Itt van a leggyorsabban terjedő betegség a világon

A kutatók egy nagy volumenű 2021-es egészségügyi tanulmány adatait felhasználva 37 különböző neurológiai betegség - köztük a sztrók, az Alzheimer-kór és az agyhártyagyulladás - egészségi állapotra, fogyatékosságra és korai halálozásra gyakorolt hatásait vizsgálták világszerte – írja az IFL Science.

Ezt az úgynevezett fogyatékossággal korrigált várható élettartamban (angol rövidítése DALY) mérték, vagyis abban, hogy hány egészséges életév veszett el a neurológiai betegségek következtében. A kutatók megállapították, hogy 1990 és 2021 között a neurológiai betegségek által okozott DALY-k száma világszerte 18 százalékkal, mintegy 375 millióról 443 millióra nőtt.
Azt is megállapították, hogy 2021-ben az idegrendszeri betegséggel küzdő emberek száma elérte a 3,4 milliárdot, a legfőbb okok között pedig a sztrók, az újszülöttkori enkefalopátia (olyan agykárosodás, amely csecsemőknél fordul elő), cukorbetegséggel kapcsolatos idegkárosodás és az epilepszia szerepel.

 Ennek oka a növekvő és elöregedő népesség, illetve a környezeti és életmódbeli kockázatok emelkedése.

A rossz hírek között azonban van jó is: ha a növekvő és öregedő népesség hatásait kivesszük az egyenletből, a DALY-k és a halálozások száma 1990 óta tulajdonképpen csökkent, ami a szakértők szerint az egészségügyi tudatosság javulásának, a megelőzésnek és a védőoltásoknak köszönhető.

Mindezek ellenére az adatok összességében még mindig növekvő terhet mutatnak, de a kutatók a válság kezelésének néhány kulcsfontosságú módját is meghatározták.

A szegényebb országokban nagyobb a baj

Az adatok szerint az alacsony és közepes fejlettségű országok viselik a neurológiai betegségek növekedésének fő terhét. Dr. Tarun Dua, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) agyi egészséggel foglalkozó részlegének vezetője szerint ezt főként az okozza, hogy az újszülöttek és az 5 év alatti gyermekek jobban ki vannak téve a fertőzéseknek és a szülés során fellépő komplikációknak ezekben a régiókban. A csecsemők túlélési esélyeinek javulásával a tartós fogyatékossággal küzdők, a kezelésekhez, rehabilitációs szolgáltatásokhoz való korlátozott hozzáférés pedig a halálozások számának emelkedéséhez vezet.

Az egészségügyi szervezetek és a politikai döntéshozók megközelítése valószínűleg összetett lesz - a neurológiai állapotok sokfélék, és ami egyeseknél működik, másoknál nem biztos, hogy beválik, ráadásul ott vannak még a lehetséges társadalmi, kulturális és gazdasági akadályok is, magyarázta dr Jaimie Steinmetz, a kutatás vezetője.

A teljes tanulmány a The Lancet Neurology című orvosi szakfolyóiratban olvasható.