szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A kérvény nem sokkal azelőtt született, hogy a helyi újságban Sulyok aláírásával megjelent a Zászlóbontás című cikk. Ez az a cikk, amelyről aztán már a kommunizmusban azt vallották tanúk, hogy nem is Sulyok írta, csak ezzel akarták rávenni, hogy lépjen be a pártba.

Polgármester Ur! Alulírottak, a Magyar Nemzeti Szocialista Párt Székesfehérvári Szervezete nevében kérjük, méltóztassák párthelység céljára megfelelő lakást kiutalni. Kérjük a Váradi Imre és Bloch Sándor zsidók tulajdonában lévő Nádor utca 16. számú házban a Hungária Kávéház fölötti I. emeleti helyiségeket (volt Váradi lakás) pártunk részére átengedni. Székesfehérvár, 1944. évi junius hó 9-n

Ezt a levelet küldte Sulyok Tamás köztársasági elnök édesapja, Sulyok László a Hócipő cikke szerint 1944. június kilencedikén a székesfehérvári polgármesternek. A polgármesternek szóló levelet Sulyok László első helyen írta alá, ügyvédként és szervezetvezetőként. Aláíróként szerepel a levélben Márkus József, a Trieszti Általános Biztosító helyi fiókvezetője, Juhász Gyula városi számvizsgáló, valamint Marschall József ciszter gimnáziumi tanár is. Utóbbi az, akiről 1950-ben több tanú azt vallotta, hogy ő írta azt az 1944-es cikket, amely 1944. június 17-én jelent meg a Fejérmegyei Napló címlapján Sulyok aláírásával. A cikk címe Zászlóbontás volt, Sulyok ezt a Magyar Nemzeti Szocialista Párt (MNSZP) Fejér megyei vezetőjeként jegyezte, és nyílt náci propagandát tartalmazott.

Hócipő-dokumentum
Hócipő

Arra a levélre, amit Sulyok László és társai küldtek 1944. június kilencedikén, az akkor mindössze tíz napja hivatalban lévő székesfehérvári polgármester a tanácsnokán, Szabady Tiboron keresztül válaszolt, és kiutalta nekik a kért lakást.

Sulyok Lászlóék viszont a Hócipő által megszerzett dokumentumok szerint nem álltak meg itt. Egy szintén 1944. június kilencedikén keltezett levélben azt kérték a székesfehérvári polgármestertől, hogy

„méltóztassék az egyidejüleg kért párthelység berendezése céljára az elkobzott zsidóbútorokból megfelelő számú szekrényt, íróasztalt, székeket, írógépet, telefont, irodaberendezési tárgyakat szervezetünk részére juttatni”.

Hócipő-dokumentum
Hócipő

Ebben a szövegben a „zsidóbútor” kifejezés a legdurvább. A lapnak erről Gergely Anna történész azt mondta, rengeteg ilyen igénylést látott korábban a székesfehérvári levéltárban. Ezekben az igénylésekben olyan szavak szerepelnek, mint

„zsidószekrény”, „zsidótelefon”, „zsidóvarrógép”, „zsidózongora”.

Míg a polgármester a lakást már másnap, június tizedikén jóváhagyta, a bútorokra a június kilencediki levél után három nappal azt írta, indokoltnak tartja, de meghaladja a hatáskörét, ugyanakkor nem tesz észrevételt, ha a kincstár ezt kiutalja. Mindeközben Székesfehérváron június ötödike és tizedike között négyes sorokban vezették a zsidókat a csillagos házakból a városon keresztül a síneken túl lévő, használaton kívüli Szabó-téglagyárba. A csillagos házakban, a Kígyó utcában ezelőtt két napig motozták őket, a nőket meztelenre vetkőztették, Gergely Anna szerint pedig testüregmotozást is végeztek rajtuk.

Hócipő-dokumentum
Hócipő

Sulyok Tamás édesapjáról Karsai László történész írt először cikket, ez a hvg360-on jelent meg március elsején. Sulyok korábban azt állította, hogy édesapját 1946-ban, távollétében halálra ítélte a népbíróság, méghozzá azért, mert székesfehérvári válóperes ügyvédként elvállalta egy olyan nő ügyét, akinek a férje később a város párttitkára lett. Sulyok szerint a párttitkárnak kapóra jött a leszámolás, hiszen nem csupán a családjuk vagyonát sajátították ki, de édesapjára is halálos ítéletet mondtak ki. Azt mondta, Sulyok László csak úgy tudta elkerülni a kivégzést, hogy tíz évig az ország másik felében bujkált, papírok nélkül.

Ezzel szemben Karsai állítja: Sulyok Tamás vagy rosszul tudja, vagy hazudik. Apját ugyanis soha nem ítélte senki halálra. Az ugyan igaz volt, hogy bujkálni kezdett, de már 1945 tavaszán, közvetlenül a felszabadulás után. Sulyok Lászlóra a cikkünkben már korábban is említett, Zászlóbontás című cikk miatt figyeltek fel a hatóságok, valójában pedig azért körözték, mert tisztázni akarták, milyen szerepet játszott a nyilas mozgalomban. Évekig viszont biztosan nem kellett bujkálnia: 1945. december 31-én ügyében a székesfehérvári népügyészség megszüntette a nyomozást. Ezt a népügyészség azzal indokolta, hogy nem találták meg, így kihallgatni sem tudták Sulyok Lászlót.

A cikk miatt később, 1949-ben is indult egy nyomozás, azt Varga László államügyész 1950-ben szüntette meg. Erre az volt az oka, hogy Sulyok László több volt ügyvéd kollégája is tanúskodott mellette. Ők azt vallották, hogy Sulyok a cikk szerzőségét már 1944-ben is tagadta. Sőt, ahogy cikkünk elején is írtuk, ketten külön-külön is azt vallották, hogy a cikket egy ciszterci nyilas pap írhatta Sulyok neve alatt. Arról a ciszterci papról van szó, aki Sulyok mellett 1944. június kilencedikén aláírta a Nádor utca 16. szám alatt található lakásról szóló kérelmet. A vallomások szerint a pap ezzel akarta rávenni Sulyok Lászlót arra, hogy lépjen be a pártba.

Csakhogy míg a cikk 1944. június 17-én jelent meg, Sulyok június kilencedikén szervezetvezetőként írta alá a Nádor utcai lakásról szóló kérelmet. Vagyis e szerint már az MNSZP tagja volt.

Karsai László lapunkban megjelent cikkében azt írta, a Sulyok Lászlót mentegető, a ciszterci papra terhelő vallomások valójában feltehetően arról szóltak, hogy a volt ügyvédet ezzel akarták valahogy a barátai menteni. Hiszen Sulyok, ha valóban valaki az ő nevét használva jelentetett volna meg cikket, kérhetett volna helyreigazítást, indíthatott volna sajtópert, ha a lap nem közli, hogy azt a cikket nem ő írta. De legkésőbb a világháború lezárása után megpróbálhatta volna tisztázni a nevét.

Sulyok Tamás állításaival szemben ugyanakkor Karsai László szerint Sulyok László nem a kommunista terror ártatlan áldozata volt, hanem egy „náci szimpatizáns, szélsőjobboldali és antiszemita vidéki ügyvéd”.

Sulyok lapunknak nem reagált mindarra, ami az apjáról derült ki az utóbbi napokban. A Mandinernek azt mondta, ezeket a vádakat nemtelen támadásnak tartja. Állítása szerint apja „szociálisan érzékeny, hazafias, filoszemita ember volt”.  

Az elnök apja és a népbíróság: Sulyok Tamás rosszul tudja, vagy hazudik

Székesfehérváron dr. Sulyok László néven egy ügyvéd volt 1945 előtt, s egy ilyen nevű ügyvéd ellen indult nyomozás a német megszállást dicsőítő, a magyar nemzetiszocialista mozgalom mellett mozgósító cikkéért a háború után. Magyarország új államfőjének, Sulyok Tamásnak apját dr. Sulyok Lászlónak hívták, aki fehérvári ügyvéd volt és bujkált 1945 után.

Nyitóképünk jobb oldalán a Nádor utca 16. 1940-ben. Forrás: Fortepan / Gyöngyi