosan fogalmazott: tart attól, hogy ez a tervezet csak feleresztett „lufi”, a minisztérium a reakciókat teszteli csupán. Volt már ilyesmire példa. Magát az elképzelést viszont keményen bírálta: ebben a formában botrányos! Ha tényleg bevezetik – mondta –, legalább harminc-negyven évet lépünk vissza a szülőotthonok világába. Abba az időbe, amikor távol a kórházaktól, a szülőotthonokban volt egy-egy nyugdíjas orvos, minimális létszám, de semmi biztonságot nem tudtak nyújtani az oda bekerülőknek. A Horn-kormány idejében ezeket az otthonokat szerte az országban felszámolták, az akkori ellenzék tiltakozott ugyan, de aztán hamar elültek a viharok. Mindenki belátta, hogy helyesen döntöttek.
„Most ezeket a fapados szülészeti körülményeket kívánja a kormány ismét visszahozni” – vélte a volt miniszter, majd hozzátette: hiába érvelnek azzal, hogy majd valami családias, bababarát, csecsemőközpontú ellátás a cél, a valóság az, hogy romlik a betegbiztonság, romlanak az édesanyák és a születendő gyermekek életesélyei. Nagyon cinikusnak tartja az eddig nyilvánosságra került részleteket, amelyeket nem gondoltak végig. „Cseppet sem vagyok derűlátó, mert akár az újszülött halálozások, akár a fejlődési rendellenességek, vagy az agykárosodások száma is szaporodhat, nem is szólva az anyai halandóság növekedésének veszélyéről” – mondta Kökény Mihály.
