Hócipő: Sulyok Tamás apja zsidóktól elvett vagyont igényelt 1944-ben

Sulyok Tamás köztársasági elnök édesapja, dr. Sulyok László 1944-ben Székesfehérvár zsidó származású lakosainak összegyűjtése és elhurcolása után a város polgármesterénél kérelmezte, és a Magyar Nemzeti Szocialista Párt megyevezetőjeként igényelt az elhurcolt zsidók vagyonából értékes ingatlant, majd berendezési tárgyakat is. Minderről a Hócipő szatirikus kéthetilap online kiadása Gergely Anna székesfehérvári történész kutatásai nyomán közölt dokumentumokat.

"Polgármester Ur! Alulírottak, a Magyar Nemzeti Szocialista Párt Székesfehérvári Szervezete nevében kérjük, méltóztassák párthelység céljára megfelelő lakást kiutalni. Kérjük a Váradi Imre és Bloch Sándor zsidók tulajdonában lévő Nádor utca 16. számú házban a Hungária Kávéház fölötti I. emeleti helyiségeket (volt Váradi lakás) pártunk részére átengedni. Székesfehérvár, 1944. évi junius hó 9-n" – szerepel a levélben. 

A Hócipőben megjelent dokumentumok szerint Sulyok László és társai a levelet 1944. június kilencedikén küldték el, az akkor mindössze tíz napja hivatalban lévő székesfehérvári polgármester a tanácsnokán, Szabady Tiboron keresztül válaszolt és kiutalta nekik a kért lakást.

Ezt követően Sulyokék további igényeket fogalmaztak meg.

A lapnak erről Gergely Anna történész azt mondta, rengeteg ilyen igénylést látott korábban a székesfehérvári levéltárban, amikben például olyan szavak szerepelnek, mint "zsidószekrény", "zsidótelefon", "zsidóvarrógép", "zsidózongora".

Míg a polgármester a lakást már másnap, június tizedikén jóváhagyta, a bútorokra a június kilencediki levél után három nappal azt írta, indokoltnak tartja, de meghaladja a hatáskörét, ugyanakkor nem tesz észrevételt, ha a kincstár ezt kiutalja, vagyis ezt is megkapták Sulyokék.

Mindeközben Székesfehérváron június ötödike és tizedike között négyes sorokban vezették a zsidókat a csillagos házakból a városon keresztül a síneken túl lévő, használaton kívüli Szabó-téglagyárba. A csillagos házakban, a Kígyó utcában ezelőtt két napig motozták őket, a nőket meztelenre vetkőztették, Gergely Anna szerint pedig testüregmotozást is végeztek rajtuk.

Az üggyel elsőként foglalkozó Karsai László történész a Klubrádiónak úgy nyilatkozott, Sulyok László egy szimpla náci szimpatizáns, szélsőjobboldali és antiszemita vidéki ügyvéd volt, nem a kommunista terror ártatlan áldozata.

(Kiemlet kép: Fő (Nádor) utca, szemben a Nepomuki Szent János-templom és rendház. 1940. Fortepan/Gyöngyi)