Már szinte az összes környező országban magasabb volt februárban az mint Magyarországon – ez derült ki az Eurostat most közölt adataiból.
Mint ismert, a Központi Statisztikai Hivatal 3,7 százalékos fogyasztói áremelkedésről számolt be legutóbb, ugyanakkor ettől az adattól is kedvezőbb lett az unióban használatos harmonizált fogyasztói árindex, azaz a HCIP-infláció, amely 3,6 százalékos drágulást jelzett februárban. Ezzel szemben a környező országokban az alábbi pénzromlást mérte az Eurostat:
- Horvátországban 4,8 százalék;
- Ausztriában 4,2 százalék;
- Romániában 7,1 százalék,
- Lengyelország 3,7;
- Szlovákiában pedig 3,8 százalék volt az éves drágulás üteme.
Így december óta már a harmadik egymást követő hónapban található a régiós középmezőnyben a magyar inflációs dinamika. Ahogy korábban írtunk róla, az infláció lefutása érdemben eltért a szomszédos országokétól. Miközben a 2022 júniusában mért 11,7 százalékos ütem a harmadik legalacsonyabb volt a kelet-közép-európai régióban, akkor már a balti országokban 20 százalék fölött volt drágulás, sőt Lengyelországban és Csehországban 4, illetve 6 százalékponttal volt magasabban, mint idehaza. A magyar áremelkedés 2022 nyarán lendült be igazán, aminek „köszönhetően” szeptemberben már a legmagasabb volt a magyar inflációs ütem az EU-ban, majd egy éven keresztül.
Az EU és az eurózóna inflációja is csökkent
Az Európai Központi Bank várható kamatcsökkentése szempontjából jó hír, hogy az euróövezet éves inflációs rátája a januári 2,8 százalék után februárban 2,6 százalék volt, ahogy az éves inflációja is mérséklődött (3,1 százalékról 2,8 százalékra).
A legalacsonyabb inflációt Lettországban, Dániában (mindkettő 0,6 százalék) és Olaszországban (0,8 százalék) mérték.
A legmagasabb éves fogyasztói áremelkedést Romániában (7,1 százalék), Horvátországban (4,8 százalék) és Észtországban (4,4 százalék) regisztrálta az Eurostat.
Januárhoz képest az éves infláció húsz tagállamban csökkent, ötben változatlan maradt, kettőben pedig emelkedett.
Az euróövezet éves inflációs rátájához a legnagyobb mértékben a szolgáltatások (+1,73 százalékpont) járultak hozzá, ezt követték az élelmiszerek, alkohol és dohányáruk (+0,79), a nem energetikai célú ipari termékek (+0,42) és az energia (-0,36).
