Hasznosak lehetnek a rövid, napközben néhány órát felölelő diéták is, de bőven vannak apró betűs részek és főleg kérdések, mivel a téma még kutatások, tanulmányok tárgyát képezi, mintsem biztos tudás.
Miként a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika adjunktusa, dr. Leiszter Katalin előrebocsátotta: orvosként gyakran találkoznak azzal, hogy a páciensek bármilyen oknál fogva böjtölni kezdenek. Ilyen okok lehetnek a következők:
- testsúlycsökkentési vagy életmódváltási szándék,
- formába hozás a nyárra, strandidőszakra,
- húsvétot megelőző nagyböjti időszakban vallási indíttatás.
A gasztroenterológus is említette, hogy a böjtölés élettani hátterére, az úgynevezett autofágia mechanizmusára az utóbbi évtizedek kutatásai mutattak rá még inkább, aktuálisan azok a legtöbbet kutatott böjtformák, amelyek egy napon belül bizonyos idősávra korlátozzák a táplálkozást.
Ezek közül is a legelterjedtebb a 16/8-asnak hívott böjt, amelynek során 8 órás a táplálkozási időablak, például délelőtt 10-től este 18 óráig. A fennmaradó 16 órában az említett autofágia jobban működhet, erőteljesebbé válhat a sejtmegújulás, ami nyilvánvalóan pozitív változásnak hangzik.
Amit eddig ezekről a böjttípusokról tudunk, hogy hozzájárulhatnak a fogyáshoz, csökkenthetik bizonyos vérzsírok szintjét és gyulladásos faktorok termelését, vagy túlsúlyos páciensek esetében javíthatják az inzulinérzékenységet
– folytatta dr. Leiszter Katalin, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az időszakos böjtök hasznossága, betegségmegelőző szerepe kurrens kutatási téma, főleg, hogy a 16/8-as mellett ismert a 14/10-es és a 18/6-os változat is.
Nagy kérdés viszont, hogy ezek az időszakos böjtök hatékonyabbak-e, mint a hosszabb ideig tartó, csökkentett kalóriabevitellel járó tartós diéták. Ezért is vizsgálódott tovább a sanghaji Csiao Tung Egyetem kutatócsoportja.
Rövid távon javulhat a vérnyomás és a vércukorszint
Ők arra jutottak, hogy sokan hivatkoztak olyan rövid távú javulásra, amely a vérnyomáshoz, a vércukor-, valamint koleszterinszinthez kapcsolódik, ellenben a hosszú távú hatások vitathatók, sőt, inkább negatívak.
A sanghaji kutatók húszezer felnőtt által kitöltött kérdőívből dolgoztak – köztük fele-fele arányban voltak férfiak és nők –, amelyeket az Amerikai Egyesült Államokban végzett egészségi és táplálkozási vizsgálatból emeltek ki. A kutatásban részt vevő alanyoknak 2003 és 2018 között évente kellett beszolgáltatniuk adatokat az étkezési szokásaikról – a kutatók ezeket vetették most össze az amerikai járványügyi központ 2003 és 2019 közötti halálozási adataival.
Azt találták, hogy akik a 8 órás napi időablakba szorították a táplálkozásukat, nem éltek tovább, mint mások, sőt, 91 százalékkal nagyobb arányban haltak meg szívproblémák következtében.
Külön is vizsgálták azokat, akik eleve ismert szívgondokkal jelentkeztek a kérdőíves vizsgálatra, és 8-10 órába szűkítették a napi táplálkozásukat: náluk 66 százalékkal találták nagyobbnak a szívgondok miatti halálozást. A rákbetegséggel küzdő vizsgálati alanyoknál pedig az jött ki, hogy ha 16 órára vagy még hosszabb időre terítették el a táplálkozásukat, az csökkentette a halálozási veszélyt.
Mindez azonban nem bizonyíték semmire – tette hozzá a kutatást vezető Ven Cö-csung, ami elvezet a következő problémakörhöz.
Csökkenhet a teljesítőképesség, nőhet a feszültség
Az Amerikai Szívszövetség korábbi táplálkozástudományi vezetője, Jo Ann Carson a kutatás ismertetésekor megjegyezte, hogy mit sem tudni arról, hogy a vizsgálati alanyok milyen minőségű élelmiszereket fogyasztottak. Márpedig ennek jelentős hatása lehetett az eredményekre és így a levont következtetésekre is. Ezért ő azt az általános tanácsot adta, hogy mindenki igyekezzen szívbarát étrendet folytatni, függetlenül attól, hogy a nap mely szakában táplálkozik, ha pedig időszakos böjtölésre adná a fejét, előtte egyeztessen az orvosával.
Hasonló álláspontra helyezkedett itthon a Semmelweis Egyetem is.
Dr. Leiszter Katalin is kifejtette, hogy a böjt nem való mindenkinek, például nem javasolt várandós és szoptató édesanyáknak, gyerekeknek. Továbbá hatványozottan
ajánlott egyeztetni a kezelőorvossal a böjt megkezdése előtt számos alapbetegség: szív- és érrendszeri, anyagcsere-, daganatos és nőgyógyászati betegségek, meddőség, alultápláltság, étkezési zavarok esetén.
Azt is érdemes szem előtt tartani, hogy a böjti időszak alatt a fokozódó éhségérzet következtében az érintettek feszültebbek lehetnek, és átmenetileg csökkenhet a fizikai vagy szellemi teljesítőképesség, emiatt érdemes a böjti napokat a kevésbé aktív napokra, például hétvégére időzíteni.
A megfelelő táplálékbevitel csökkentheti a vastagbélrák veszélyét
Mindezek tetejébe a következő általános irányelvek a követendők a gasztroenterológus szerint: a megfelelő mennyiségű és minőségű zöldség- és gyümölcsfogyasztás, rostbevitel, valamint folyadékfogyasztás (főként tiszta víz) javíthatja a bélnyálkahártya állapotát (integritását), a bél mikrobiom-összetételét és diverzitását, valamint gyorsíthatja a bél tranzitidejét, vagyis az időszakot, amíg a táplálék a bélrendszerben tartózkodik.
Mindezen tényezők együttesen csökkenthetik a daganatos betegségek, köztük a vastagbélrák kialakulásának kockázatát. Ennek oka többek között, hogy
ha rövidebb ideig tartózkodnak a bélben az esetlegesen rákkeltő anyagok, akkor kevésbé károsítják a bélnyálkahártyát,
illetve a megfelelő rostbevitel mellett olyan rövid szénláncú zsírsavak is keletkeznek, amelyek szintén hozzájárulhatnak a bélnyálkahártya épségéhez. Ez azért különösen fontos, mert előrejelzések szerint 2030-ra minden negyedik-ötödik végbéldaganatos beteg az 50 éven aluli korosztályból kerül majd ki.
