Egy rendeletben határozná meg a kabinet, hogy a földrajzi nevek esetében csak a magyar ábécé 44 betűjét lehet használni, és a személynevek bejegyzésekor kizárólag a magyar ábécé betűit és az "ä" betűt lehet alkalmazni – derül ki a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium tervezetéből.
Az új törvényjavaslat szerint az 1953. január 1-jét követően született magyar állampolgárok családi nevének korrekciójára új szabályok lépnek életbe. Ez a változás kiterjed a kötőjel használatára és a megkülönböztető betűjel eltörlésére, valamint a ragadványnévvel kapcsolatos rendelkezésekre is. Azoknak, akiknek családi nevében az "ä" betű szerepel, lehetőségük lesz kérni a korrekciót, és dönthetnek arról, hogy továbbra is használják-e ezt a betűt.
A lépés azért is érdekes, mert a külföldön született magyar állampolgárok esetében így például az idegen országok településneveit a megfelelő karakterek helyett csak magyar betűkkel lehet majd leírni. Ezzel akár a szlovák háčekes neveknél lehetnek komoly kavarodások, de más, a bővített latin ábécében lévő betűk is gyakoriak a környező országokban, ami sokak anyakönyvezésére kihathat.
Az új törvény különös figyelmet fordít az elhunyt magyar állampolgárok adatainak rendezésére. Ha az elhunyt személy születési anyakönyvi bejegyzése vagy a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai eltérnek, az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzéskor úgy kell eljárni, mintha névváltoztatást engedélyeztek volna számára. Emellett az elhalt személy házastársa vagy leszármazója kérelmezheti az adatok felülvizsgálatát az anyakönyvvezetőnél.
Amennyiben az elhalt magyar állampolgár külföldön történt születését a Magyarországon őrzött papír alapú anyakönyv nem tartalmazza, az elhalt magyar állampolgár születési nevét a házassági anyakönyvi bejegyzése, ennek hiányában a személyiadat- és lakcímnyilvántartás vagy – azon személy esetében, akinek az adatait a személyiadat- és lakcímnyilvántartás sem tartalmazza – a magyar útlevél igazolja.
Ez pedig azért lehet fontos, mert az elmúlt években több hír is megjárta a médiát olyan személyek történeteiről, akiknél egy anyakönyvi elírás miatt hivatalból megváltoztatták a magyar hatóságok a nevüket, amely később kellemetlenségeket okozott nekik, mert például nem fértek hozzá a bankszámláikhoz. Ezt a helyzetet így akár orvosolhatná is az új jogszabálycsomag.
Az új törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy az anyakönyvvezető két utónevet jegyezzen be egy magyar állampolgár nevébe, kivéve, ha az adott személy papír alapú születési anyakönyvi bejegyzése ennél is több utónevet tartalmaz. Ezenkívül az érintettek kérelmezhetik saját vagy gyermekeik utónevének módosítását az anyakönyvezésnél.
A tervezet módosítás lehetővé tenné a meghalt magyar állampolgár külföldön történt születési vagy házasságkötési adatainak összehangolását a hazai anyakönyvezéssel. Ha a születési név vagy a házassági név eltér az anyakönyvi és lakcímnyilvántartásban szereplő adatoktól, az anyakönyvi szerv az új törvényi rendelkezések alapján javítja az adatokat.
Az új törvényjavaslat további változtatásokat vezet be az anyakönyvek kutathatóságával és az adatvédelemmel kapcsolatban. A halotti, születési és házassági anyakönyvek korlátozottan hozzáférhetők lesznek a nyilvánosság számára. Ezenkívül szigorúbb szabályokat határoznak meg az adatok kezelésére és felhasználására az érintettek halálát követő hatvan évig.
A törvényjavaslat az anyakönyvi eljárások számos területén hoz változásokat, amelyek hatályba lépésére az elfogadást követő 15. napon kerül sor. Bizonyos rendelkezések később, 2025. június 1-jén lépnek hatályba. A módosítások célja a magyar anyakönyvi rendszer modernizálása és az adatok összehangolása a hatósági nyilvántartásokkal.
Emellett az új rendelet előírná, hogy ha bármilyen adateltérés merül fel a névviseléssel kapcsolatban, az anyakönyvvezetőnek vagy anyakönyvi szervnek haladéktalanul értesítenie kell az érintettet az adategyeztetés szükségességéről és a névviselés rendezésének jogi lehetőségeiről.
Az érintettnek ezután tizenöt napon belül lehetősége van írásban vagy személyesen kérelmet benyújtani a névviselés rendezése érdekében.
A kérelem benyújtása esetén az anyakönyvvezetőnek az adateltérés megszüntetéséről és a névviselést érintő adatváltozások bejegyzéséről kell gondoskodnia.
Az új rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, azonnali hatállyal. Ez a változás célja a névviselési adatok egyértelműségének és összhangjának biztosítása az anyakönyvi nyilvántartásokban.
A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium március 26-ig várja az észrevételeket a társadalmi egyeztetésen.
Címlapkép: Lukács Vivien aláírja a házassági anyakönyvet esküvőjén Nagykanizsán 2014. június 28-án. Július elsejétől egyféle, elektronikusan vezetett anyakönyv váltja fel papíralapú anyakönyvet, így teljesen elektronikussá válik a százhúsz évre visszatekintõ állami anyakönyvezés. A fotó forrása: MTI Fotó/Varga György
