Korunk antihőse a hajdani erőforrás miniszter. Az Orbán-házaspár az ő gyülekezetében, a Magyarországi Németajkú Református Egyházközségben gyakorolta a hitéletet, néhány év múlva pedig az Orbán-kormány mindenhez is értő tagja lett. 2018 óta politikusban a papot és papban a politikust kereste, és Novák Katalin megválasztása után a köztársasági elnök közelében találta meg. Össze is hoztak egy kegyelmi döntést. A botrány kirobbanása óta ő az egyedüli a három bűnbak közül, aki nem veszi tudomásul, hogy kiesett a pikszisből.
Foggal-körömmel ragaszkodik a hatalom megmaradt részéhez, a püspökséghez. Az a benyomásom, hogy két tűz közé került. A kormánypárti oldalon szabadulnának tőle, mégis naponta szállítja a hírértékű eseményeket, amelyeket az ellenzéki oldalon persze kajánul értelmeznek. Eme okfejtésekkel rokonszenvezem ugyan, zavar azonban a felületességből vagy tájékozatlanságból fakadó pontatlanság. Gyakran olyasmit tulajdonítanak neki, ami tartalmilag helyes, ám formailag helytelen. A nyilvánosság ellenzéki fórumain három furcsa mozzanatot fedeztem föl: a lepáterezést, az abbézást és a tisztelendőurazást.
Az értelmezők előszeretettel nevezik Balog páternek. A vezetéknevét néha h-val is írják, korántsem függetlenül attól, hogy történelmi összefüggésben próbálják elhelyezni. Balogh Istvánhoz hasonlítják, aki a két világháború közt a kisgazda pártban politizált. Majd 1944 vége és 1947 között, államtitkárként jelentős szerepet játszott a koalíciós korszakban. A Rákosi-diktatúrában félrehúzódott egy falusi plébániába, és 1956 után a közéletben már alig rúgott labdába. A jelek arra utalnak, hogy a páterezés az úgynevezett békepapnak szólt, és az őt emlegetők nem dicséretnek szánták.
A történelmi hasonlat kétségkívül illik Balog Zoltánra is, a páter azonban, amely az ógörög apa, atya szóból származik, a katolikus vallás szerint a fölszentelt szerzetest jelenti. Márpedig a református egyházban ilyesmi nincs. Ugyanez vonatkozik az abbézásra is. A francia kifejezés épp úgy apát jelent, azzal a különbséggel, hogy az abbé a kolostor vezetője. A világtól elvonult szerzetesek főnökét magyarosan apátnak is nevezik, és ha az értelmezők Balog Zoltán püspökre használják, akkor figyelmen kívül hagyják, hogy a reformátusok Luther óta elhatárolták magukat a katolikus és az ortodox szerzetesrendektől.
A kegyelmi botrány egyik főszereplőjével kapcsolatban a bejegyzésem utáni összeállításban olvasható néhány főtisztelendő és tisztelendő úr is. Nos, a katolikus püspök főtisztelendő, az általa kinevezett plébános vagy káplán pedig tisztelendő, a reformátusok azonban nem használják ezt a kifejezést. Ők tiszteletes úrnak tartják a lelkipásztoraikat. Nyelvérzékem azt sugallja, mintha a katolikusok azért vélnék tisztelendőnek a papjaikat, mert illik, netán kötelező is tisztelni őket. A reformátusok viszont papjukban az Isten képviselőjét látják. Személyesen neki azért nem jár a megelőlegezett tisztelet, mert azt közösségépítő tevékenységgel kéne kiérdemelni.
Azt hiszem, hogy a politikus Balog Zoltán éppen ezt vesztette el.
Tíz mondat Balog Zoltánról
Nagy valószínűséggel azt még maga Balog páter is tudja, ha belenéz lelkének legmélyebb, titkos bugyrába, hogy a büdös életben nem lett volna püspök, ha előtte nem a NER minisztere. (Rezeda világa, Nyugat.hu, 2021. november 24.)
Pártabbé. (Kósa-Somogyi László újságíró, Facebook.com, 2024. február 10.)
Balog Zoltán nem méltó arra, hogy Krisztus egyházának vezetője legyen. (Perintfalvi Rita katolikus teológus, Facebook.com, 2024. február 14.)
Morálisan az a jó megoldás, ha követi a köztársasági elnök példáját, és ő maga is lemond. (L. Simon László Fidesz-politikus, Hír TV, 2024. február 14.)
Imába szállt a bátorsága. (Gervai András újságíró, Facebook.com, 2024. február 14.)
A Főtisztelendő Úr gátlástalanul magyarázkodik. (Pottyondy Edina publicista, YouTube.com, 2024. február 20.)
Még néhány hete is az egyik legtekintélyesebb szereplője volt a fideszes köröknek, mára a legelutasítottabbá vált. (György Zsombor újságíró, Magyar Hang, 2024. február 23.)
A szavait így is lehet érteni, meg úgy is. Ez egy nyilván még miniszterként elsajátított kommunikációs technika. (Tarr Zoltán református lelkipásztor, volt zsinati tanácsnok, Szemlélek.blog, 2024. március 13.)
A tisztelendő úr, palástját nyakába kapva, a sötétség leple alatt menekül át a susnyáson, a sárban. (A szerk., Magyar Narancs, 2024. március 14.)
Balog tiszteletes szerint ő keresztényi szemszögből jót tett, csupán politikai hibát vétett. (Hargitai Miklós újságíró a kegyelmi ügyről, Népszava, 2024. március 18.)
