Lesöpörte a Fidesz a gyermekek ügyét, 14 év alatt egyetlen ellenzéki javaslat sem jutott el szavazásig a parlamentben

Ötvenhét javaslatot nyújtott be gyermekvédelmi témában az ellenzék 2010 óta. Ebből 47 el sem jutott el az Országgyűlésig, tíz még várakozik – derült ki a Népszava gyűjtéséből.

30 határozati és 27 törvénymódosítási javaslatot nyújtott be az ellenzék az elmúlt 14 évben kifejezetten gyermekvédelemmel, illetve pedofil bűncselekményekkel kapcsolatos témákban – derült ki a Népszava gyűjtéséből. Lapunk összesítése nem tartalmazza az oktatást érintő javaslatokat, sem a szociális szférában, köztük gyermekotthonok dolgozóinak béremelésére vonatkozó ötleteket, ahogy az egyéb gyermekneveléssel összefüggő határozatokat, vagy módosításokat sem. Ezekkel a kategóriákkal ez a szám jócskán 100, akár több száz fölé is rúgna. Csak a családi pótlék emelésére minden párt többször is nyújtott már be törvényjavaslatot. Továbbá K. Endre kegyelmi ügye óta az ellenzék 9 határozati javaslatot nyújtott be a 30-ból. A törvénymódosítások esetén ez az kilenc a huszonhétből. Ezek közül tízet még nem tárgyaltak a kijelölt bizottságok. Tehát elméletileg ezek a javaslatok még eljuthatnak az Országgyűlésig, igaz a többi közül ez semelyik esetén nem sikerült.

2021-ben például a Demokratikus Koalíció (DK) képviselői benyújtottak egy törvény módosító javaslatot, ami egyebek mellett bűncselekménynek minősítette volna a kiskorúak és a fiatalkorúak elleni szexuális bűncselekmény feljelentésének elmulasztását. Akkor is, ha valakit hivatása okán titoktartási kötelezettség terhel, például gyónás esetén. Ezentúl a javaslat a Magyar Püspöki Konferenciát kérte volna fel egy egyházon belüli átfogó vizsgálatra. Egyébként az utóbbi években több országban végeztek hasonló vizsgálatokat, köztük Németország, Spanyolország, Portugália, Ausztria, Írország. Ezt a javaslatot az Igazságügyi Bizottság vita nélkül szavazta le. Pár hónappal később szintén a DK nyújtott be egy olyan határozati javaslatot, ami a katolikus egyházon belüli, kiskorúakat érintő szexuális visszaélések átfogó vizsgálatára létrehozott kormányzati vizsgálóbizottság felállításáról szól. Vejkey Imre az akkori igazságügyi bizottság kormánypárti elnöke azzal érvelt az átfogó vizsgálat ellen, hogy „a magyar Büntető törvénykönyv vonatkozik minden magyar állampolgárra, függetlenül attól mi a hivatása, így vonatkozik a papságra is.” Vadai Ágnes meg is jegyezte, hogy feltehetően azokban az országokban is létezik büntető törvénykönyv, ahol ehhez hasonló vizsgálatokat már lefolytattak.

2017-ben Szabó Tímea nyújtott be egy több pontot tartalmazó gyermekvédelmi törvény módosítást. Ebben egyebek mellett visszaállította volna a tankötelezettségi korhatárt 16-ról 18-ra, megtiltotta volna a különböző családformák megkülönböztetését, támogatta volna a kisgyerekeseket, a gyermekjogi képviselőket kötelezte volna arra, hogy a gyermeket a gondozási helyén keressék fel. Mégpedig azért, hogy a családon belüli erőszak, elhanyagolás könnyebben kiszűrhetővé váljon. A javaslat nem jutott el az Országgyűlésig, a Népjóléti Bizottság leszavazta. A jegyzőkönyv szerint a módosítás több pontjával is egyetértettek a képviselők, de Kovács Sándor kormánypárti képviselő például kifogásolta

Ezután Szabó Tímea arra kérte az egybegyűlteket, hogy ami szerintük nem támogatható, azt vegyék ki, vagy módosítsák, de ami támogatható „arról viszont beszéljünk és azt módosítsuk azért, hogy előrelépjünk a gyermekvédelem területén”. Az eredmény ezúttal is elmaradt, a tervezetből semmi nem lett, egyszerűen leszavazták. 2020-ban Szél Bernadett nyújtott be törvényjavaslatot, amely kibővítette volna a szülői felügyeleti jog megszűnésének esetkörét. Például a másik szülővel szembeni erőszakos bűncselekmény esetén mérlegelés nélkül vonták volna meg a felügyeleti és kapcsolattartási jogot. Továbbá nem csak a jogerős ítélet után, hanem már a büntetőelásás időtartamára a bírónak lett volna lehetősége szüneteltetni, vagy megvonni a kapcsolattartási jogot.

Mindez akkor is érvényes lett volna, ha az erőszakos bűncselekményt más hozzátartozóval szemben követte volna el a vádlott. A javaslatot egyébként egy győri eset ihlette, ahol az apa 2016-ban féltékenység miatt kalapáccsal akarta agyonverni három gyermekének édesanyját. Tettéért öt év fegyházat kapott, de három év után jó magaviselete miatt szabadulhatott. 2019-ben a férfi kapcsolattartásra vitte saját otthonába három gyermekét, akik közül a 10 és 13 évest agyonverte, majd felakasztotta saját magát. A legkisebb hat éves testvér mindezt végig nézte. Ami a javaslatot illeti, ezt is leszavazták, Czunyiné Bertalan Judit fideszes képviselő akkor azt mondta a bizottsági ülésen, hogy az Igazságügyi Minisztérium is készül egy törvényjavaslattal, akkor már várják meg azt. 2021-ben Varga Judit valóban benyújtott egy módosító javaslatot, ami arra vonatkozott, hogy akár az egyik szülő kérésére is elrendelheti a bíró a közös felügyeleti jogot, vagy váltott gondoskodást. Ez a kapcsolattartás problémáját egy bántalmazó esetén viszont nem oldotta meg, pontosabban nem gyorsította, mert lehetősége ugyan van rá, de nem egyszerű a bürokrácia útvesztőin átvergődnie magát annak, aki meg akarja védeni a gyermekét egy bántalmazó szülőtől.

A Jobbik is több gyermekvédelemmel kapcsolatos javaslatot nyújtott be az évek alatt. Többek közt 2021-ben egy határozati javaslatban szólította fel a kormányt, tiltsa meg, hogy uszító, gyűlöletkeltő politikai lejárató reklámok elérhetőek legyenek a gyermekműsorok és videók alatt. A kulturális bizottság ülésén Dunai Mónika fideszes képviselő azzal az érvvel próbálta elhárítani a javaslatot, hogy a jelenlegi média szabályozás szerint létezik szülő által felügyelt fiók. Továbbá ő sosem látott uszító tartalmat a YotuTube-on a kormánypárt részéről.

Az LMP is benyújtott több gyermekvédelmi javaslatot, például 2023-ban egy határozati javaslat keretein belül elírta volna többek közt a kötelező pszichológiai alkalmassági vizsgálatot azon munkavállalóknak, akik kiskorúakkal kapcsolatos feladatokat látnak el. A javaslatcsomag, ami a TikTok korhatáros bevezetését is tartalmazta, szintén elhasalt.