Kevés a kötszer és az orvos, nagy a leterheltség – ezek az új ügyeleti rendszer tapasztalatai

Február elsején Pest megyében is elindult az új ügyeleti rendszer. A megye 187 településén a szolgáltatók helyett a mentőszolgálat és háziorvosok látják el az ügyeletet. A korábbi 52 ügyeleti pont helyett februártól mindössze 18 helyen működik ügyelet, ebből 12 helyen van olyan központ, ahonnan az orvosok autóval vonulhatnak házhoz.

Jól mutatja a rendszer működését, hogy már február 5-én egy szentendrei nőről írt a sajtó: fél órán keresztül próbálta elérni az ügyeleti számot, hogy kihívja a háziorvost halott apjához. Erre azért lett volna szükség, mert a háziorvos állítja ki a halotti bizonyítványt. A nő nem járt sikerrel, a háziorvos öt és fél óra elteltével érkezett meg.

De nem ez az egyetlen ilyen fiaskó a térségben. Az is nagy probléma, hogy mindössze három helyen elérhető gyerekügyelet: Vácott, Érden és Cegléden. Ráadásul ahhoz, hogy a Szentendrei-térségből Vácra eljusson valaki autóval, legalább egy Pest megyei matrica kell.

Más helyeken felnőttekkel dolgozó háziorvosok vizsgálják a gyerekeket. Az általunk megkérdezett gyerekorvosok szerint ez nincs rendben. Azt mondták: „a gyerek nem kicsi felnőtt”, és kérdéses, hogy a háziorvosok mennyire tudnak felelős döntéseket hozni, ha „20-30 éve nem láttak gyereket közelről”.

Az elmúlt időszak tragédiái is rávilágítottak erre. Február 25-én Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, Porcsalmán egy egyéves kisfiú vesztette életét azután, hogy a szülei elvitték a mátészalkai ügyeletre. Az ügyeletes orvos egy kúpot írt fel a kicsinek, majd hazaküldte. Másnapra a gyerek nem lett jobban, ezért ismét elvitték a háziorvoshoz. Ott már újra kellett éleszteni, az életét azonban már nem sikerült megmenteni. A család feljelentést tett.

Február elején tüdőgyulladás következtében meghalt egy 13 éves nagyecsedi lány, akit korábban mind a háziorvosa, mind az orvosi ügyelet hazaküldött. Két órával később már a gyermeksürgősségin vizsgálták, onnan a nyíregyházi kórházba szállították, de az ő életét sem sikerült megmenteni. Az esetről beszámoló RTL-nek a szülők azt mondták, hogy a háziorvos vírusra gyanakodott, és hazaküldte a családot.

A magas láz miatt a mátészalkai ügyeletre vitték a lányt, de onnan is hazaküldték, és azt javasolták, ha romlik a helyzet, akkor menjenek a gyereksürgősségire. Erre azután került sor, hogy a lány vér hányt. Onnan egyenesen a nyíregyházi kórházba irányították, de reggelre meghalt. A szülők ebben az esetben is feljelentést tettek, hogy kiderüljön, történt-e mulasztás. Az ügyeletet biztosító Mentőszolgálat szerint nem észleltek súlyos állapotra utaló tüneteket.

Beteg gyerekek, aggódó szülők

Az, hogy mennyire döcögős az új rendszer működése, jól mutatja Hajagos-Domokos Mónika esete. Az ötgyermekes anyuka már rutinos, mégis megijedt, amikor 5 hónapos gyereke nagyon belázasodott. Az óvodába bekerült Calici vírus gyakorlatilag mindenkit megfertőzött, és az egyik gyerek hazavitte a betegséget. Este fél ötkor észlelte az anya, hogy nagyon lázas a gyerek, és – mint máskor is –, tanácsért felhívta a Bethesda kórházat. A 1830-as ügyeleti telefonszámra irányították, hiába mondta, hogy csak tanácsot kérne.

A 1830-on felvették a kagylót, megbeszélték a nővel, hogy melyik településről telefonál, mik a tünetek, és azt is, hogy a lázat nem viszi le a lázcsillapító. Hajagos-Domokos Mónikának azt mondták, hogy kapcsolnak egy orvost, de ez végül nem sikerült. Visszahívást ígértek, de közben eltelt nagyjából háromnegyed óra. Végül egy ismerős anyukától kért segítséget, aki a mentőszolgálatnál dolgozik. Ő azt mondta, hogy várjon másfél órát, hátha hat a lázcsillapító, és elmondta neki, hogy milyen tünetek esetén menjenek azonnal kórházba a babával.

A 1830 nem hívta vissza, ezért Mónika a 104-et tárcsázta. Ott azt mondták neki, hogy kapcsolnak egy orvost. Végül a szentendrei felnőtt ügyeletre kapcsolták, ahol két óránkénti hűtőfürdőt javasoltak, és azt, hogy majd hétfőn menjen a gyerekorvoshoz. Ez szombat este történt. Írt a gyerekorvosának is, megkérdezte, mit tegyen. A gyerekorvos másnap jelentkezett, szerinte mindenkinek azt kellett volna mondania, hogy irány a kórház. Végül hajnal öt után hívták vissza az ügyeletről, de szerencsére addigra már hatott az 5 hónapos kicsinél a fájdalomcsillapító.

Egy másik anyuka arról számolt be, hogy 40 percen keresztül nem érte el a 1830-at, ezért a felnőtt ügyeletre ment a szintén nagyon lázas gyerekével. Ott újabb 40 percet vártak. A háziorvos lázcsillapítót javasolt, meg azt, ha nem csökkenne a láz, menjenek kórházba.

De nem Hajagos-Domokos Mónika története az egyetlen, a dunakanyari csoportokban könnyen bele lehet futni hasonlókba. Van, aki arról írt, hogy hétvégén lett volna szüksége gyerekorvosi vizsgálatra, ám a váci kórház SBO-járól (Sürgősségi Betegellátó Osztály) a mentőállomáshoz irányították őket. Egy viszonylag kicsi és WC-mentes váróterembe zsúfolódtak össze a beteg gyerekek és felnőttek. A kommentelő hozzátette, hogy az ellátásra nem volt panasz, csak a körülmények nem voltak megfelelőek.

A beszámolóktól eltérően nyilatkozott Győrfi Pál. A Mentőszolgálat sajtóreferense a Szentendre tévének azt mondta, hogy mintegy 350 embert láttak el, ebből 100 gyermek volt. „Kijelenthető, hogy jól működik az ügyelet, mindenki megkapta a betegellátást, és hétköznaponként 6-7 beteg jelentkezik, ami 16 órára vetítve azt jelenti, hogy nem beszélhetünk túlterheltségről.”

Több település is megpróbál alternatív eszközökkel megoldást találni. Budaörsön az önkormányzat finanszírozza a 0-24-ben működő online- és telefonos orvosi tanácsadást, szakorvosi ellátást 7-19 óra között, és házhoz menő mentőszolgálatot. Ez szerződés alapján valósul meg, és orvossal, illetve mentőtiszttel vonulnak a helyszínre. Budaörsön azután döntöttek így, hogy ott is megszűnt a korábban jól működő ügyelet.

Pomázon magánügyeleti ellátás indult február elsejétől. A tájékoztatóból kiderül, hogy az állami ellátással ellentétben ott lehetőség lesz ultrahangvizsgálatra, házhoz megy az orvos, amennyiben szükséges, és helyben történik az ellátás. A szolgáltatás éves átalánydíja 18 ezer forint fejenként, ennyit fizetnek a szerződő helyiek.

Tahitótfaluban és térségében azt próbálják elérni, hogy a több évtizede működő ügyeleti pontot újra meg lehessen nyitni. A választások előtt beharangozott és megígért mentőállomás sem épült meg, innentől pedig már az ügyelet sem lesz elérhető közelségben.

Idén januárban civilek vezetésével megalakult a Tahi orvosi ügyelet támogatói Facebook-csoport, és a civilek aláírásgyűjtő kampányba is kezdtek. Megkeresték a térség országgyűlési képviselőjét, Vitályos Esztert (Fidesz-KDNP) is, aki válaszában többek között ezt írta:

„Biztosíthatom róla Önöket, hogy az egyes területek, így Tahitótfalu és környéke betegeinek ellátása is maradéktalanul biztosított a koncepció alapján. A betegbiztonság fenntartása érdekében az elemzések a működés során is folytatódnak, szükség esetén módosítások történhetnek. Jelzem, hogy a tahitótfalui ügyeleti ellátás formájáról és az ügyeleti pont esetleges indulási idejéről már korábban megbeszéléseket folytattam a fenti megnevezett intézményekkel, legutóbb, 2024. februárjában dr. Takács Péter egészségügyi államtitkár úrral, amelyet az ügyeleti ellátás Pest vármegyében történő indulását, illetve az első hónapok adatainak részletes elemzését követően folytatni is fogok és természetesen minderről tájékoztatással is leszek a lakosság irányába.”

Az orvosok sem boldogok

A szentendrei térség leterhelt gyerekorvosainak nem csak a betegek ellátásával kell foglalkozniuk, elvileg ügyeletet is kell vállalniuk a térség három gyermekügyeleti központjában. Ez legjobb esetben is 40 kilométerre van, de ha Szentendréről Ceglédre kell menni ügyelni, az 96 kilométert jelent – csak oda. A helyzetet nehezíti, hogy az ügyeleti és a rendelési idők összecsúsznak, gyakorlatilag kivitelezhetetlen, hogy az orvosok időben felvegyék a munkát. Több gyerekorvos is azt mondta, helyben természetesen szívesen ügyelnek, ha arra van szükség, de nem akarnak még utazással is időt tölteni.

Egyikük az Átlátszó megkeresésére elmesélte: „Azt mondták, a mi bajunk, meg leszünk fizetve, hisz jár a bruttó 11.700 forint körüli összeg óránként”. A név nélkül nyilatkozó gyerekorvos feltehetően arra a nyilatkozatra célzott, amit Győrfi Pál juttatott el a Pénzcentrumhoz, amiben arról írtak, hogy akár más megyébe is átvezényelhetik az orvosokat, ha nem vállalnak önkéntesen ügyeletet.

„Nyilvánvaló, hogy a háziorvosi ügyeletekben számítunk a háziorvosok részvételére, hiszen a betegek igényt tartanak a tőlük kapott ellátásra. Sok háziorvos vonakodik havonta maximum két alkalommal, délután vagy délelőtt, ráadásul plusz díjazásért ügyeletet vállalni, holott a tapasztalatok szerint az ügyeletbe óránként átlagosan egy-két beteg érkezik, rendszerint enyhe tünetekkel, így ellátásuk nem igényel extrém erőfeszítést a háziorvostól, aki ezért 9-11 ezer Ft/óra díjazásban is részesül. Az új ügyeleti rendszerhez februárban csatlakozó Pest vármegye esetében is szembetűnő, hogy a háziorvosok ellenérzéseit sokan egyéni, vagy politikai érdektől hajtva táplálják és kihasználják, rombolva ezzel a lakossági bizalmat is.

 

Tizenhét, már csatlakozott vármegye egyéves működésének tapasztalatai, 310 ezer elvégzett betegellátás alapján kijelenthető, hogy az egységes alapellátási ügyeleti rendszer Fejér és Pest vármegye területén is jól fog működni, a betegellátás szempontjából előrelépést fog jelenteni és a ma még kételkedő háziorvosok számára is megfelelő feltételeket fog biztosítani.”

2023 tavaszán a kormányhivatalok közigazgatási határozatban kötelezték az új ügyeleti szerződést alá nem író orvosokat, hogy vállaljanak ügyeletet, és figyelmeztetésben is részesítették őket. A Magyar Orvosi Kamarát is megkerestük az új ügyeleti rendszerrel kapcsolatban. Tájékoztatásuk szerint az alapellátási ügyeletet az OMSZ működteti, a háziorvos pedig havonta két alkalommal – hétköznap 16:00-22:00 óra között, hétvégén és ünnepnapon 08:00-14:00 óra között – ügyel. Az ESzCSM rendelet 15 § (6) bekezdése alapján az ügyeleti feladatvégzés az Országos Mentőszolgálattal kötött személyes közreműködői szerződésből következik, ám abban jelenleg vita van, hogy ezt a szerződést kötelező-e megkötni, és hogy a felek milyen módon tárgyalhatják meg annak tartalmát.

A vitás jogi kérdésekben idáig a Debreceni Törvényszék és a Szegedi Törvényszék hirdetett – eltérő tartalmú – ítéleteket. A Debreceni Törvényszék szerint a háziorvosoknak ügyelési kötelezettségük van, de ügyelni csak szerződés alapján lehet. Mivel pedig jogszabály a szerződés megkötését nem tette kötelezővé, ezért a feleket megilleti a jog, hogy szerződésüket szabadon tárgyalják le.

Ezzel szemben a Szegedi Törvényszék álláspontja szerint az ügyelési kötelezettség szerződéskötés nélkül is fennáll, és a háziorvosnak kell gondoskodnia arról, hogy szerződjön az OMSZ-szel. Olyat eddig egyik bíróság sem állapított meg, hogy a szerződés tartalmát bármelyik félnek jogában állna diktálni, ám az OMSZ álláspontja szerint a szerződéses szabadság ebben a körben mégsem illeti meg a háziorvosokat. Emiatt pedig több járási hivatal is kötelezettségszegési eljárásokat kezdeményezett azon háziorvosokkal szemben, akik szerződéskötésre jelentkeztek, de az OMSZ nem fogadta el a szerződéseiket. A jogviták várhatóan a bíróságok előtt folytatódnak.

A járási hivatalok eddig csak figyelmeztették az orvosokat, ám nagy összegű pénzbírságot is kiszabhatnak. Sőt, sor kerülhet a praxisengedély felfüggesztésére vagy visszavonására is.

„Ezekre a további szankciókra pedig a kötelezettségszegést megállapító határozatokban mindig fel is hívják a figyelmet, mintegy nyomatékosítva, hogy a hatóságnak nem merült ki az eszköztára a háziorvossal szemben a figyelmeztetés szankcióval. A háziorvos a települési önkormányzattal kötött praxisszerződése alapján látja el a nappali alapellátási feladatokat – tulajdonképpen ez alapján rendel. A praxisengedély felfüggesztése vagy visszavonása végső soron a háziorvos nappali feladatellátásának megszüntetését jelenti” – írta megkeresésünkre a MOK.

A kamara gyűjti a tapasztalatokat is, és az látszik, hogy időnként az OMSZ kompetenciájukon és felkészültségükön felüli feladatok ellátásához rendelte ki az orvosokat ügyeletben.

„A háziorvosoktól az elmúlt évtizedekben nem várták el a sürgősségi esetek oxiológiai szintű ellátását, többségüket nem is képezték ilyen irányba. Számos háziorvosnak ezért nincs meg a kellő felkészültsége ahhoz, hogy például közlekedési baleseteknél újraélesztést, életmentést a mentőktől elvárható szinten hajtson végre. Ezzel szemben az OMSZ-nál is ismerten fennálló jelentős humánerőforrás-hiány okán időről időre megtörténik, hogy ilyen feladatvégzéshez háziorvost vesznek igénybe, egyes esetekben háziorvost mentőautóra ültetnek.

 

Vagy rendszeresen előfordul, hogy csak felnőtt praxis gyakorlattal rendelkező kollégának a vegyes ellátású ügyeleti ponton gyermekek ellátását kell végeznie, emiatt az ellátásra szoruló gyermekek a vegyes ügyeleti pontokról továbbküldésre kerülhetnek egy gyermekgyógyász által ellátott sürgősségi ellátóhoz, tovább terhelve a gyermek sürgősségi ellátó pontokat.” A kamara hozzátette, hogy jó kollegiális viszony van az OMSZ és az ügyeletet adó háziorvosok közt. „Megosztjuk szakmai tapasztalatainkat, számíthatunk a másikra. Talán ez a legfontosabb előnye ennek az új rendszernek országosan, hogy közelebb hozott minket egymáshoz.”

A tapasztalatok alapján az ügyeleti központokban jóval több a munka, míg az ügyeleti pontokat főleg kényelmi okokból keresik fel. A központokban a gyerekeket is el kell látni, ez azoknak a kollégáknak okoz problémát, akik évtizedek óta csak felnőtteket kezelnek.

„Alapellátási kompetencia esetén is gyakoriak a továbbküldések, elsősorban gyermekkórházakba. Tekintettel arra, hogy sok település esetén a Budapesten lévő kórházi ellátó közelebb van, mint az OMSZ-os gyermekügyelet, ezek az ellátások a gyermekkórházak SBO-ait (Sürgősségi Betegellátó Osztályait) terhelik. A központokból rengeteg hívás érkezik, a kollégák jelzései alapján 7-10 egy ügyelet alatt. Mind hétköznap, mind hétvégén átlagban 200-250 km-t utaznak a kollégák. Bár a törvény szerint 22 óráig, ill. hétvégén 8-14-ig kellene ügyelnünk a kollégáknak, sajnos nincs annyi mentőtiszt, akivel a fennmaradó órákat az OMSZ ki tudná tölteni, így az éjszakai ügyeletből is sokat kell a háziorvosoknak átvállalniuk” – írta a MOK érdeklődésünkre. Az ügyeleti részvételi hajlandóság alacsony, a betegek jó része hétvégén érkezik.

Az eszközök és gyógyszerek tekintetében javult a helyzet, viszont a kamara arról számolt be, hogy gyakran kevés a kötszer és nincs a sebellátáshoz szükséges, alapvető steril műszer, és a kisgyerekek ellátáshoz szükséges eszközök is hiányosak. A kamara az ügyelettel kapcsolatos problémákat  dr. Takács Péter államtitkárnak, dr. Csató Gábor OMSZ-főigazgatónak és a Belügyminisztériumnak is jelezte.

A panaszok közt helyet kapott, hogy hiányzik az orvos vagy a mentőtiszt, van, hogy egy ember ügyel, viszont neki mindkét feladatot el kell végeznie. A mentőtisztek kevesen vannak, orvosokból „abszolút hiány van”, az egyes ügyeleteken egyenetlen a terhelés. Például Szigetszentmiklóson és Vácott extrémen leterheltek, ugyanakkor az OMSZ nem változtat még a személyi feltételeken – azaz egyelőre nem lesz több munkaerő ezeken a helyeken. A gyermekügyeletek sokszor nem működnek, vagy nem annyi óraszámban, ahogyan azt a mentőszolgálat ígéri a kollégák elmondása alapján.

Zimre Zsuzsa

Címlapkép: OMSZ/Facebook