A tavalyi évben szinte egyedüliként volt képes növekedést felmutatni a túlnyomórészt recesszióba süllyedő feldolgozóipari ágazatok között a járműipar. A folyamatosan érkező nagyberuházások jelentősen hajtják a szektort, ugyanakkor a keresleti oldalon kihívásokkal kell szembenéznie az autószektornak.

Itthon a járműgyártás kibocsátása a teljes nemzetgazdasági kibocsátásnak körülbelül 10 százalékát teszi ki, a bruttó hozzáadott érték azonban egy sokkal pontosabb képet mutat: ebben a szektor nagyjából 3,5 százalékos arányt tesz ki. A beszállítói szektor súlya az autógyárak teljesítményének mintegy felét teszi ki, ezzel a szektor összesített hozzáadott értéke 6 százalék körül lehet – derült ki az MBH Bank ágazati kitekintő sajtótájékoztatóján.

„Bár 2023-ban éves összevetésben az ipar 5,5 százalékkal csökkenő teljesítményt mutatott, pozitív tendenciákat jelez, hogy a szinte végig recessziós gazdasági környezet ellenére, a járműgyártás egyike volt azoknak a feldolgozóipari ágazatoknak, ahol növekedni tudott a termelés” – mondta Szabó Melinda, az MBH Bank ágazati elemzési vezetője.

Tovább erősödhet a trend azáltal, hogy a járműipari beruházások volumene tavaly kiugróan magas arányban, mintegy 41 százalékkal emelkedett. A hazai autópiacot továbbra is a Suzuki, Opel, Volkswagen, Ford és a BMW uralja.

Ellentmondásos trendek itthon

Bár folyamatosan növekszik a hazai szerepvállalás az újautópiacon, Magyarország még európai összevetésben sem bonyolít jelentős forgalmat. Európa sem teljesít túl jól, mert a globális újautó-eladásoknak mindössze 21 százaléka kötődik a kontinenshez, Magyarország pedig ennek nagyjából 0,7 százalékát adja el.

„A hazai piacon darabszámban ez 108 ezer új autót jelent” – mondta Horti Flóra, az MBH Bank szenior ágazati elemzője.

Kiemelte: hazánk sajátos helyzetben van, hiszen

  • egyrészt mint piac nagyon kicsi, így az importörök számára kevésbé vonzó,
  • másrészt az ipari jelenléte egyre fokozódik, s emiatt sok márka mégis megkülönböztetett figyelmet szentel az országnak.

Kevés autó van Magyarországon

Lényegesen elmarad a hazai átlag az unióstól az ezer főre jutó személyautók számában. Bár a nagyobb városokban – például Budapesten – rendkívül nagynak tűnhet az autóforgalom, az jelentősen elmarad a nyugat-európai városoktól.

Több mint 30 százalékkal, 1,2 millió autóval kéne többnek futnia a hazai utakon ahhoz, hogy elérjük az uniós középmezőnyt. És ez még csak a középérték lenne.

Pozitív tendenciát mutat, hogy a tavalyi évben a használtautó-piac rekordközeli, 821 ezer darabos forgalmat bonyolított. Amennyiben a nagy európai piacok – és a mi szempontunkból elsősorban Németország – gazdasága újra magára talál.

Hanczár Zsolt, az MBH Euroleasing gépjármű divíziójának vezetője ugyanakkor emlékeztetett: az idei évben arra számítanak, hogy még Románia is meg fog előzni minket.

Hitel helyett lízing

A hazai lízingkihelyezések volumene 2020 óta évről-évre folyamatos növekedést mutat. A Lízingszövetség statisztikája szerint a tavalyi évben megközelítőleg 910 milliárd forintnyi lízinget helyeztek ki. A csak személyautókat tartalmazó szám lényegesebben alacsonyabb, 441 milliárd forintra rúg a 2023-as évre vonatkozóan.

A társaság piacrésze az autó, nagyhaszongépjármű és a mezőgazdasági gép szegmensek mindegyikén 20 százalék feletti, ugyanakkor az idei év célja, hogy ezt 30 százalék felé emeljék – ismertették.

Az új autók vásárlásában nagy szerepe van annak, hogy hány féle finanszírozási forma érhető el, ebben jelenthet segítséget az, hogy nemrég meghonosították a nyílt végű pénzügyi lízinget. A szakemberek még dolgoznak a konstrukció kidolgozásán, ugyanakkor a nyugati példákból jól látszik, hogy lényegesen alacsonyabb havi díjak érhetők el ezekkel a konstrukciókkal.

A személyautók lízingkihelyezéseinek 80 százalékát a vállalatok teszik ki, a magánszemélyek mindössze 20 százalékos részt tesznek ki. A magyar lakosság fejéből nehéz törölni azt a beidegződést, hogy „mindenképp saját tulajdonnal akarok rendelkezni, nem bérelni szeretnék”.

Átalakulhat a szektor finanszírozási mixe

A járműipari szektor finanszírozásáról az elmezők elmondták: 2024-ben várhatóan a saját forrású euróhitelek mellett a forinthitelek is egyre nagyobb teret nyernek – mondta Záhonyi Ádám, a bank járműipari ügyfélkapcsolatokért felelős vezetője.

Ebben segítséget jelenthet a Magyar Bankszövetség és a Nemzetgazdasági Minisztérium januári megállapodása alapján a cégek új, változó kamatozású, forint alapú vállalati kölcsöneiket a futamidő első hat hónapjában a BUBOR szintjével egyező kamatozással érhetik el.