A gyanakvás olyan erős már társadalmi szinten, hogy egy akár jó változásra is már úgy tekintünk, hogy biztos csak porhintés van mögötte. Az elmúlt két évtized tapasztalata ültette el bennünk azt a hozzáállást, amit már nehezen tudunk levetkőzni, ezért erre a hírre, miszerint alacsonyabb szintű szülészeti ellátást tervez a kormány, már kétkedve tekintünk, hogy ezzel vajon most mit akarnak elérni? Nem feltétlenül az jut eszünkbe, hogy ezzel jobb lesz nekünk, szülő nőknek.
A tervezet szerint létrehoznák az úgynevezett I. progresszivitású szintű születészeti ellátást, ami olyan szülészeti osztályokat jelent, ahol nincs koraszülött intenzív, neonatológus, újszülött-szakápoló, aneszteziológus és intenzív terápiás orvos sem áll rendelkezésre 24 órában – olvashatjuk a hvg.hu cikkében. Ebben az ellátásban csak a komplikációmentes terhesség után mehetnének szülni a nők – bár azt hozzá kell tenni, hogy nem jelent komplikációmentes szülést az, ha rendben lezajlik egy terhesség különösebb probléma nélkül. Az alacsonyabb szintű szülészeti ellátáshoz a feltételek szinte megegyeznek azokkal a feltételekkel, amelyeket az otthonszüléshez, vagy kórházon kívüli szüléshez kellett eddig teljesíteni, csak ezek az osztályok kórházon belül állnának majd rendelkezésre.
Mindez szép és jó, tényleg érezhetnénk azt belőle, hogy a nők háborítatlan szüléshez való jogát akarják így rendeletben biztosítani, és azért találták ki, hogy bensőséges légkör legyen a szülészeteken, csak az a baj, hogy belénk nevelt bizalmatlanság miatt inkább azt látjuk már ebben az intézkedésben, hogy biztos el akarnak fedni, mismásolni valamit.
Jelen esetben azt, hogy annyira kevés már az orvos és egészségügyi szakember, olyan gyenge lábakon áll a magyar egészségügy, hogy nem egyszer be kellett az utóbbi években zárni több szülészeti ügyeletet, mert nem volt, aki ellássa a kismamákat.
És ez még egy olyan sztárszülészeten is válságot okozott, mint a Szent Imre Kórházé, egyáltalán nem csak a vidéki kórházakat érinti a probléma.
Forrás: Getty Images
Az új rendelet szerint tulajdonképpen szakembermentes otthonszülést akarnak megvalósítani a kórházakban. Az elképzelés jó, és több Európai Uniós tagállamban működő rendszer, hogy otthonosabb körülményeket teremtenek a nők számára a szüléshez, és itthon is működnek születésházak, ahol dúlával szülhetünk háborítatlanul. Az viszont nem annyira jó, hogy az anyáktól és újszülöttektől 30 percnyi távolságra kell majd biztosítani a szakembereket, hiszen az anya és az újszülött élete perceken múlhat, ha komplikáció merül fel a szülés közben.
Nem inkább a kórházi ellátás javításán kellene dolgozni? A nők ugyanis nemcsak otthonosan szeretnék érezni magukat szülés közben, hanem leginkább a saját és a baba biztonsága érdekli őket. Azt szeretnék, hogy egészséges újszülöttel térjenek majd haza a szülésből ép testben és ép lélekkel. Úgy, hogy nem éri őket szülészeti erőszak és trauma.
Erre nem feltétlenül az a megoldás, hogy szakembermentes szülészetekre tereljük a kismamákat, ahol lehet, hogy erőszak nem éri őket, de szaksegítséget sem kapnak adott esetben időben, ha hirtelen szükség lenne rá. Ez minden, csak nem biztonságos érzés.
Esküszöm, próbálok lelkesedni azért az ötletért, hogy barátságosabb szülészet legyen, ahol az otthonszülés bensőségességét élhetik át a kismamák, csak az a baj, hogy a lelki szemeim előtt inkább magukra hagyott terhes nők jelennek meg a magyar kórházakban, olyan szülészeti osztályokon, ahol az anyák kényelmét segítő szakemberek sürgés-forgása helyett inkább csak ördögszekereket fúj a szél az üres folyosókon. Nagyon drukkolok, hogy ne legyen igazam.
Harry herceg elsírta magát III. Károly döntése miatt, igazi arculcsapásként élte meg
Házasság első látásra: Kornélia elköltözött Jánostól, a férfi pedig csupán egy bugyit kért tőle távozáskor
A Vígszínház több népszerű darabját nem láthatják már többé a nézők
10 dolog, amit tudnod kell a Primarkról a budapesti nyitás előtt
Elvette 18 évvel fiatalabb párját Nacsa Olivér
Rajongói szerint Zoltán Erika túlzásba viszi a fogyást
3 csillagjegy, aki rengeteget költ
