Eddig rejtegették a kalózok elől a 20 milliárd dollárnyi kincset, most felszínre hozzák

Minden valószínűség szerint akár 20 milliárd dollár értékű kincset is őrizhet annak az elsüllyedt spanyol gályának a roncsa, aminek a végső nyughelyét a Karib-tenger mélyén már 2015-ben felfedeztek, és mindeddig titokban tartottak, de most mégis felszínre hoznák. 

A kolumbiai kormány nem fedte fel a Szent Grálként is emlegetett hajóroncs pontos helyét, de állítólag a Cartagena közelében lévő Rosario-Szigetek partjainál pihen.

A hatalmas arany-, ezüst- és smaragdhalom a San Jose spanyol hajóval együtt került hullámsírba, amikor 1708-ban a britek elsüllyesztették. Végső nyughelyét a Karib-tenger fenekén 2015-ben fedezték fel, de titokban tartották, hogy a kalózok és kincsvadászok ne indíthassanak saját akciókat a zsákmány elrablására. Most egy kolumbiai mentőcsapat azt tervezi, hogy a jövő hónapban (áprilisban) merész kísérletet tesz a milliárdokat érő kincsek felkutatására. A nehézséget az okozza, hogy a 2.000 láb mélyen fekvő értékeket csak robotbúvárok lehetnek képesek elérni. Így a csapat már egy ilyen eszköz kifejlesztésén fáradozik, amivel az értékes rakománya mellett majd a gályát is megpróbálják kiemelni. A szakértők szerint a roncs a történelem kincsesbányája lehet.

Alhena Caicedo, a Kolumbiai Antropológiai és Történeti Intézet igazgatója azt reméli, hogy a legendás gályát és kincseit egy direkt ennek szánt múzeumban állíthatják majd ki, hogy az idelátogatók felfedezhessék az óceánfenék összes titkát. 

A mamutvagyon nem mellesleg egy régóta húzódó nemzetközi tulajdonjogi vitát is gerjesztett, amit a kolumbiaiak hajlandóak félretenni, hogy hozzáférhessenek a helyszínen található történelmi és régészeti információkhoz. A nevezett vita arról szólt, hogy tulajdonképpen mely országot illeti ez a meseszerű kincs: Spanyolország ragaszkodott hozzá, hogy neki kell megkapnia, hiszen a maga a hajó spanyol tulajdon, de a bolívia Qhara Qhara nemzet is igényt formál rá, mivel a spanyolok őket kényszerítették a hajón található nemesfémek bányászatára. A roncsot megtaláló Sea Search Armada amerikai mentőcég pedig azt állítja, hogy Kolumbia beleegyezett a hajón található kincsekből származó nyereség megosztásába. Egy amerikai bíróság azonban a gályát Kolumbia tulajdonává nyilvánította. Gustavo Petro kolumbiai elnök kijelentette, hogy hajlandó finanszírozni a mentőexpedíciót, és a hajóroncs helyreállítását, de csak ha a kincs Kolumbiában maradhat. Mint kiderült, Spanyolország kolumbiai nagykövete azt az utasítást kapta, hogy ajánljon fel Kolumbiának egy kétoldalú megállapodást a roncs védelméről.

1708 májusának végén a San José éppen úton volt hazafelé Panamából 20 milliárd dollárt érő kinccsel a rakománya között, amit V. Fülöp királynak szánták, a spanyol örökösödési háború finanszírozására. A hajó kapitánya, Jose Fernandez de Santillan tudta, hogy a britek is érintettek a háborúban, és valószínűleg Cartagena térségében fognak megpróbálkozni a hajó megtámadásával. Sajnos a San José javítása miatt rövid időre ki is kellett kötniük a városban, ezt követően Havannán keresztül tartott Spanyolországba. 

„Június 8-án a brit flotta megtámadta a San José-t a kincsekért. A britek három alkalommal is megpróbáltak átjutni a spanyol gályára" – mesélte Gonzalo Zuñiga a Karibi Hattengerészeti Múzeum kurátora. A spanyolok megnyerték a csatát, de a történészek arra még nem találtak magyarázatot, miért robbant fel a hajó. Egyesek szerint elveszítettek egy vitorlát, mások szerint a legénység - akik között több civil is volt - lázadhatott fel a kapitány ellen. 

Zuñiga elmélete szerint Jose Fernandez de Santillan, ahelyett, hogy átadta volna a kincseket – akár a briteknek, akár a fellázadt legénységnek – és üres hajóval érkezett volna Spanyolországba, inkább saját maga robbantotta fel a hajót.