Korábban az Ellenszélnek nyilatkozott Gabriella, aki a vasvári Sparban vásárolt, amikor odalépett hozzá a szabadnapos hentes, és a derekára tette a kezét. Amikor el akart tőle lépni, a fenekét is megfogta.
A nő feljelentést tett a rendőrségen, de csak egy határozatot kapott arról, hogy ami történt, nem minősül zaklatásnak. Így nyomozás sem indult az ügyben. Megkerestük Dr. Papp Kitti ügyvédet, és kértük, hogy büntetőjogászként reagáljon a Sparban történtekre.
Írását változtatás nélkül közöljük:
Mindenekelőtt a szexuális zaklatás fogalmát kell tisztázni, mely a nők elleni erőszak egyik formája:
A szexuális zaklatás olyan szexuális jellegű, nem kívánatos testi, szóbeli vagy non-verbális magatartás, melynek célja vagy hatása egy másik személy méltóságának megsértése, és megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet teremtése.
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (továbbiakban Btk.) nem ismeri a szexuális zaklatás fogalmát, így ilyen formában ez nem is szabályozott tényállás, tehát nem bűncselekmény.
Azonban a zaklatás bűncselekmény.
Mi is pontosan a zaklatás?
Zaklatás bűncselekményének alapesetét követi el, aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, őt rendszeresen vagy tartósan háborgatja. Ez a cselekmény egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
Azt fontos tudni, hogy ha az elkövető súlyosabb bűncselekményt is megvalósít a sértett sérelmére, akkor a súlyosabb bűncselekmény miatt vonható csak felelősségre.
A zaklatás törvényi tényállása a rendszeres vagy tartós nyugtalanságot, háborgatást megvalósító magatartásokat pönalizálja annak a tudatában, hogy az ilyen magatartások idővel egyre inkább fenyegető jellegű, durvább megnyilvánulási formákat ölthet, amelyek már alkalmasak pszichés zavarok előidézésére is, és az ilyen következmények megelőzését tűzte ki célul.
Azt, hogy pontosan milyen magatartással követi el az elkövető a bűncselekményt, a törvényalkotó exakt módon nem határozta meg, így minden olyan magatartással megvalósul a bűncselekmény, amely alkalmas arra, hogy valakinek a mindennapi életvitelét megnehezítse vagy negatívan befolyásolja (háborgat). Így minden olyan cselekedet az, amely a másik személyt a nyugalmi állapotát támadja vagy azt a nyugalmi állapotából kibillenti. Így a Spárban történt cselekmény erre tökéletesen alkalmas cselekmény DE!, ennek a magatartásnak az elkövető részéről tartósnak, rendszeresnek kell lennie. Azaz vagy rövidebb időközönként többször történik meg, vagy ha hosszabb időszakon keresztül valósul meg.
Amennyiben az ilyen jellegű cselekmény arra irányul, hogy valakit megfélemlítsen vagy azért, hogy a mindennapi életébe önkényesen beavatkozzon rendszeresen vagy tartósan háborgatja, megvalósítja a zaklatás törvényi tényállását.
A Btk. a szexuális cselekmény fogalmát definiálja, miszerint a közösülés és minden súlyosan szeméremsértő cselekmény, amely a nemi vágy felkeltésére, fenntartására vagy kielégítésére alkalmas, vagy arra irányul.
Ilyen szexuális bűncselekmények a teljesség igénye nélkül a szexuális kényszerítés, szexuális visszaélés, szexuális erőszak. Azonban más valamely testrészének ruhán keresztül való megérintése nem minősül súlyosan szeméremsértő magatartásnak, így aki ezen magatartást tanúsítja egyszeri alkalommal, nem követi el a nemi erkölcs elleni bűncselekményeket a jelenlegi szabályozás szerint.
Szexuális zaklatás két formája:
- Munkahelyi zaklatás
„Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény a vonatkozó európai uniós irányelveknek megfelelően a zaklatást olyan, az emberi méltóságot sértő, szexuális vagy egyéb természetű magatartásnak tekinti, amelynek célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása.”
A büntetőjogi szabályozásnál konkrétabb szabályozással az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőségről előmozdításáról szóló törvényben találkozunk. Azonban ezt a törvényt a jogalkotó a munkahelyi szexuális zaklatás megelőzésére alkotta.
- § (1) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti – különösen a III. fejezetben meghatározottak szerint – a közvetlen hátrányos megkülönböztetés, a közvetett hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, a jogellenes elkülönítés, a megtorlás, valamint az ezekre adott utasítás.
- § (1) Zaklatásnak minősül az az emberi méltóságot sértő, szexuális vagy egyéb természetű magatartás, amely az érintett személynek a 8. §-ban meghatározott tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása.
Ezekben az esetekben az alapvető jogok biztosa, közigazgatási eljárás keretében jár el.
- Utcán, nyilvános helyeken elkövetett szexuális zaklatás
Ezek azok az esetek, ami például a Spárban is történt, vagy az utcán jövet-menet éri a nőket mondhatni nap mint amikor el kell tűrni azt, hogy utána fütyülnek a nőknek, szexuális tartalmú dolgokat kiabálnak utánuk, vagy a tömegközlekedésen a tömött járatokon éri a nőket kéretlen, kellemetlen érintés.
Nem csak hazánkban okoz ez problémát.
Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) az Unió egészére kiterjedő felmérést végzett a nőkkel szembeni erőszakról.
„A jelentés az Európai Unió (EU) 28 tagállamában összesen 42 000 nővel készült interjúkon alapul. A jelentésből kiderül, hogy a nőkkel szembeni erőszak és konkrétan a nőket aránytalanul nagymértékben érintő nemi alapú erőszak olyan elterjedt emberi jogi visszaélés, amely felett az EU nem hunyhat szemet. A felmérés keretében a nőket a fizikai, szexuális és pszichológiai erőszakkal kapcsolatos tapasztalataikról kérdezték, beleértve a párkapcsolaton belüli erőszakot (családon belüli erőszak), ezenkívül külön foglalkoztak a követéssel, a szexuális zaklatással és az új technológiák szerepével a nők által tapasztalt bántalmazásban.
A fentiek mellett a válaszadókat a gyermekkorban elszenvedett erőszakról is megkérdezték. Az eredményekből kitűnik, hogy miközben a bántalmazás elterjedt, sok nő életét érintő jelenség, a bejelentett esetek száma szisztematikusan alulmarad a megtörtént esetekhez képest. A szexuális erőszak valamilyen formáját például tízből egy nő tapasztalta meg 15 éves kora után, és minden huszadik nőt megerőszakoltak.
A nők több mint egyötöde szenvedett el fizikai és/vagy szexuális erőszakot az aktuális vagy korábbi partnerétől, és a nők több mint egytizede jelezte, hogy 15 éves kora előtt a szexuális erőszak valamilyen formájának volt kitéve egy felnőtt részéről. Szemléltetésként: a párkapcsolaton belüli erőszak legsúlyosabb esetét csak a nők 14%-a jelentette a rendőrségen, a párkapcsolaton kívüli erőszak legsúlyosabb esetével pedig csak 13% fordult a rendőrséghez.”
„A kutatások azt mutatják, hogy az emberek eltérő módon érzékelik, hogy mi minősül „szexuális zaklatásnak”. Az ennek a viselkedésnek tulajdonított szubjektív jelentés sokfélesége a nemi szerepekkel és a nemek közötti megfelelő interakcióval kapcsolatban uralkodótársadalmi és kulturális értékeket, normákat és attitűdöket is tükrözi.
- Attól függően, hogy a felmérésben a szexuális zaklatás hány különböző formájáról kérdezték őket, becslések szerint 83 millió és 102 millió között van azoknak a nőknek a száma az EU-28 területén (a nők 45–55%-a), akik 15 éves koruk után szexuáliszaklatást tapasztaltak.”
A szexuális zaklatás többdimenziós jelenség, fizikai, verbális, sőt, nem verbális megnyilvánulási formái is lehetnek, idetartozik például az internetes zaklatás.
Néhány példa:
- a zaklatás fizikai formái – az EU-28 területén élő nők 29%-a tapasztalt kéretlen érintést, ölelést vagy csókot 15 éves kora után;
- verbális zaklatás – a nők 24%-a volt kitéve olyan szexuális célzatú megjegyzéseknek vagy vicceknek, amelyeket sértőnek érzett;
- nem verbális formák, például az internetes zak- latás – a nők 11%-a kapott sértő, nyíltan szexuális tartalmú e-maileket vagy SMS-üzeneteket vagy sértő, helytelen közeledést a közösségi hálózatépítő weboldalakon (a 15 éves kor után tapasztaltakat alapul véve).
Forrás innen.
A kutatás alapján látható, hogy szerte Európában küzdenek a nők az ilyen esetekkel, mint ami Gabriellával történt a Sparban.
Sajnos ezekre az egyszeri esetekre jelenleg nincs olyan szabályozás, amely alapján az ehhez hasonló cselekmények elkövetői büntetőjogilag felelősségre vonhatóak lennének. Így a nyomozó hatóság feljelentést elutasító határozata helytálló.” – írja szakértői véleményében Dr. Papp Kitti a Sparban történt eset kapcsán. Az ügyvédi szakvéleményt ezúton is köszönjük. Dr. Papp Kitti elérhetőségeiről az ügyvédi iroda weboldalán tájékozódhatnak.
Mindeközben a Sparban indult vizsgálatról az áruházlánc az alábbi közleményt adta ki:
„A SPAR Magyarország Kft. minden esetben szigorúan lép fel bármely olyan magatartással szemben, amely a jogszabályokba, a társaság belső szabályzataiba, és a vállalat Magatartáskódexében lefektetett előírásokba ütközik. Cégünk az eset kapcsán belső vizsgálatot indított, melynek célja feltárni az eset körülményeit. Amennyiben a kivizsgálás arra az eredményre vezet, mely szerint a munkavállaló kifogásolható magatartást tanúsított, cégünk haladéktalanul megteszi a szükséges munkajogi intézkedéseket.” – amint lezajlik a vizsgálat a Sparban, újabb cikkben jelentkezünk.