Ősszel az AirAsia közvetlen légi járatot indít Bangkok és Budapest között, miután 2023-ban az egy évvel korábbi kétszeresére nőttek az idegenforgalmi adatok a két ország között – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági miniszter Bangkokban, miután tárgyalt a thai külügyminiszterrel.

Jön a magyar uniós elnökség

Szijjártó Péter arról is beszélt, mire tervezi használni a magyar kormány az Unió soros elnökségi időszakát: a közösség külgazdasági kapcsolatainak a megerősítésére is, miután a kontinens versenyképessége sokat romlott az utóbbi években. „Brüsszel ahelyett, hogy észszerű alapon tárgyalt volna a világgazdaság fontos szereplőivel a szabadkereskedelmi megállapodásokról, minden egyes ilyen tárgyalást ideológiai problémákkal terhelt meg” – fogalmazott. „Holott hogyha az Európai Unió nem hajlandó ezen ideológiai megközelítést feladni, akkor egy idő után már nem tud majd kereskedni senkivel, csak saját magával, és ezt nyilván nem akarjuk” – tette hozzá.

Közölte, hogy az észszerűség, a praktikum talaján állva kellene szabadkereskedelmi tárgyalásokat folytatni a következő időszakban, ezért Magyarország fel szeretné gyorsítani a Thaifölddel nemrégiben újraindított egyeztetéseket ezen a téren. A miniszter bejelentette, hogy a beruházásvédelmi megállapodásról szóló tárgyalásoknak is lökést fog adni a kormány, ami ugyancsak az ország érdeke, mivel egyre több beruházó érkezik Thaiföldről, illetve egyre bővül a kereskedelmi forgalom.

Szijjártó szerint a világ

Szijjártó Péter a thai tőzsde által rendezett konferencián is előadást tartott, ahol megfejtést próbált nyújtani a magyar gazdaság minden gondjára és erősségére, illetve erősen promózta Magyarországot az ázsiai befektetők számára. Összefoglalva a miniszter nagyívű gondolatait:

• Az ukrajnai háború és az arra válaszul elrendelt szankciók nyomán nagy ütést kapott az eurázsiai együttműködés, és összeomlott a fejlett nyugati technológiák és az orosz energiahordozók kombinációjára épített növekedési modell. (A miniszter szokás szerint nem utalt arra, hogy Moszkva agressziót követett és követ el Ukrajna ellen.)
• Ezt követte a közel-keleti konfliktus, amely következtében veszélybe került a hajózás biztonsága a Vörös-tengeren, így a hosszabb és drágább útvonalakra kellett áttérniük a teherhajóknak.
• Mindez különösen rosszul érintette a világgazdaságba mélyen integrálódott Magyarországot, amely a világ tíz legnyitottabb gazdasága között van, ahol az export a bruttó hazai termék (GDP) nagyjából 85 százalékát teszi ki. Így nagyon nehéz helyzet állt elő, az energiaimport költsége a korábbi hétmilliárdról 17 milliárd euróra nőtt, az infláció a megszokott két százalék körüli szintről 27 százalékra ugrott, és mindez kizárólag külső hatások miatt.

Ezen a ponton a miniszter a jelek szerint némi időzavarba került, az energiaárak és az infláció elszállása jóval megelőzte az izraeli–palesztin háborút. Egyébként nyilvánvalóan nem igaz, hogy a brutálisan magas magyarországi inflációért „kizárólag” külső hatások felelősek: ha így lett volna, az infláció hasonlóan magas szintre szökik a többi régiós országban is.

• Szijjártó szerint az Európai Unió arra jutott, hogy ez kiváló alkalom „a nemzetközi fősodorral szembemenő, konzervatív, patrióta” kormány megszorongatására, ezért befagyasztották a hazánknak járó forrásokat. (Valójában az Európai Uniónak nagyon is megalapozott aggályai voltak és vannak a jogállamiság magyarországi állapotával kapcsolatban, ezt a miniszter nem említette.)
• A miniszter szerint éles verseny zajlik világszerte a beruházásokért, de több oka is van annak, hogy miért a legjobb döntés épp Magyarországon beruházni.
• Elsőként az Európában „egyedülállóan stabil politikai rendszert” említette, a tizennégy éve zajló egypárti, kétharmados kormányzást.
• Továbbá kitért a jelentős beruházásösztönző támogatásokra és a kontinens legalacsonyabb adókulcsaira is. (Magyarországon a társasági adó kulcsa valóban rendkívül alacsony, a többi adónemre ugyanez nem igaz.)
• Szijjártó szerint Magyarország érdekelt a civilizált kelet–nyugati együttműködésben, s kedvezőtlennek tartja a világ ismételt blokkosodásának irányába mutató fejleményeket, minthogy a történelmi tapasztalatok szerint ezen mindig rajtavesztett. „De mikor erről beszél valaki Európában, akkor még a külügyminiszterek körében is három opciója van: az oroszok barátjának, Putyin kémjének vagy a Kreml propagandistájának minősítik.”
• Szijjártó szerint a magyar kormány nem avatkozik be mások belügyeibe. „Elutasítjuk a nemzetközi politika mai működési módját, ahol egyesek azt gondolják, hogy okosabbak mindenkinél, és jobban tudják, hogy másoknak hogyan kellene élniük” – mondta a miniszter. (Nem részletezte, elítéli-e, amikor Moszkva polgári célpontok ellen végrehajtott tüzérségi, légi és dróntámadásokkal avatkozik bele egy szuverén ország belügyeibe.)