„Meddig feszíti Orbán a húrt a nagy oroszbarátsággal?”

Nem nevezhető komoly választásnak az oroszországi, hiszen az egyetlen, legalább valamennyire hitelesnek nevezhető „vetélytárs”, Borisz Nagyezsdin rá sem kerülhetett a szavazólapokra. Igazából ő sem jelentett alternatívát Vlagyimir Putyinnal szemben, legfeljebb az orosz-ukrán háború ügyében van ellentétes véleményen. A többi indulót pedig joggal nevezhetjük őfelsége ellenségének, akiknek egyáltalán nincs támogatottsága. Így kijelenthető, hogy nem lesz meglepetés a hivatalos végeredmény, amit már az előzetes adatok is mutatnak – mondta lapunknak az orosz választásokról Szent-Iványi István. Azt már tudni, hogy a szavazatok 87,29 százalékát kapta meg az orosz elnökválasztáson Vlagyimir Putyin hivatalban lévő államfő a jegyzőkönyvek 99,75 százalékának feldolgozása után

Az egykori szlovéniai nagykövet szerint megoszlanak a szakértői vélemények. A kisebbség úgy véli, az eredmény tudatában csökkenhet a nyomás, és akár békülékenyebb hangot is megüthet az orosz elnök, a többség szerint viszont a választás eredményének ismeretében fokozódhat a putyini agresszió, akár a mozgósítást is elrendelheti.

• Változhat-e az EU vagy Magyarország kapcsolata Oroszországgal a választás után?
• Mi történhet, ha Donald Trum nyer az Egyesült Államokban?
• Mire kell most felkészülnie az Európai Uniónak?
• Hogyan látja a helyzetet Balázs Péter volt külügyminiszter?