Az érintettek semmit sem tudnak a gyermekvédelmi intézmények vezetőire vonatkozó pszichológiai vizsgálatról

A Belügyminisztérium pedig nem hajlandó reagálni. Közben az egyházi intézmények vezetőit érintő kivételezést sem oldotta fel a kabinet.

„Nem tudunk semmit, semmilyen értesítést, információt nem kaptunk róla” – ezt válaszolták lapunknak az ország különböző pontjain működő gyermekvédelmi intézményben dolgozók, miután a gyermekvédelmi intézmények vezetőire vonatkozó pszichológiai vizsgálatról érdeklődtünk.

Ugyanezt az információt kaptuk a szakmát ismerő érdekvédőktől is. Megkérdeztünk szervezeteket is, de egyedül az SOS Gyermekfalvak válaszolt: nem kereste őket senki. Tájékoztatást kértük még az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálattól, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságtól, a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatótól, és a Magyarországi Református Egyház Zsinati Hivatalától is. Ezekről a helyekről válasz nem érkezett.

Mindezek előtt természetesen a Belügyminisztériumtól kértünk tájékoztatást. Háromszori megkeresésünk után negyedik levelünkben már azt is jeleztük, az általunk megkérdezett intézményi dolgozók, szakemberek közül senki nem tud semmit. De reakció erre sem jött.

A titkolózás azért is figyelemre méltó, mert Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára nemrég konkrét számokról beszélt. Március 11-én az MTI-nek azt mondta, a vezetők pszichológiai alkalmassági vizsgálata párhuzamosan történik a soron kívüli hatósági vizsgálattal, amely márciusban és áprilisban 530 bentlakásos gyermekintézményben a bántalmazási esetek belső kivizsgálására fókuszál. Míg ezen a napon azt közölte, a 416 állami-, 6 civil- és 108 pedig egyházi fenntartású intézményből 90-ben már meg is indult ez a hatósági ellenőrzés, két nappal később az M1-en már arról számolt be, hogy 173 gyermekvédelmi intézmény ellenőrzése történt meg, és április végére mindegyiket átvizsgálják. A két szám között jelentős a különbség, így okkal feltételezhető, hogy a hatósági vizsgálattal párhuzamosan zajló pszichológiai tesztelések is ilyen gyorsan haladnak, és vélhetően vannak már tapasztalatok is.

Ezért is szerettük volna megtudni a tárcától, mi az a belügyminiszter által jóváhagyott szakmai protokoll – szintén Rétvári Bence megfogalmazása -, amely alapján eldől, ki maradhat vezető, és kinek kell mennie. Konkrétan milyen teszteket, vizsgálatokat végeztetnek el velük, milyen eredményt kell produkálni az alkalmas vezetőnek, és mitől „gyullad ki a piros lámpa”, ami miatt még képzettebb szakemberek vizsgálják meg azt, hogy az illető alkalmas-e az intézmény irányítására. Kik, hol és hányan tesztelik a vezetőket, és országosan hány intézményvezetővel és helyettessel számol a tárca?

Mint lapunkban is megírtuk, a bicskei pedofilbotrányhoz köthető kegyelmi ügy után a kormány úgy döntött: jövőben a gyermekvédelmi intézmény-vezetők kinevezését pszichológiai alkalmassági vizsgálathoz köti. A jelenlegi és a későbbiekben hivatalba lépő vezetők stressztűrő képességét, szexuális devianciáját, szerencsejáték-, alkohol- vagy drogfüggőségét, általános pszichés állapotát, felelősségtudatát veszi górcső alá. Több szakember, például Hoyer Mária klinikai szakpszichológus, a Semmelweis Egyetem nyugalmazott tanszékvezető egyetemi docense is jelezte: a rendelet megfogalmazása általános, több kifejezés pontosítása hiányzik, nem tudni például, mit ért a rendelet alkotója szexuális deviancia alatt, a pszichiátriai betegségtan ugyanis nem alkalmazza ezt a kifejezést. Arra pedig Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalvak szakmai vezetője is felhívta a figyelmet: egy intézményvezető ritkán találkozik a gyerekekkel, vannak, akik több tíz (esetenként száz) kilométerre vannak az általuk irányított lakásotthontól.