Sosem látott kép került elő Petőfi Sándorról, így nézett ki valójában? Kevesen ismerik ezt az ábrázolást

Az első fényképek még a szabadságharcot megelőzően, az 1830-as évek elején születtek, amikor a dagerrotípia, mint egy új és forradalmi technológia lehetővé tette valósághű képek készítését. Ez a módszer széles körben elterjedt Magyarországon is. A leghíresebb darabja pedig Petőfi Sándorról, az 1848-as forradalom és szabadságharc emblematikus figurájáról készült. Louis Daguerre, a francia feltaláló, 1837-ben mutatta be a dagerrotípiát, amely egy jódozott, ezüsttel bevont rézlapra készült képet eredményezett, amit higanygőzzel hoztak végül elő. A történetek szerint Petőfi magát látva a képen mélységesen megdöbbent, hiszen addig csak festmények formájában találkozhatott önmagával. Egressy Gábor Petőfiről dagerrotípia eljárással készített portréja, mely fél órás expozícióval született, ma is ikonikus darabnak számít a magyar kultúrában. De mégis a legtöbb képet a költőről Orlai Petrich soma készítette, aki szintén találkozott vele, sőt, másodunokatestvére volt Petőfinek. Több képet is készített róla élete során, általában az ő festményeit láthatjuk tankönyvekben is. Ám van olyan képe, ami ritkán kerül elő, amelyre ritkán hivatkoznak, ilyen például az, amelyet 1849-ben készített a költőről, a címe pedig az, hogy Petőfi Mezőberényben.