Fordulat az esztergomi robbantás ügyében

Fél évvel a történtek után hivatalosan is lezárta az esztergomi robbantás miatt indított nyomozást a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség. 

Az előre kitervelten, aljas indokból, hivatalos személy és több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt indult bűnügyben az eljárást – az elkövető halála miatt – 2024. március 6-án megszüntette

– írta megkeresésünkre a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője, dr. Kovács Katalin.

A nyomozás során – amely kiterjedt az elkövetés körülményeinek vizsgálatára – „nem lehetett olyan személyt azonosítani, aki a néhai elkövetőt a cselekmény elkövetéséhez segítette vagy arra rábírta volna, a bűncselekményt tettestársak nélkül, egyedül követte el”.

A beszerzett adatok alapján az is megállapítható, hogy a robbantó szándéka a saját, valamint a rendőrök életének kioltására irányult, továbbá az is, hogy készült a tettére: az ügyészség közleménye szerint előzetesen beszerezte a tűz- és robbanásveszélyes anyagokat, majd azokat előkészítve olyan helyen és állapotban helyezte el a házban, hogy a robbanás „biztosan és a kellő pusztító hatást kiváltva” bekövetkezzen.

Ahogy arról az Index is beszámolt, szeptember 20-án este a TEK műveleti egysége egy családi házhoz vonult ki Esztergom egy külterületi, ritkán lakott részére, a Búbánatvölgybe.

A TEK egységei 19 óra körül hatoltak be az épületbe, mert – a Központi Nyomozó Főügyészség hivatalos közleménye szerint – a körözés alatt álló férfi nem volt együttműködő, és a vele folytatott tárgyalás sem vezetett eredményre.

A robbanás következtében a TEK egyik munkatársa életét vesztette, több rendőr, valamint tűzoltó megsérült, közülük négyen súlyosan, heten könnyebben, civil személy nincs köztük. Az elkövető szintén meghalt a robbanásban.

A Központi Nyomozó Főügyészség által vezetett nyomozásban a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda bűnügyi technikusai hajtották végre a robbanás utáni helyszínelést, amelynek során találtak egy 38 méteres, illegálisan épített alagutat a robbantó kertje alatt.

J. László ezt tárolásra használhatta, illetve ha folytatta volna a veszélyes fúrást – az alagút nem volt megfelelően alátámasztva, bármikor beomolhatott volna –, akkor egyfajta menekülő útvonalat alakíthatott volna ki magának két dűlőút között, egy lakatlan telek felé.