A Fidesz jóval százmillió felett költött a baloldal erőszakosságát is sulykoló hirdetésekre

Márciustól a június 9-i választásig kéthetente közöl a Political Capital (PC) elemzést az előző hetek olyan politikai-közéleti témájú tartalmairól, amelyek célba juttatásáért legalább tízezres nagyságrendben fizettek a hirdetőik. Elemzésük első fele a mennyiségről szól: kik, mennyi idő alatt, mennyit költöttek arra, hogy az aktuális politikai üzenetüket célba juttassák. Az elemzés második fele a minőségre, azon belül is az úgynevezett ellenségképző narratívákra fókuszál: bemutatják, mely polarizáló narratívák vitték a prímet, és kik terjesztették ezeket. Most február 18. és március 9-e közötti három hét hirdetéseit vették górcső alá. Elemzéssorozatuk célja, hogy kézzelfoghatóvá tegyék, mitől is válik a politikai közbeszéd egyre megosztóbbá és a társadalom egyre törzsiesebbé 2024 Magyarországán.

A PC adatai szerint az év első tíz hetének Facebook-hirdetési toplistáját továbbra is a Megafon két arca, Bohár Dániel és Szarvas Szilveszter vezeti, külön-külön is több mint húszmillió forintos költéssel. A szervezetnek a kormányzati propagandagépezetben betöltött szerepét jól mutatja, hogy a 2023. december 30. és 2024. március 9. közötti tíz hétben csak Facebook-hirdetésekre összesen 125 millió forintot költöttek el. Ez majdnem kétszer annyi, mint amennyit az összes párt költött ugyanebben az időszakban a hozzájuk köthető szervezetek, politikusok, jelöltek Facebook-oldalain. A top tízbe bekerült nem-megafonos hirdetők egytől egyig a kormányzati üzeneteket népszerűsítik: Magyarország kormánya évkezdettől 17, az Origo 15, a Hirado.hu pedig 7 milliót költött erre.

A most vizsgált időszakban jelentősen mérséklődtek a Megafon költései, „csak” 10,5 millióért hirdettek, így mindkét héten a kormány foglalta el az első helyet, bár most nem az ellenségképzés és lejáratás volt a fő cél, helyette inkább a sikerekre koncentráltak: a CSOK Plusz, az épülő Duna-híd és az új balatoni komp népszerűsítésére bő 8 millió forintot költöttek. Új szereplő is került a toplistára, a Lázár Jánoshoz köthető Promenad24, amely csak a Navracsics Tibort támadó cikkek promotálására kétmillió forintot költött. Az utolsó vizsgált héten, 800 ezer forintos költésével a tizedik helyre kapaszkodott fel Tóth-Szántai József, a Fidesz által támogatott miskolci polgármesterjelölt. Az ő oldalára évkezdettől 3,5 millió forintot költöttek.

Az összesített hirdetési költségek szerint az idén a Fidesz eddig 27 millió forintot költött, majdnem annyit, mint az őt követő négy ellenzéki párt együttvéve. A Facebookon hirdető 15 párt összes költésének 42 százalékát bonyolította a Fidesz és a KDNP, 58 százalékon 13 párt osztozik. Az elmúlt két hétben az ellenzéki pártok visszafogták a költéseiket, miközben a Fidesz heti költése először lépte át az 5 millió forintot. Ebben nagy szerepe van az Orbán Viktor oldalán indított és a Fidesz által finanszírozott hirdetéseknek. A párt két hét alatt 10,2 millió forintért hirdetett.

A Google hirdetési felületeit (például a YouTube-ot) továbbra is kevés politikai szereplő használja. A vizsgált két hétben a Mi Hazánk (780 ezer forint) és az MSZP (560 ezer forint) volt a két legaktívabb hirdető. A Miniszterelnöki Kabinetiroda a konzultáció eredményeit bemutató hirdetéseit futtatja, de azokat a Google nem minősíti politikai tartalomnak, ezért nem láthatók a rájuk költött összegek.

Forrás: Political Capital

A hirdetések tartalmát elemezve a Political Capital szerint egyre erőszakosabb a baloldal erőszakosságát sulykoló kampány. A február 18. és március 9. közötti időszakban 406 olyan egyedi, politikainak megjelölt hirdetés futott a Facebookon, amelyekre legalább 50 ezer forintot költöttek. Ezeket az indulásuk óta 88,3 millió forintért hirdették. Közülük 111 (27 százalék) tartalmazott a PC szerint ellenségképző narratívát. E hirdetések jó része nem állt le a vizsgált időszak végével, március 13-áig csak erre a 111 hirdetésre 39,3 millió forintot költöttek el. Ebből 36,3 millió forintot a kormányzati irányítás alatt lévő Megafon, a Fidesz és politikusai, a Promenad24, a Pesti Srácok, a Magyar Nemzet, az Origo és a Mandiner. 

A legerősebben hirdetett ellenségképző narratívák ebben az időszakban is a kegyelmi ügyhöz kapcsolódtak. A következmények nélküli, hataloméhes és erőszakos baloldalról szóló tartalmakra az összes hirdetési összeg majdnem 60 százalékát költötték: 23,1 millió forintot. A dollárbaloldalról, dollármédiáról szóló narratívára pedig az összes költés csaknem 30 százalékát, 11,5 millió forintot. Ezzel szemben a kegyelmi üggyel kapcsolatos kormánykritikus tartalmakra „csak” a teljes költés 4 százalékát, azaz 1,7 millió forintot költöttek az ellenzéki szereplők.

A kormányzati irányítású média folytatta a lemond(at)ások után megkezdett kampányát: a leginkább a Megafon influenszerei által terjesztett üzenetek szerint a baloldalnak nincs erkölcsi alapja számon kérni a kormányoldalt. A kegyelmi botrányt igyekezett lezárni a Fidesz és minél hamarabb az ellenzéket megbélyegző narratívát felerősíteni. A következmények nélküliséget az erőszakosság kezdte felváltani. Ehhez adott alapot a Fekete-Győr András és Varju László perében született ítélet is, amire ráhúzták, hogy a „korrupt” és „hataloméhes” baloldal még „erőszakos” is. Ezt pedig alaptalanul összemosták a fenyegetésként beállított magyarországi antifa mozgalommal.

A Megafon videói az influenszerek által szervezett február 16-ai demonstrációt is igyekeztek hitelteleníteni, utcai erőszakba torkolló és koldulással véget érő baloldali tüntetésnek beállítva azt. Viszont a Magyar Péter lejáratását célzó üzenetek február 17. után teljesen eltűntek a Megafon aktív hirdetései közül. Valószínűleg azért, mert a láthatóan politikai pályára igyekvő dezertőr ismertségének kedveztek a Megafon támadásai, ahelyett, hogy a megítélésének ártottak volna. Ezzel szemben töretlenül terjesztik azt az elmúlt másfél-két évben felépített narratívát, miszerint az ellenzéki pártokat és a szerintük velük együttműködő médiát Soros György, valamint a nemzetközi globalista háború-, gender- és migrációlobbi finanszírozza. A vizsgált időszakban az első elemzésben azonosított tartalmakhoz képest különösebb újdonság nincs, legfeljebb az Állami Számvevőszék időközben kiadott részjelentése szolgáltatott hozzá új alapot. Eközben az ellenzéki pártok által közösen rendezett tüntetésen megjelent az „orbáni pedofilhálózat” kifejezés, amelyet a DK és kisebb részben a Momentum azóta is ismételget. Emellett folytatódott Rogán Antal feltételezett szerepének emlegetése a kegyelmi ügy, a végrehajtói botrány és más korrupciógyanús ügyek körül, maffiafőnökként ábrázolva a minisztert.

A Political Capital elemzése szerint másfél hétnyi csend után, a február 17-ei évértékelőt követően Orbán Viktor ismét aktív Facebook-kommunikációba kezdett, számos posztját a Fidesz nagy összegekkel hirdette is. Ezek felében a miniszterelnök egyáltalán nem használt ellenségképző narratívákat, a fő üzenet a gyermekvédelem megerősítésének szükségessége volt. Közben a miniszterelnök más hirdetett posztjaiban képmutatónak és kétszínűnek nevezi az ellenzéket, megelőlegezve, hogy nem fogják támogatni a gyermekvédelmi intézkedéseket. A Donald Trumppal történt találkozó promotálásakor – amire több mint 2 millió forintot költöttek – nem használtak ellenségképző narratívákat. A miniszterelnök személyes politikai brandjének építését célzó, ünnepélyesebb hangulatú videók és posztok a – PC szerint – egyértelmű jelei annak, hogy a kormány igyekszik maga mögött hagyni a kegyelmi botrány hullámait, és visszatérni a korábbi választási kampánytémákhoz.