A Velencei Bizottság szerint nincs elég garancia a Szuverenitásvédelmi Hivatal függetlenségére

Az Európa Tanács Velencei Bizottsága megvizsgálta a szuverenitásvédelmi törvény főbb elemeit, és arra jutott, hogy több ponton finomításra vagy pontosításra szorul, a Szuverenitásvédelmi Hivatal pedig egyrészt szükségtelen, másrészt nem független – foglalta össze a bizottság jelentését a Hvg.hu.

A véleményt az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Monitoring Bizottsága kérésére készítette el a bizottság, alapja a Velencei Bizottság küldöttségének idén februári budapesti látogatása. A küldöttség találkozott a kormánypártok és az ellenzéki pártok képviselőivel, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságával, a magyar kormánnyal, a Szuverenitásvédelmi Hivatallal, a Nemzeti Választási Irodával és az Állami Számvevőszékkel, valamint több civil szervezet képviselőivel is.

A szinte minden európai országot tagjai közt tudó Európa Tanács tanácsadó szerve a politikai pártok és választási kampányok külföldi finanszírozására vonatkozó korlátozások bevezetése kapcsán arra jutott, ezek elvileg összhangban vannak a nemzetközi gyakorlatokkal és normákkal, de nem ártana pontosítani őket.

A jelentés szerint ugyanis a törvény rendelkezései túlmutatnak a választási kampányokon, és kiterjednek a tágabb értelemben vett politikai tevékenységre és a társadalmi változásokért folytatott kampányokra is, de „a magyar hatóságok nem támasztották alá az ilyen széles körű megközelítés okát és szükségességét”.

A Velencei Bizottság véleménye szerint a törvénynek azt a részét, amely kiterjeszti a külföldi finanszírozás fogadásának tilalmát, módosítani kellene, hogy az új korlátozások alól bizonyos kivételekről és pontosabb meghatározásokról is rendelkezzen.

A bizottság ajánlása szerint:

• A „külföldi támogatás” fogalmát árnyaltabban kellene meghatározni, figyelembe véve a különböző típusú finanszírozási forrásokat és a politikai pártok nemzetközi szintű együttműködését, kizárva a nemzetközi szervezetek általi finanszírozást, és előírva a nemzetközi kötelezettségek, köztük az uniós tagságból eredő kötelezettségek tiszteletben tartását.
• A választási törvény új rendelkezéseiben pontosabban meg kellene határozni a tiltott tevékenységeket, valamint a külföldi finanszírozással való kapcsolatukat, például annak előírásával, hogy a tilalom csak a választások előtt meghatározott időszakon belül kapott pénzeszközökre vonatkozik.
• A büntető törvénykönyv új 350/A. §-a címét módosítani kellene, hogy az jobban tükrözze a rendelkezés tartalmát, pontosabban meghatározza a tiltott cselekményeket, és pontosabban és korlátozottabban határozza meg a „foglalkozástól való eltiltást”.

Nincs elég garancia a Szuverenitásvédelmi Hivatal függetlenségére

Mivel a Szuverenitásvédelmi Hivatal államigazgatási szerv, amelynek elnökét és alelnökeit a végrehajtó hatalom nevezi ki és menti fel, nem tekinthető független szervnek – áll a Velencei Bizottság jelentésében.

A bizottság szerint a hivatal rendkívül széles – és homályosan meghatározott – hatáskörrel rendelkezik, például bármely jogi vagy természetes személy magánéletébe beavatkozhat, és bármilyen ellenőrzés és felülvizsgálati mechanizmus nélkül megnevezheti és megszégyenítheti az adott személyt.

Ezen túlmenően a törvény nem nyújt elegendő garanciát a hivatal függetlenségére, ami a törvény önkényes és politikai indíttatású alkalmazásához vezethet – figyelmeztet a jelentés.

„Így nagy a kockázata annak, hogy a hivatal létrehozása és tevékenysége káros hatással lesz a szabad és demokratikus vitára Magyarországon.”

Ezért a Velencei Bizottság javasolja a törvény hatályon kívül helyezését a Szuverenitásvédelmi Hivatalra vonatkozó szakaszokban.

A bizottság szerint egy demokratikus államban a törvény indoklása által azonosított fenyegetések ellen általában az állam rendes intézményein keresztül lépnek fel, azaz a bíróságokon és a bűnüldöző hatóságokon keresztül. Ezeknek a szerveknek az alkotmányos hatáskörébe a Szuverenitásvédelmi Hivatal sem szólhat bele, ezért a Velencei Bizottság nem látja szükségesnek létrehozását.

Idén február elején az Európai Bizottság úgy határozott, hogy felszólító levéllel kötelezettségszegési eljárást indít Magyarországgal szemben az uniós jog megsértése miatt. A testület azután döntött így, hogy alaposan értékelte a nemzeti szuverenitás védelméről szóló, decemberben elfogadott törvényt. A kormánynak két hónapja van, hogy válaszoljon a felszólító levélre.

A „szuverenitásvédelmet” szeptember végén, a Fidesz–KDNP kihelyezett frakcióülése után tűzte ki új céljának a kormány. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője akkor arról beszélt, hogy szerintük Magyarország szuverenitását támadják kulturális, gazdasági és politikai téren is. Majd bejelentette, hogy „a külföldről finanszírozott újságírókat, álcivileket és dollárpolitikusokat” már ősszel új szabályokkal korlátoznák.

A Telexen több cikkben is jeleztük, mennyire komoly tétje van a csomagnak, amivel a Fidesz „borsot akar törni” „a külföldről finanszírozott újságírók, álcivilek és dollárpolitikusok” orra alá. A témában írt cikkeinket itt olvashatja.