Konkrét amerikai lépésekre, retorziókra számíthat az Orbán-kormány

NVZS 2024. március 19. 07:00 2024. márc. 19. 07:00

Nem csak figyelmeztetésekre, hanem konkrét intézkedésekre lehet számítani az Egyesült Államok részéről, akár olyanokra is, amelyek igencsak fájni fognak a magyar lakosságnak, az országnak, meg persze a kormányhoz közeli potentátoknak – véli Dérer Miklós. A Magyar Atlanti Tanács korábbi főtitkárát azzal kapcsolatban kerestük meg, hogy láthatóan tovább eszkalálódik az amerikai-magyar feszültség, melynek két erős bizonyítéka volt részint az amerikai nagykövet berendelése a Külügyminisztériumba, részint David Pressman beszéde, amelyet a magyar NATO-csatlakozás 25. évfordulója alkalmából tartott. Az elemző szerint szóba jöhet a beutazás további nehezítése, vagy akár az is, hogy a NATO-n belül nem osztanak meg minden hírszerzési értesülést a megbízhatatlannak tartott magyarokkal.

A március 15-i nemzeti ünnep történései miatt vajmi kevés figyelem irányult a magyar-amerikai kapcsolatok újabb történéseire. Pedig voltak „érdekes” fejlemények az egymást követő, mintegy egymásra épülő lépésekben. Az például, hogy Szijjártó Péter bekérette a Külügyminisztériumba David Pressman amerikai nagykövetet amiatt, amit Joe Biden mondott Orbán Viktor és Donald Trump Mar-a Lago-i találkozója kapcsán. „Tudják-e kivel találkozik ma Mar-a-Lago-ban (mármint Trump)? A magyar Orbánnal, aki feketén-fehéren kijelentette, hogy a demokrácia szerinte nem működik – diktatúrát szeretne tehát. És ő az az ember, akivel találkozik.” – ez volt az ominózus kijelentés, amely kiverte a biztosítékot a Karmelitában és a Bem téren. A budapesti amerikai nagykövetség elegánsan intézte az ügyet, kiadott egy közleményt, miszerint „Pressman nagykövet örül minden olyan lehetőségnek, ahol megvitathatja a magyar demokrácia helyzetét a szövetséges országgal.

Nem volt ennyire finom a diplomata, amikor – egy kőkemény beszédben – megemlékezett Magyarország NATO-csatlakozásának 25. évfordulójáról. Nem véletlen, hogy a beszédről az MTI szót sem ejtett, a fideszes hívek csak Menczer Tamás Facebook-posztjából értesülhettek róla. Érdemit persze nem tudhattak meg, miután a külügyi államtitkár azt a blablát posztolta csupán, hogy „Magyarország mindig nagy tisztelettel tekintett és tekint az Egyesült Államokra. Ez a mai beszéd azonban nem egy nagykövethez méltó beszéd, hanem sokkal inkább egy baloldali politikai aktivista beszéde volt.”

S hogy miket is mondott David Pressman? Íme néhány, Orbán Viktornak és kormányának szóló ütős mondat, amelyek – mint a kontextusból egyértelmű – lépésekkel fenyegető/zsaroló üzenetek egyben. 

Lehet, hogy az Orbán-kormány ki akarja várni az Egyesült Államok mostani kormányának leköszönését, de mi biztosan nem fogunk kivárni az Orbán-kormánnyal kapcsolatban. Amíg Magyarország várakozó állásponton van, mi cselekedni fogunk.” 

Kell, hogy szülessen egy politikai döntés arról, hogy...Magyarország az Egyesült Államokkal való kapcsolatán a magyar kormány javítani szándékozik. Ezt a döntést mi már meghoztuk. Annak azonban sajnos semmi jelét nem látjuk, hogy a magyar kormány is ugyanígy döntött volna...Megelégednénk az átláthatóság, a párbeszéd, a pártatlanság és a demokrácia iránti elkötelezettséggel”. 

Komolyan kell vennünk a szövetségesek által felvetett, biztonsági kérdésekkel kapcsolatos aggodalmakat, nem pedig eszközként használni őket tőlük független, lokális politikai célok megvalósítására.” 

Végül, és talán ez a legfontosabb, nem fogunk várni. Magyarország dönthet úgy, hogy az Egyesült Államokkal kapcsolatban kivár, az Egyesült Államok azonban nem fog így tenni.  Viharos időket élünk.  Ez nem a politikai játszmák ideje. Itt az ideje a rendíthetetlen elhatározásnak”. 

Jól érzékeljük-e, hogy az Egyesült Államok elérkezett a tűréshatárhoz, és komoly válaszlépésekkel tervezi „büntetni” az Orbán-rezsimet? Dérer Miklóstól – sok más mellett – ezt is megkérdeztük. A külpolitikai szakértő előrebocsátotta: nagy tévedés azt hinni, hogy ez a beszéd Pressman magánakciója volt. A kormányhoz közeli és a kormányzati médiumok ugyan megpróbálják a nagykövet véleményének beállítani, de ez az Egyesült Államok kormányának a reakciója, figyelmeztetése – mutatott rá, felhívva a Trump-féle magyar csodavárók figyelmét arra, hogy – szerinte – ha Donald Trump győz is a választáson, ezek az ő kormányzása idején is fennmaradnak majd. Emlékeztetett arra, hogy nem a Biden-adminisztrációban, s nem is csak a Demokrata Pártban figyelhető meg az a törekvés, hogy elérkezett az ideje valamilyen módon „figyelmeztetni” Orbánékat, ami komoly retorziókat, szankciókat is jelenthet. Már több ilyen értelmű kétpárti – tehát több Republikánus Párti kongresszusi szenátor, képviselő által is támogatott – határozat született az elmúlt időben. 

Az egyértelműen látszik, hogy a magyar kormány leírta a Biden-féle vezetést, s szemmel láthatóan Trump győzelmére számít a novemberi elnökválasztáson – mutatott rá Dérer, aki szerint azonban Kína és Oroszország miatt nem várható egy Trump-kormánytól sem alapvető változás, legfeljebb a retorika módosulhat.  Hiszen Trumpék Kínát tekintik abszolút mumusnak, a legfőbb kihívónak, s ez kihat azokra is, akik Kínával kapcsolatban nem követik az amerikai politikát. Trumpék persze a szuverenitást az USA-ra nézve kötelezően elfogadottnak tekintik, ők azt csinálhatnak, mit akarnak, de a szövetségeseknél és a partnereiknél ezt nem fogják tolerálni – hívta fel a figyelmet Dérer, rámutatva: biztos, hogy Orbánék nagyon rossz lóra tettek Trump esetében, akitől a retorikán kívül mást nem nagyon várhatnak.

Mik lehetnek az esetleges lépések? – kérdeztük. A külpolitikai szakértő példaként említette a vízumügyeket. Bár az amerikaiak nem igazán akarják a magyar lakosságot, a népet bántani, de figyelmeztetni azért azt is akarják. A vízumkötelezettség visszaállítását ugyan nem tartja valószínűnek, de az szerinte elképzelhető, hogy tovább szigorítják a beutazás feltételeit, s hogy személyekre kivetnek különféle korlátozásokat. Elsősorban azok kerülhetnek be ebbe a körbe, akik az USA-val szemben nem szövetségeshez illő módon viszonyulnak. Azt elképzelhetetlennek mondta, hogy mondjuk Szijjártóra vonatkozzon majd egy ilyen – fájó – szigorítás, de gazdasági szereplőkre igen, akár mondjuk a MOL vezetőire, miután a magyar olajtársaság szoros kapcsolatot tart fenn az oroszokkal is. 

Egy további példát is említett a lehetséges retorziókra. Nem tartja kizártnak, hogy félhivatalos források útján kiszivárogtatják – amiről egyébként már egy ideje terjednek pletykák –, hogy nem osztanak meg minden hírszerzési információt a NATO-n belül a magyarokkal, miután nem bíznak meg Magyarországban, amely a moszkvai politikát viszi olyan dologban, amelyben minden szövetséges ország közös álláspontot képvisel.

Egy dologban Dérer Miklós azonban biztos: most már az Egyesült Államok nem fogja hagyni azt, amit a magyar kormány művel. Szerinte az még kérdéses, hogy mi lehet majd a magyar kormány válasza. Nyilvánvalóan felháborodnak Budapesten, mondván, beavatkoznak a szuverenitásunkba, miközben Orbánék – s erről most kezdenek cikkezgetni a tekintélyes amerikai lapok – már nem is amerikai lobbistákat felhasználva, hanem magyar pénzből, magyar intézmények révén beavatkoznak az amerikai politikába, mégpedig a Republikánus Párt szélsőséges oldala, Donald Trump mellett. Ez nem szokás a nemzetközi színtéren, minden kormány barátságtalannak tartana ilyen beavatkozást – húzta alá a szakértő, megjegyezve: félreértések elkerülése végett az USA sem csinált ilyet, az előző választás előtt volt ugyan egy gyűjtés, de amerikai kormányzati részvétel nem azonosítható be – itt azonban igen.

Dérer szerint óhatatlanul megyünk tovább a lefelé tartó spirálban, s a sértődött Orbánék tovább hergelnek az USA ellen. Ebben termékeny talajra lelnek idehaza, ahol meglehetősen mély gyökerei vannak az Amerika-ellenességnek. Ez a Horthy időszakban indult, folytatódott a II. világháború idején, s később a szocializmus évtizedeiben is, nem szólva az Orbán-éráról. A Magyar Atlanti Tanács korábbi főtitkára ezt igazolandó felidézett egy esetet: a NATO-csatlakozás előtt kommunikációs munkát végeztek Csepelen, ahol egy előadáson felszólalt egy idősebb munkás, aki kijelentette, hogy soha nem fog az amerikaikra szavazni, mert azok bombázták a gyárat 1944-ben – a NATO-t ugyanis az USA-val azonosította, 

Összességében Dérer úgy gondolja, hogy nem csak figyelmeztetésekre, hanem konkrét intézkedésekre lehet számítani az Egyesült Államok részéről, akár olyanokra is, amelyek igencsak fájni fognak a magyar lakosságnak, az országnak, meg persze a kormányhoz közeli potentátoknak.