Kiszorító hatás
Az elmúlt években arról szóltak a hírek, hogy több országban is a belsőégésű motoros autók kiszorítását tervezik, és amíg még lehet őket gyártani és értékesíteni, addig szigorú károsanyag-kibocsátási szabályoknak kell megfelelni, és jönnek majd dátumok, amikor már nem lehet értékesíteni mást, csak tisztán elektromos autót.
Az elmúlt hetek hírei viszont már másról szóltak, arról, hogy kvázi mentőövet dobnak az autógyártóknak, és felpuhítanák a korábban meghatározott szabályokat.
Ez persze nem független attól, hogy az elektromos autók gyártásában igencsak megerősödtek a kínai autógyártók, olyan áron kínálnak olyan minőségű autókat, amivel a nyugati gyártók sok esetben nem tudnak versenyezni, ráadásul a hajtáslánc fontosabb komponenseinél, így például az akkumulátoroknál is a kínaiak diktálnak.
Ehhez jön hozzá az is, hogy az elektromos autók iránti kereslet növekedése is lassul, és miközben egyre több gyártó versenyez ezen a pályán, a korábbi nagy terveket egymás után vágják vissza a nyugati autógyártók.
Európa
Március elején jelent meg egy hír azzal kapcsolatban, hogy az EU újra gondolja a hivatalosan nulla gramm CO2-kibocsátású e-autók de facto károsanyag-kibocsátási értékeit. A Kronen Zeitung szerint Brüsszelben arról döntöttek, hogy az elektromos autókhoz nem automatikusan nulla grammos CO2-mérleget fognak rendelni, hanem figyelembe veszik az e-mobilitás tényleges kibocsátási mérlegét, ez pedig azt jelentené, hogy az e-mobilitás már nem lenne automatikusan a legjobb hajtáslánc.
A lap által megszerzett referencia-adatlap meghatározza, hogyan veszik figyelembe a töltéshez szükséges villamos energia CO2-tartalmát, beleértve az átvitel és átalakítás során keletkező veszteségeket. Az e-autó üvegházhatású gázkibocsátása így hivatalosan már nem lenne nulla, hanem a villamosenergia-mix függvénye lenne. Von der Leyen uniós bizottsági elnök azt mondta, hogy: "Ezzel biztosítjuk a technológiák nyitottságát és a fogyasztók választási lehetőségeit".
Múlt héten egy újabb hír jelent meg a témában, az európai parlamenti képviselők ugyanis jóváhagyták a gépjárművek károsanyag-kibocsátásának csökkentését célzó új uniós szabályozást. Szemben az eddigi tervekkel, hogy teljesen a hibrid és elektromos meghajtású autók felé tolják a piacot a lehető legrövidebb időn belül, az Euro7-es szabályozással mentőövet dobtak a hagyományos motorú járműveknek.
Múlt hét csütörtökön az Európai Parlament a különböző típusú járművekből származó károsanyag-kibocsátás visszaszorítását célzó jelentős lépésként jóváhagyta a személygépkocsik, furgonok, buszok, teherautók és pótkocsik által okozott szennyezés visszaszorítását célzó új uniós szabályokat. Az Euro 7-es rendelet elfogadása előrelépést jelent a járműkibocsátásra vonatkozó szigorúbb előírások megállapításában, biztosítva, hogy a járművek teljes élettartamuk alatt tisztábbak maradjanak. Közben viszont időt nyernek a nagyobb autógyártók, hogy alkalmazkodjanak a követelményekhez, nemcsak az e-autók értékesítésével teljesíthetik a kibocsátáscsökkentési előírásokat.
Egyesült Államok
Tehát úgy tűnik, hogy Európában elkezdték felpuhítani a belsőégésű motoros autók kiszorítását ösztönző szabályokat, és ehhez nagyon hasonló lépéseket látunk most az Egyesült Államokban.
A Biden-kormányzat ugyanis kedden enyhítette azokat a javasolt szabályokat, amelyek arra kényszerítették volna az autógyártókat, hogy csökkentsék a magas fogyasztású, így magas károsanyag-kibocsátású járművek gyártását, különben több milliárd dolláros bírsággal kellene szembenézniük.
Az amerikai energiaügyi minisztérium friss döntése jelentősen lelassítja a meglévő szabályok fokozatos kivezetését, amelyek az autógyártóknak extra üzemanyag-gazdaságossági jóváírást adnak a jelenleg értékesített elektromos járművekért. Az összetett szabályozás valós hatása az volt, hogy az amerikai autógyártóknak segítettek megfelelni a szövetségi szabványoknak a flotta egészére vonatkozó üzemanyagfogyasztás-hatékonysági előírásoknak, miközben továbbra is értékesíthették azokat a benzines pickupokat és SUV-kat, amiken magas profitot érnek el a gyártók.
Az eredeti javaslat 2027-re 72 százalékkal csökkentette volna az elektromos autók kőolaj-egyenértékű üzemanyag-fogyasztási minősítését, a végleges szabály ehelyett 2030-ig fokozatosan, összesen 65 százalékkal csökkenti az értékeket, így az autógyártóknak több idejük marad az alkalmazkodásra.
A tét egyébként nem kicsi: 2032-ig 10,5 milliárd dollár bírságra számíthattak volna, ha nem tartják be az üzemanyag-fogyasztási követelményeket, a General Motorsra 6,5, a Stellantisra 3, a Fordra pedig 1 milliárd dollár jutott volna.
A szabályozás felpuhítására azután került sor, hogy az autógyártók egyeztetéseket folytattak az amerikai kormánnyal, ahol elmondták, hogy nem tudták teljesíteni az elektromos járművekre való átállásra vonatkozó eredeti javaslatokat. Ezek a javaslatok sokkal szigorúbb kibocsátási normákat írtak elő azzal a céllal, hogy az elektromos autók piaci részesedése az eladott új autókon belül a tavalyi kevesebb mint 8 százalékról 2032-re 67 százalékra emelkedjen.
Persze a történetnek politikai szála is van, idén ugyanis elnökválasztást tartanak az Egyesült Államokban, és az amerikai autógyártás egyik központját, Michigant hoznia kell az amerikai elnöknek, republikánus ellenfele, Donald Trump pedig azzal vádolta meg Joe Bident, hogy Biden politikája autóipari munkahelyeket szüntet meg és segíti a kínai elektromosautó-gyártókat.
Környezetvédő csoportok és a Tesla egészen más álláspontot képviselt, azt várták a kormánytól, hogy ne puhítsa fel a korábbi szabályozást, sőt, szigorúbb szabályokat vezessen be.
Címlapkép forrása: Kevin Carter/Getty Images
