Nagyvilág

A Kreml házibajnokságának győztese: Vlagyimir Putyin

Contributor / Getty Images
Contributor / Getty Images
A választási bizottság szerint Vlagyimir Putyin nyerte a három napon át tartó orosz elnökválasztást, amit inkább a Kreml házibajnokságának nevezhetnénk. A valódi riválisok nem a szavazólapokon szerepeltek, hanem vagy pár napja temették el őket, mint Alekszej Navalnijt, vagy még „időben” kizárták őket a versengésből, ahogyan Borisz Nagyezsgyin esetében történt. Putyin eközben az Ukrajna elleni háború folytatásáról, sőt akár egy esetleg Harkivra, a második legnagyobb ukrán városra is kiterjedő orosz biztonsági zóna lehetőségéről beszél.

„Elnök úr, ez az, amit ön demokráciának nevez?” – kérdezte az amerikai NBC tudósítója az orosz államfőt annak „győzelmi sajtótájékoztatóján”, miután az exit pollok szerint Vlagyimir Putyin fölényesen megnyerte a házibajnokság jellegű orosz elnökválasztást. Azóta a választási bizottság közzétette: a szavazatok 87–88 százalékával győzött a hivatalban lévő elnök.

Az NBC munkatársa arra utalt kérdésében, hogy a szintén amerikai Wall Street Journal (WSJ) újságíróját, Evan Gershkovich-ot továbbra is fogva tartják Oroszországban, Putyin legkomolyabb ellenzéki kihívóját, Borisz Nagyezsgyint pedig nem is engedték indulni az elnökválasztáson. Putyin válasza erre a ennyi volt:

Ez az élet.

Putyin és a demokrácia

A New York Times elemzője, Anton Troianovski azt emelte ki, hogy Vlagyimir Putyin nem nézett szembe valódi versennyel, amikor újabb hat évre, egészen 2030-ig meghosszabbította uralmát. A választást maga a Kreml fosztotta meg mindenféle valódi versengéstől, hiszen elérték, hogy a többi jelölt nem is merte bírálni az elnököt a kampányban.

Maga Putyin szóvivője a mostani elnökválasztást „nem igazi demokráciának”, hanem

drága bürokráciának

nevezte. Dmitrij Peszkov 2023-as nyilatkozatában ráadásul nemcsak ezt mondta, hanem majdnem pontosan meg is jósolta az idei eredményt, kijelentve, hogy Putyint kilencven százalék fölötti arányban fogják újraválasztani idén.

NATALIA KOLESNIKOVA / AFP Az elnökválasztás előzetes eredményei a képernyőn Vlagyimir Putyin kampányközpontjában 2024. március 17-én.

Németország „álválasztásnak” nevezte az orosz voksolást, az USA pedig úgy minősítette azt, hogy az sem szabad, sem fair nem volt. Hasonlóan nyilatkozott a brit külügyminiszter, David Cameron is. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij diktátornak és „hatalomittasnak” nevezte az orosz elnököt.

Maga Putyin azzal reagált Nagyezsgyin „letiltására”, hogy az ellenzéki politikus nem végzett „megfelelő munkát”, vagyis nem gyűjtött elég ajánlást ahhoz, hogy részt vegyen a választáson. Valójában az Ukrajnával békét szorgalmazó Nagyezsgyin a szükségesnél jóval több támogatást szedett össze, de az orosz törvények szerint nem adhatta be az összeset, mert a leadható támogatások számát 105 ezerben maximálta a törvény. Ebből a 105 ezerből kellett volna legalább százezernek érvényesnek lennie. Ezek után nem meglepő, hogy az illetékesek nem találtak elég számú érvényes aláírást, miután kilencezret érvénytelenítettek. Az ilyen

mondvacsinált hibák és túlbürokratizált eljárások mind-mind azt szolgálják, hogy a Kreml ellenfelei el se indulhassanak a választásokon.

Putyinnal szemben tehát csak „látszat-ellenjelöltek” indultak. Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy az egyik „vesztes rivális” a maga számára is „győzelemnek” minősítette, hogy Putyin nyert. A szélsőségesen nacionalista Liberális Demokrata Párt jelöltjéről, Leonyid Szluckijról van szó, aki feltehetően 3,2 százalékon fog végezni, és így alighanem utolsó lesz a négy jelölt közül. Ő a BBC szerint azt mondta, boldog amiatt, hogy Putyin vasárnap bejelentette a győzelmét. „Hogy őszinte legyek, vártam ezt, és azt gondolom, ez egy győzelem” – mondta szó szerint.

A kommunista Nyikolaj Haritonov „labdába se rúgott” a választási kampányban, de még így is második lehet 4,3 százalék körüli eredménnyel. Nem volt várható komoly kampánytevékenység a harmadik jelölttől, az Új Néppárt emberétől, Vlagyiszlav Davankovtól sem. S a várakozásokat be is váltotta: Davankov eredménye 4 százalék alatt marad várhatóan.

Mindezek után után joggal mondhatta Putyin:

Mi egyetlen, egységes család vagyunk.

A megfogalmazás nem véletlen: az elnököt támogató pártot is Egységes Oroszországnak hívják.

Gavriil GRIGOROV / POOL / AFP

Putyin most már biztonsági zónát is ki akar szakítani Ukrajnából

A Lenta.ru természetesen egész más momentumokat emelt ki Putyintól, aki gyakorlatilag győzelmi beszédet tartott vasárnap este, az exit pollok alapján. Az „erős és szuverén Oroszországról” szóló álmáról beszélt, s e cél elérésében a mostani választási eredmény is segíthet szerinte. Hétfőn pedig már egy Ukrajnából kiszakítandó biztonsági zóna esetleges felállításáról értekezett. Erre azért lehetne szükség, hogy az ukránok ne tudják lőni Belgorodot, amit az elnökválasztás előtt és után is súlyos tüzérségi és rakétacsapások értek.

A biztonsági zónába Putyin akár Harkivot, a második legnagyobb ukrán várost is beleértené a Lenta szerint, de erről még nem született döntés – ezt maga az elnök hangsúlyozta a belgorodi kormányzó hasonló értelmű javaslata nyomán. Putyin magabiztosságát az támaszthatja alá, hogy az oroszok az utóbbi hetekben sikereket értek el Avgyijivka térségében, és folyamatosan nyomulnak előre. Hangsúlyozta azt is, hogy végre kell hajtaniuk a „különleges hadművelet” során a feladataikat. Ennek alapján és korábbi nyilatkozatai alapján nyugati szakértők nem tartják kizártnak, hogy Oroszországban újabb (részleges vagy titkolt) mozgósítást rendel el a választások után.

Putyin a háborús retorikát a Nyugat vonatkozásában sem tette félre. Szerinte a NATO szolgálatában álló személyek halnak meg az ukrán fronton, és nem zárta ki egy Oroszország és a NATO közötti konfliktus kitörését sem: „Minden lehetséges a mai világban.” S persze ne felejtsük, az elmúlt napokban – például március 13-án – is

arról beszélt, hogy Oroszország készen áll egy atomháborúra,

ha fenyegetik a szuverenitását.

Putyin és az orosz ellenzék

A nyugati sajtó kiemeli, hogy Putyin erősen bírálta az ellenzék akcióját, miszerint vasárnap délben szavaztak azok, akik az orosz börtönben nemrég elhunyt aktivista, Alekszej Navalnij politikáját támogatják. Valójában azonban az orosz tudósításokból kiderül, hogy az elnök inkább cinikus megjegyzéseket tett a szibériai büntetőtelepen gyanús körülmények között elhunyt Navalnij támogatóinak akciójáról. „Dicsérte” az ellenzéket: szerinte jó, hogy a választáson való részvételre agitáltak.

Julija Navalnaja, Navalnij özvegye a berlini orosz nagykövetség előtti megmozduláson vett részt. A videóhoz csatolva „Délben Putyin ellen” felirat volt olvasható, amely mottóval az orosz elnökválasztás elleni tüntetéseket is szervezte az ellenzék.

Tobias SCHWARZ / AFP Julija Navalnaja távozik az elnökválasztáson való szavazás után Oroszország berlini nagykövetségéről 2024. március 17-én.

Az orosz elnökválasztást amúgy számos más incidens is megzavarta:

  • túlterheléses támadások érték a választási szerveket, ami feltehetően ukrán hackerek műve volt.
  • Molotov-koktélt dobtak a moldovai orosz nagykövetségre,
  • és legalább 29 oroszországi szavazóhelyiségben próbálták felgyújtani a szavazóurnákat vagy folyadékot, például tintát önteni beléjük.
  • Az Ukrajnától elcsatolt területeken pedig több szavazókörzetet ért támadás.

Az osztrák Der Standard szerint legalább 75 embert vettek őrizetbe Oroszországban a választásokon történt incidensek miatt, a BBC 80 letartóztatottról tud.

Ritka pillanat volt a választás után, hogy Putyin megemlítette Navalnij nevét. Szerinte egy „szomorú incidens” volt az, hogy Navalnij meghalt a börtönben, pedig éppen előtte volt szó arról, hogy esetleg kicserélnék őt egy nyugaton raboskodó orosz fogolyra. Ezt Putyin is támogatta volna elmondása szerint. Korábbi hírek szerint Marija Pevchih, Navalnij korábbi szövetsége úgy nyilatkozott, hogy Vagyim Kraszikovra, egy Németországban börtönben ülő orosz bérgyilkosra, az FSZB, azaz az orosz titkosszolgálat ezredesére cserélték volna ki az akkor még börtönben ülő, illetve Szibériába, egy büntetőtelepre szállított orosz ellenzékit.

Putyin hozzátette ugyanakkor a választás után: a fogolycserére csak akkor kerülhetett volna sor, ha garantálják, hogy Navalnij nem tér vissza Oroszországba. Putyin végül megjegyezte Navalnij halálára utalva: „Ha ilyen dolgok történnek, akkor nem tehetsz semmit, ilyen az élet”.

Putyin vívja Kína proxy-háborúját?

A CNN Putyin győzelmét geopolitikai szemszögből is vizsgálta. Cikkcímében jelezte: az orosz elnök újabb hatéves mandátuma sok országot aggaszthat, de nem Kínát.

Hszi Csin-ping kínai elnök számára kifejezetten jól jön, hogy Putyin elutasítja a nyugati világrendet. Nem véletlen, hogy a kínai külügyminisztérium az elsők között gratulált Putyinnak a választási sikere után (az észak-koreai diktátor, Kim Dzsongun is gratulált hétfőn Putyinnak, de a CNN szerint fontos volt Iránnak is, hogy Putyin maradt hatalmon Moszkvában). A pekingi külügyi szóvivő hangsúlyozta azt is, hogy a két ország tovább erősítheti a „stratégiai koordinációt és kooperációt”.

Ennek kapcsán érdemes emlékeztetni arra, hogy amikor a magyar kormánypárti elemzők arról beszélnek, hogy az USA Ukrajna révén vív proxy-háborút Oroszországgal, akkor amerikai konzervatív elemzők (például a Heritage Foundation, amellyel nemrég Orbán Viktor tárgyalt az Egyesült Államokban) arra emlékeztettek, hogy vannak olyan politikai körök Amerikában, amelyek azt gondolják: Kína vív proxy-háborút az USA-val Ukrajnában. És ilyen értelemben Kína Oroszországot használja fel arra, hogy gyengítse az USA-t és nyugati szövetségeseit.

Suo Takekuma-Pool / Getty Images Vlagyimir Putyin mellett Hszi Csin-ping kínai elnök, felettük Orbán Viktor az Övezet és Út Fórumon 2023. október 18-án Pekingben, Kínában.

A CNN friss elemzése viszont gazdasági szempontból is fontosnak tartja az orosz-kínai kapcsolatot: Moszkva egyre inkább jüanban bonyolítja kereskedelmét a nemzetközi szankciók miatt. Megállapíthatjuk tehát, hogy az Ukrajna elleni háború a „kínai pénzügyi világ” terjeszkedését hozta magával,

legalábbis Oroszország függősége növekszik Pekingtől gazdaságilag.

Ezt jelzi az orosz olajexport és az elektronikai cikkek, illetve autók importjának szerkezetváltása – az új autók jelentős része kínai gyártmányú az orosz főváros utcáin. A CNN összességében megállapítja: Hszi Csin-ping arra használta fel az ukrajnai háborút, hogy erősítse a globális biztonsági rendszer alternatív (kínai) változatát.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik