A megyei jogú városok közül Salgótarjánban dolgozott arányaiban a legkevesebb ember a 2010-es évek elején. Azóta azonban számos beruházás érkezett a városba: több gyárat bővítettek, onkológiai és természettudományos központ nyílt meg, vagy éppen új áruházak jelentek meg.
Ennek köszönhetően a foglalkoztatottság Salgótarjánban nőtt az egyik legnagyobb mértékben a nagyobb magyar városok közül, közel 40 százalékkal (bár ebben az is benne van, hogy Salgótarján lakossága csökkent leginkább 2010 óta).
Salgótarjánban nemcsak a foglalkoztatottság volt a legalacsonyabb a megyei jogú városok között, hanem a Fidesz támogatottsága is 2010-ben. Ebben pedig még jelentősebb változás állt be: 2022-re a Fidesz támogatottsága 9 százalékponttal, 49 százalékra nőtt. Ezzel a legkevésbé fideszes megyei jogú városból az egyik leginkább fideszessé vált.
Bár Salgótarján esete szélsőséges – például a szintén hasonló foglalkoztatottsági növekedést produkáló Egerben és Békéscsabán csökkent a Fidesz támogatottsága -, az alábbi ábra alapján mégis körvonalazódik összefüggés a Fideszre való szavazási hajlam és foglalkoztatottság felpörgése között. A trendvonal azt mutatja, hogy minél többen kezdtek el dolgozni a Fidesz hatalomra jutása óta egy adott városban, annál nagyobb az esélye annak, hogy bővült a Fidesz szavazótábora.
Ez a trend nemcsak a nagyobb városoknál látszódik. Pár hete hosszú riportban írtunk a cigándi járásról, ahol a legnagyobb arányban nőtt a foglalkoztatottság az elmúlt bő tíz évben.
A cigándi járásban ezzel párhuzamosan rendkívül megerősödött a Fidesz: míg 2010-ben a 174 járás között a cigándi a 104. volt a leginkább fideszes járások rangsorában, 2022-re már a nyolcadik. A fenti és az alábbi térképre ránézve szabad szemmel is látható bizonyos fokú átfedés: a Fidesz támogatottsága és a foglalkoztatottság is a legkevésbé fejlett, keleti-északkeleti területeken nőtt leginkább.
Egy ábrába sűrítve a két mutatót – a Fidesz támogatottságát és a foglalkoztatási ráta változását – is összefüggés rajzolódik ki közöttük. A trendvonal szintén azt erősíti, hogy minél nagyobb mértékben bővül a foglalkoztatottság egy járásban, annál nagyobb esélye lehet annak, hogy erős a Fidesz támogatottsága.
Ez az összefüggés természetesen részleges, nyilvánvalóan számos más szempont is közrejátszik abban – például az iskolázottság vagy az életkor -, hogy ki hogyan szavaz. Ugyanakkor mégis tűnik annyira számottevőnek, hogy árnyalja azokat a leegyszerűsített narratívákat, amelyek leginkább a tájékozatlansággal/propagandával, kiszolgáltatottsággal/függési helyzetekkel vagy választási manipulációval magyarázzák azt, hogy miért éppen a legelmaradottabb vidékeken nőtt leginkább a Fidesz támogatottsága.
A fenti összefüggések annyiban lehetnek újszerűek, hogy a 2022-es népszámlálásnak köszönhetően települési-járási szinten is össze lehet hasonlítani a foglalkoztatottságot az előző, 2011-es népszámlálás adataival*a Nemzetgazdasági Minisztérium közlése szerint sem ők, sem az alájuk tartozó Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nem rendelkezik ilyen adatokkal, ugyanakkor persze semmi meglepő nincs bennük.
A Fidesz egyik legfontosabb szakpolitikai célkitűzése a munkahelyek növelése, a munkaalapúnak nevezett társadalom építése. A Fidesz eredményességét mutatja, hogy míg 2010-ben Magyarország foglalkoztatási rátája az utolsók között volt az EU-ban, 2022-ben viszont a 8. helyre jött fel. Magyarországnál csak Máltán nőtt nagyobb mértékben a foglalkoztatottak aránya.
“Azt szoktam mondani, hogy velünk még az is jól jár, aki nem ránk szavaz. Ezzel totális ellentétei vagyunk a progresszíveknek. Az emberek nem elméleteket akarnak, hanem munkát. Az emberek előre akarnak jutni az életben és jobb életet a gyermekeiknek, mint amilyen nekik jutott. Ha egy jobboldali kormány mindezt nem tudja szállítani, bukásra van ítélve” – idézte Kiss Viktor politológus Mércére írt cikkében a szerinte egyik meghatározó Orbán Viktor-beszéd részletét.
Kiss az egy évvel ezelőtti cikkben élesen bírálja az ellenzéket azért, mert szerinte “az ellenzék képtelen felfogni, hogy a regnáló rezsimmel nem az a baj, hogy nem akar jobb életet a többség számára”, mivel ezt – tehát a munkalehetőség biztosítását – egyenesen fennmaradásának előfeltételeként kezeli.
A cikk elkészítésében közreműködött Hajdu Miklós.
Adat
Magyar egészségügy 2024: inkasszó, eszközhiány, 100 milliárdos adósság
A magyar tulajdonban lévő egészségügyi beszállító cégek lehetnek a kórházi adósságállomány folyamatos növekedésének vesztesei. Több vállalat is elhagyhatja a piacot.
Most látszik, mennyire megütötte az oroszokat, hogy nem veszik a gázukat Európában
Az európai piac összeomlása miatt lett közel negyed évszázadnyi nyereséges működés után 2023-ban veszteséges a Gazprom orosz gázóriás.
Soha nem volt még ilyen enyhe az év eleje Magyarországon
Nemcsak globálisan, Magyarországon is kiugróan magas volt az átlaghőmérséklet 2024 első harmadában. Februárban és márciusban is megdőlt a hőmérsékletrekord.
Fontos
Elmegy a piac a magyar e-kereskedők mellett
Vége annak az egyszerű korszaknak, amikor a Kínából nagyban megvett árut kettes szorzóval itthon simán el lehet adni.
A románok fogyasztanak, a magyarok beruháznak, de ki lesz ettől gazdagabb hosszú távon?
Románia fogyasztásorientált gazdasági stratégiával hagyta le egy főre eső GDP-ben Magyarországot. A magyar gazdaságpolitika viszont még inkább a beruházásokra fókuszálna.
