Hirdetés

Nem csak a "mai fiatalok" hóbortja: a piercingek régebb óta vannak velünk, mint azt hinnénk

Szabó Bianka portré Szabó Bianka

Törökországi régészek úttörő bizonyítékot találtak arra, hogy az őskori emberek is viseltek az arcukon különböző ékszereket, ám ezeknek komoly jelentése is lehetett.

Fotó: Pixabay

A test díszítését - ideértve a fülbevalószerű tárgyakat, amelyekről úgy gondolják, hogy piercingként viselték őket - a neolitikus vagy késő kőkorszaki népek körében Délnyugat-Ázsia több pontján is dokumentálták, a bizonyítékok akár 12 ezer évvel ezelőttről is származnak. A piercingként értelmezett tárgyak közül azonban korábban egyiket sem társították közvetlenül azokhoz a testrészekhez, ahol viselhették őket.

Most a délkelet-törökországi Boncuklu Tarla régészeti lelőhelyen végzett ásatások elemzése olyan temetkezéseket tárt fel, amelyekben piercingnek szánt díszeket találtak a sírban nyugvók füle és szája közelében. A körülbelül 11 ezer évvel ezelőttre datált maradványok alsó metszőfogain a fogak kopása hasonlított az ismert kopási mintákra, amelyeket az alsó ajak alatt gyakran viselt, labretnek nevezett dísztípus kopása okoz a viselőknek.

Ez az első alkalom, hogy a délnyugat-ázsiai neolit-kori emberek arcáról pontosan megállapították, hogy hol viselhettek testékszert - jelentették a kutatók hétfőn az Antiquity című folyóiratban. Eredményeik továbbá megerősítik, hogy a gyakorlat már a korai neolitikumban is elterjedt volt.

Boncuklu Tarlában minden korosztályból találtak eltemetett maradványokat, de az újonnan leírt díszeket csak felnőttek maradványai mellett találták meg. Ez arra utal, hogy ilyen díszeket nem viseltek gyermekek, és a tanulmány szerint e piercingek megszerzése a társadalmi csoportokon belüli felnőtté válási rituálék része lehetett - írja a CNN

A vadászó-gyűjtögetők körülbelül i. e. 10 300-tól i. e. 7100-ig lakták Boncuklu Tarlát, amikor az emberek elkezdtek eltávolodni a nomád életmódtól és településeket alakítottak ki. A lelőhelyet először 2012-ben tárták fel, és azóta rengeteg neolitikus korból származó dísztárgyat találtak, eddig mintegy 100 ezer darabot, ami elképesztő szám - mondta a tanulmány társszerzője, Dr. Emma L. Baysal, a törökországi Ankara Egyetem régészprofesszora.

"Ez egy olyan lelőhely, amely azt bizonyítja, hogy az emberek egyszerűen imádták a testdíszítést, jobban, mint bármely más, általunk ismert lelőhelyen" - mondta Baysal a CNN-nek. "Gyöngyök tömegei, nyakláncok, karkötők, állat alakú medálok és ruhákra varrható díszek is voltak a föld alatt.

Készítettek díszeket fül- és ajakpiercingekhez is. A labretek, amelyeket egyes amazóniai és afrikai kultúrákban még ma is viselnek, különböző formájúak: kerek, hosszúkás és korong alakúak. Némelyik hosszú és vékony, de a legtöbbnek az egyik vége szélesebb és laposabb, és átmérőjük és szélességük is változó.

A tudósok a leletekből származó 85 tárgyat azonosítottak piercingként viselt díszként, amelyek olyan anyagokból készültek, mint a tűzkő, mészkő, réz és obszidián. A kutatók alakjuk alapján hét típusba sorolták a labreteket - mindegyik legalább 0,3 hüvelyk (7 milliméter) átmérőjű volt, a leghosszabb pedig valamivel több mint 2 hüvelyk (50 milliméter) hosszú.

Egyfajta társadalmi státuszjelkép

Hivatkozás másolása

A gyerekek leginkább csak medálokkal és gyöngyökkel voltak eltemetve, egyiküknek sem volt füldísze vagy labretje a fejük, nyakuk vagy mellkasuk közelében, ami arra utal, hogy az arcpiercingek a felnőttek számára voltak fenntartva - állapították meg a kutatók.

"Valószínűleg ez valami olyasmi, ami a felnőtté váláshoz kapcsolódik" - mondta Baysal. "Talán egyfajta társadalmi státuszszimbólum, amely a korral, vagy a társadalomban betöltött különleges szereppel függ össze". A régészek azt is elképzelhetőnek tartják, hogy a piercingek jelölhették az egyes közösségekhez való tartozást.

Elindult a Naphire.hu YouTube-csatornája, iratkozzon fel a legfrissebb videóinkért!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés