Megdöbbentő, mennyire elterjedtek a drónok az ukrán fronton, a katonák lassan már levegőt sem vesznek nélkülük
Elemzések“Kiszúrt minket egy drón, és gránátot dobott ránk” vagy “át akartunk menni egy másik lövészárokba, ezért felküldtünk egy drónt, hogy megnézzük, vannak-e oroszok a közelben” - ezek a mondatok ukrán katonák harctéri emlékeiből származnak. Hogyan lett ennyire a fronthétköznapok része, miért akarják az irányítását az iskolákban tanítani az ukránok, és mi lesz a pilóta nélküli légijárművek sorsa, ha beerősít a csapatlégvédelem? Szakértő segítségével foglaltuk össze.
Tudtuk, hogy az orosz-ukrán háborúban kezdettől fogva jelentős szerepet kapnak a pilóta nélküli légi járművek, gondoljunk csak az ukrán színekben repülő török gyártású Bayraktarokra, vagy tömegesen bevetett orosz kamikaze drónokra. Ám az idézett mondatok brutális erővel mutatják meg, hogy
mára a legalapvetőbb harctéri tevékenység - A-ból B-be mozgás sem képzelhető el drón nélkül, illetve a katonáknak akkor is a nyakukba hullhat egy gránát, ha a közelben nem tartózkodik ellenség.
Nem véletlen, hogy az ukrán oktatási minisztérium azt tervezi, hogy beépíti az iskolák tantervébe a drónvezérlés oktatását - szúrta ki a Kárpáthír.com az ukrán védelmi minisztérium Armija.info elnevezésű portálján. A szakmai anyag szerint
a szaktárca azt tervezi, hogy korszerűsíti az Ukrajna védelme elnevezésű tantárgy oktatási módszereit, kiegészítve a taktikai gondolkodás és a térértés alapjainak oktatásával. Az ilyen változtatások célja, hogy minden diák rendelkezzen az alapkészségekkel, továbbá ösztönözzék a tanulókat a katonai pálya vagy olyan polgári szakok választására, amelyeken elsajátíthatják a drónok gyártását, tervezését, illetve korszerűsítését.
Felpörgetik a hazai gyártást
Az ukránoknak szinte minden területen fontos célja, hogy kevésbé függjön a nyugati fegyverszállításoktól, illetve a katonai eszközök utánpótlása gyors és fenntartható legyen, ezért az ország rohamosan bővíti a hadiparát - foglalja össze elemzésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.
A tanulmány megállapítja, hogy 2023. novemberére 2022. elejéhez képest az ukrán dróngyártás teljesítménye a százszorosára nőtt. Az ellentét eszkalációjának évében csupán 35 ukrán vállalat foglalkozott dróngyártással, 2023-ban azonban már több mint 200.
A korábbi ukrán főparancsnok, Valerij Zaluzsnij szerint a fronton kialakult patthelyzet feloldására „szinte az egyetlen eszköz” a pilóta nélküli rendszerek használata. A drónok alkalmazásával az esetleges emberhiány is kiküszöbölhető, illetve a meglévő személyzet lemorzsolódási üteme is csökkenthető.
Az elemzés arra is rámutat, hogy a konfliktus 2022. február 24-én történt eszkalációját követő egy évben számos videón lehetett találkozni a sokszor hétköznapi alkatrészekből összetákolt, 3D nyomtatott fegyverkioldóval felszerelt kelet-ázsiai hétköznapi drónok harci sikereiről. Az azóta eltelt időben sikerült Ukrajnának saját dróngyártó egységeket kiépíteni, így mára a drónszükségletük 90 százalékát képesek fedezni.
Mára képesek évi egymillió (felderítésre használt) FPV drón, tízezer darab közepes hatótávolságú (pár száz kilométer) támadó drónt és ezer darab nagy hatótávolságú drónt képesek gyártani. Jelenleg 16 felderítő drón fejlesztésén dolgoznak, amely közül többnek már a tömeges gyártása is megkezdődött. Kiemelt harci sikereket érnek el a Kobra nevű kamikaze drónokkal, amelynek 300 kilométeres hatótávolsága van és 15 kilogrammnyi robbanószert képes szállítani.
A drónok gyártása mellett már 20 ezer főnyi kezelőszemélyzetet is kiképeztek, akik az egyik legnagyobb harctéri kárt okozták az ellenfélnek. 2023. végén már közel 50 ukrán cég termelt 300 és 15 gramm közötti súlyú drónlövedékeket.
A katonai FPV drónok gyártása a legegyszerűbb, hiszen ezekhez csak a kiegészítő alkatrészeket kell legyártani, magát a géptestet kereskedelmi forgalomból szerzik be. Az ukrán hadipari fejlesztők a pilóta nélküli harci gépek területén hajtják végre a legtöbb innovációt. 2023. januárjában mutatták be a Sirko-S1 négykerekű robotot, amely automatikusan követi a katonákat, felderítést végez és segíti a sebesültek kimenekítését - áll az elemzésben.
Tényleg mindent visznek a drónok?
- Mindenre használják őket, lehet velük szállítani akár utánpótlást is, lehet fegyvert rájuk szerelni, kommunikációt folytatni velük, és felderíteni. Rendkívül sokoldalú, més nem utolsósorban olcsó eszközök. Nem a jövő, hanem a jelen harceszköze
- mutat rá Kis-Benedek József. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora megerősíti, drónok nélkül már létezni sem tudnak a fronton, szinte már a katona egyéni felszereléséhez is tartozhat egy olyan drón, amivel szét tud nézni a harctéren, természetesen ezek egyszerűbb típusok, szemben azokkal, amelyek támadásra is alkalmasak. De vajon mennyire lehet használni ezeket a drónokat, ha van aktív csapatlégvédelem?
A szakértő szerint ez leginkább azt a célt szolgálja, hogy időben észleljék, és lelőjék az esetleges támadókat, de ennél sokkal hangsúlyosabb, hogy megtalálják az összeköttetést az UAV irányítója és az eszköz között.
- Ebbe az összeköttetésbe kell belépni, így akár meg is lehet változtatni az irányt, és visszaküldeni a feladónak. Lőfegyverek helyett itt inkább az elektronikus hadviselésnek van jelentős szerepe - mutat rá Kis-Benedek József, aki úgy látja, jelenleg sokkal jobban megéri drónokat vásárolni, mint bármi mást, mivel adott esetben egy nagyobb fegyverzetet is megsemmisíthet, például egy harckocsit is képes üzemképtelenné tenni.
A szakértő szerint ez annak köszönhető, hogy pillanatnyilag a drónelhárítás lemaradásban van, és egyelőre nem lehet megmondani, hogy mikorra fogja utolérni ezen a téren a “pajzs a kardot”. Mindenesetre nagyon keményen dolgoznak elektronikai rendszerekbe történő behatolást fejlesztők, ugyanakkor az ezt megakadályozó védelemkutatói is, hogy ki nyer végül, szinte megjósolhatatlan. Addig is gyakorlatilag a levegőből folytatják a szárazföldi harcot a frontokon.
