Itt a leginkább túlfizetett magyar szakmák rangsora 2024-ben: nem ritka a milliós fizetés sem

Magyarországon 2023-ban 571 182 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete, 14,2 százalékkal magasabb, mint 2022-ben, amikor közel 500 ezer forint volt a bruttó átlagbér. A különböző foglalkozások között azonban óriási különbség adódhat a bérekben. A KSH friss foglalkozások szerinti bérstatisztikájából kiderül, hogy amíg például egy általános orvos átlagosan bruttó 1 millió 387 ezer forintot vitt haza 2023-ban, addig egy (szak)ápoló 628 ezer forintot, egy általános egészségügyi asszisztens 602 ezer forintot. Eközben egy középiskolai tanár bruttó 550 ezer forintot keresett havonta, egy csecsemő- és kisgyermeknevelő, óvodapedagógus 485 ezret, egy szociális gondozó, szakgondozó 412 ezret, egy bolti eladó átlagosan bruttó 369 ezret vitt haza havonta.

Az azonban, hogy túlfizetettnek, vagy éppen alulfizetettnek ítélünk-e egy szakmát, csak részben függ attól, mennyi a havi bér. A Pénzcentrum év elején készített felméréséből látható, hogy az is rengeteget számít, hogy mennyire gondolunk társadalmilag hasznosnak egy munkát, illetve sokszor az is befolyásolja a foglalkozások megítélését, hogy szerveztek-e demonstrációt, sztrájkot a közelmúltban. Az ilyen események - mint a tavalyi volános sztrájk, vagy a 2022-es kukássztrájk - ráirányítják a figyelmet arra, milyen helyzetben vannak a dolgozók egy-egy munkakörben. Vannak olyan szakmák is, amelyekről éppen a köztudatban lévő információk nyújtanak hamis képet: a nagy boltláncok alkalmazottainak béréről a transzparens kommunikáció miatt sokaknak van tudomása például, a bolti eladók átlagbére viszont ezektől nagyban elmarad.  

A felmérés eredményei alapján a legelismertebbnek ítélt szakmák idén is az ügyvéd, az orvos, a programozó, a mérnök és a bankár lettek, ahogy a 2023-as és 2021-es felmérésben is. A rangsor legvége szintén változatlan: továbbra is csak a közmunkások kevésbé elismertek a válaszadók szerint, mint a könyvtárosok. Még egy szociális munkás, vagy postás is jobb megítélés alá esik. A kutatásunk eredményeit részletesen az alábbi cikkben elemeztük:

EZ IS ÉRDEKELHET

Ezek a legelismertebb, legjobban fizető szakmák 2024-ben: még mindig kevesen vágnak bele?

2023-ban még egy közmunkás munkáját kevésbé ítéltük társadalmilag értékesnek az önkormányzati képviselőknél és papoknál, 2024-ben viszont utóbbiak lettek a sereghajtók.

A friss béradatok tükrében viszont még érdekesebb, mely szakmákat ítélték a válaszadók túlfizetettnek: a bankárokét, önkormányzati képviselőkét, ügyvédekét, marketing szakemberekét, illetve a papokét. Eközben nagy arányban alulfizetettnek látták az ápolókat, szociális munkásokat, tanárokat, óvodapedagógusokat, közmunkásokat, postásokat.

De vajon mennyit lehet keresni valójában ezekben a túlfizetettnek tartott szakmákban? Az egyes foglalkozásokat vizsgálva igen nagy a szórás. Vannak ténylegesen a top fizetési kategóriába tartozók, de sok közepes, vagy átlag alatti fizetésű foglalkozás is túlfizetettnek ítéltnek bizonyult a felmérésben.

Mennyi az annyi?

A KSH friss statisztikája alapján összegyűjtöttünk konkrét fizetéseket. A leginkább túlfizetettnek tartott "bankár" szakma az átlagos bruttó 570 ezer forintos bértől a 1,6 millióig terjedhet. A pénzügyi ügyintézők átlagbére 2023-ban 570-714 ezer forint volt, a pénzintézeti alkalmazottak esetében jelentősen magasabb. A pénzügyi elemzők, befektetési tanácsadók átlagosan millió felett kerestek bruttóban havonta, a tőzsdeügynökök és brókerek pedig 1 millió 612 forintot kerestek meg átlagosan.

A második leginkább túlfizetettnek ítélt szakma 2024-ben az önkormányzati képviselőké, politikusoké. A választott helyi képviselők bére bruttó 774 ezer forint volt havonta, a kinevezetteké 943 ezer forint. egy törvényhozó, miniszter, államtitkár már több mint bruttó 2 millió forintot keresett havonta. Jelentős növekedés is történt a bérezésükben 2022 óta.

A jogi foglalkozásúak körében is jelentős a szórás: egy ügyész háromszor annyi havi bért vitt haza átlagosan, mint egy ügyvéd 2023-ban. Az ügyvédek átlagosan 369 ezer forintot keresnek, a közjegyzők 624 ezer forintot. a jogászok, jogtanácsosok 930 ezer forintot, az ügyészek, ügyészségi fogalmazók átlagosan bruttó 1,2 millió forintot havonta. Az "ügyvédek" tehát nem lehetnek annyira túlfizetettek, hiszen átlagbérük az országos átlagtól is jelentősen elmarad (571 182 Ft). Azonban ebben az esetben sem szabad elfelejteni, hogy a teljes munkaidőben alkalmazottakról van szó, egy vállalkozóként dolgozó ügyvéd nem számít bele ebbe a bérstatisztikába. Továbbá a laikusok nem tesznek különbséget ügyvéd, közjegyző, jogász, vagy ügyész között. A jogi foglalkozásúak összességében valóban többet keresnek az átlagnál, de ez nagyban függ attól milyen pályát is választottak. A túlfizetettség pedig egy erősen szubjektív kategória.

A "marketingesek" esetében is azt lehet elmondani, hogy egyes foglalkozásokban az átlaghoz képest jól lehet keresni, átlagosan bruttó 789-940 ezer forintot is havonta. Viszont egy marketinges gyakornok biztosan nem visz haza annyit, mint azok, akik már megmászták a ranglétrát. Érdekesség, hogy a felmérésünk szerint a "marketinges" a hatodik legelismertebbnek ítélt szakma, míg társadalmi fontosság terén hátulról a negyedik a sorban. Így nem csoda, hogy túlfizetettnek találták a válaszadók. 

A "programozók" hiába keresnek többet átlagosan, mint a marketingesek, már csak a válaszadók 38 százaléka gondolja túlfizetettnek a szakmát, a megkérdezettek fele szerint megfelelőek a bérek. A KSH adatbázisa szerint egy alkalmazásprogramozó 898 ezer forintot vitt haza bruttóban havonta 2023-ban, egy szoftverfejlesztő 1 millió 189 ezer forintot, a többi IT-s bér is ezek között szóródik. Elismertségben a programozók az ügyvéedk és orvosok után a harmadikak voltak a ranglistán, ugyanakkor társadalmi hasznosság terén a középmezőnyben vannak. Ezért is lehet, hogy már arányaiban többen tartották megfelelőnek az IT-s béreket, mint túlfizetettnek. 

A jó fizetés nem minden

A felmérésünkben azt is megkérdeztük, mely szakmákat ajánlanák a pályaválasztás előtt álló fiataloknak a válaszadók. Ebből látható, hogy a fizetés sokat számít, de nem egyedüli döntő szempont. Az orvos, ügyvéd, könyvelő hivatásoknál többen ajánlanák a mérnök, programozó vagy mesterember, szerelő szakmákat. Ennek számos összetevője lehet, minthogy hosszú távon milyenek a kilátások a szakmában ("villanyszerelőre mindig szükség lesz"), vagy hogy milyen munkakörülményeket képzelnek el a válaszadók az adott munkakörben. Az is fontos lehet, mivel korábban kérdés volt a felmérésen, mennyire tartják elismertnek vagy társadalmilag hasznosnak az egyes foglalkozásokat.

Hiába végeznek például legtöbbek szerint nagyon fontos munkát az orvosok, ápolók vagy tanárok, mégis a mérnök foglalkozást ajánlanák többen a pályaválasztóknak. Utóbbi szakmát szintén fontosnak tartják, de ezzel együtt elismertnek, és a legtöbben megfelelő bérezésűnek is. A programozó foglalkozást arányaiban kevesebben tartják fontosnak társadalmilag, de elismert és megfelelő bérezésű szakmának ítélték:

A kutatásunk részletes eredményei és kapcsolódó elemzéseink a Pénzcentrum Kutatások aloldalán érhetők el. A KSH foglalkozási szerinti részletes bérstatisztikái a hivatal honlapján itt érhetők el.