Bármilyen közvetlen katonai beavatkozás eszkalációhoz vezetne – jelentette ki Giorgia Meloni olasz miniszterelnök. Meloni a héten tartandó uniós csúcstalálkozó előtt beszélt a törvényhozók előtt, ahol közölte: Róma ellenzi a katonák Ukrajnába küldését, de továbbra is támogatja Kijevet. A politikus szerint felesleges és hasztalan tárgyalni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, mivel nem tartja be a megállapodásokat.

Fotó: AFP

Emmanuel Macron még február végén vetette fel azt, hogy szükség lehet a nyugati országok katonai jelenlétére Ukrajnában. Több európai ország, például Svédország, Németország és Szlovákia is elhatárolódott a kijelentésétől, illetve a NATO-főtitkár is jelezte, hogy nem tervezik harcoló csapatok küldését Ukrajnába. Az Egyesült Államok is közölte: nem amerikai katonák, hanem a katonai segélyek hozhatják el a győzelmet Kijevnek.

Macron ennek ellenére nem állt le, márciusban is arról beszélt, hogy egy bizonyos ponton az orosz erőkkel szemben szükség lesz szárazföldi műveletekre. A francia elnök azonban hiába igyekezett a keménykezű vezető látszatát kelteni, a népszerűsége nagyot zuhant az ukrajnai háborúval kapcsolatos kijelentései miatt.

Az olasz védelmi miniszter a múlt héten reagált a francia államfő kijelentésére: szerinte a 60 milliós Olaszországban kevesen állnak készen háborúba menni, ezért ők sosem küldenek Ukrajnába csapatokat. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szintén kizárta, hogy magyar katonák harcoljanak keleti szomszédunkban. Orbán Viktor magyar miniszterelnök pedig a közösségi médiában feltöltött videójában kijelentette: 

Magyarország nem telepít katonákat Ukrajnába.

A NATO közvetlenül nem vesz részt az ukrajnai háborúban, ám számos téren segíti Ukrajnát. A katonai szövetség fegyvereket, lőszereket és a bonyolultabb fegyverek kezelését biztosítja az ukrán hadseregnek. Moszkva ezeket még nem tekintette úgy, hogy a Nyugat beszállt volna a háborúba, ellenkező esetben már megtámadták volna ezeket az országokat az orosz vezetők korábbi kijelentései alapján.

Az orosz kémfőnök, Szergej Nariskin tegnap beszélt arról, hogy Párizs már nyílt támadásra készül Oroszország ellen. Szerinte Emmanuel Macron a fenyegetéseit nem csak úgy, a levegőbe mondta, és már készítik azt a kétezer katonát, akiket Ukrajnába vezényelhetnek. Nariskin azt üzeni, hogy legutóbb még kardokkal érkezett francia sereg Moszkva ellen, és ők sem jártak túl jól.

Meloni is ellenzi a rafah elleni támadást

A politikus az izraeli háborúról is beszélt. Meloni ellenzi a Rafah elleni szárazföldi hadműveletet, és arányos reakciót sürgetett Izrael részéről a Hamász ellen, bár hangsúlyozta, hogy a konfliktust a palesztin iszlamista szervezet kezdte, nem pedig Izrael. Szavai egybecsengenek Joe Biden amerikai elnök Izraelnek szóló figyelmeztetésével, miszerint a rafahi beavatkozás hiba lenne.

A Gázai övezet legdélibb részén, az egyiptomi határ közelében fekvő Rafahnál több mint egymillió, az övezet északi részéről elmenekült palesztin él ideiglenes szálláshelyeken. Szárazföldi csapatok egyelőre nem hatoltak be a városba, de az izraeli légierő több légicsapást is végrehajtott. Washington mellett más országok is ellenzik, hogy Izrael megtámadja a települést.

Közel ötmillió ukrán van külföldön a háború miatt

Csaknem ötmillió ukrán van külföldön a háború miatt, és jelentős részük nem tervezi a hazatérést – közölte kedden az ukrán Gazdasági Stratégiai Központ (CES). Az ukránok nagy része Németország és Lengyelország irányába hagyta el a háború sújtotta országot. A menekültek túlnyomó többsége nő és gyermek, a nők 13 százaléka 35–44 éves.