Életmód

„Félünk szeretni” – Végleg eltűnik a házasság intézménye?

Mohos MátéMohos Máté

2024. március 18. 9:36

Egy kutatóközpont szerint a következő ötven évben 70 százalékkal esik majd a házasságkötések száma, míg mások szerint kizárólag a mélyen vallásos emberek fogják majd elvégezni a szertartást. Tényleg haldoklik a házasság intézménye? Pankucsi Márta szociológust kérdeztük arról, mi lehet a család szerepe a jövő társadalmában: hogyan tűnhet el vagy alakulhat át a sokáig alapvetésnek vett intézmény.

A tavalyi évben Magyarországon 31 százalékkal csökkent a házasságok és hasonlóan nagy mértékben a születések száma a kormány családbarátnak beállított politikája ellenére. Mindezzel együtt sem kirívó a helyzet hazánkban, hiszen a fejlett világ minden pontján évről évre csökken a házasodási és a családalapítási kedv.

A házasságkötés sokáig alapvetésnek számított a felnövekvő generációk számára, a társadalom alapegységének pedig sokáig a házasságkötés logikusnak tartott folytatása, a család számított. Ez a helyzet most világszerte változik meg, részben a gazdasági helyzet, részben egyéb társadalmi erők hatására. Emiatt többen azért aggódnak, hogy a házasság, mint olyan, ki is halhat a társadalomból, vagy csak egy marginális kisebbség szokásává válhat. A Civitas nevű brit jobboldali tanácsadó cég úgy becsüli, hogy 2062-re további 70 százalékkal csökken majd a házasságkötések száma.

Ilyen durva visszaesés esetén pedig el kellene gondolkodni arról is, hogyan szervezzük társadalmainkat, és milyen jövőképet hagyunk az új generációkra. Cikkünkben egy szociológust kérdeztünk arról, mi lehet a család szerepe a jövő társadalmában: hogyan tűnhet el vagy alakulhat át a sokáig alapvetésnek vett intézmény.

Végleg eltűnhet a házasság intézménye?
Fotó: Getty Images

Hova tűnhet a házasság?

Az Independent nemrég arról írt, hogy jelenleg a világ lakosságának 90 százaléka él olyan országban, ahol rohamosan csökken a házasságkötések száma. Csak az USA-ban az 1970-es évek óta 60 százalékkal esett azok száma, akik házasságra lépnek. A Civitas kutatását is felidézik, amely azt jósolja: 2062-ben „minden négyszáz felnőttre fog jutni egy pár, amelyik házasságot köt az Egyesült Királyságban”. A mostani arány: egy házasságkötő jut pár száz felnőttre.

Ez azt jelenti, hogy mindössze két generáción belül esne 70 százalékkal a házasodók száma. A cikk szerint nem arról van szó, hogy a fiatalabb generációk tudatosan elutasítanák az intézményt: egy 2023-as kutatás arra jutott, hogy a párkapcsolatban élő Z generációsok 83 százaléka tervezi a házasságot. Inkább arról van szó, hogy manapság ezt az emberek egyre szívesebben teszik meg későbbi életszakaszban, nem tinédzser éveik végén vagy a húszas évek elején. A várakozással együtt pedig lankadhat a házasodási kedv is.

Az Institute for Family Studies szakértője, Dr. Brian J. Willoughby 2022-es cikkében arról értekezett: a házasság népszerűségének elvesztésével lehet, hogy ez a régi intézmény egyes kisebb társadalmi csoportok gyakorlatává válik. Ő az akkor elérhető adatokból azt a következtetést vonta le, hogy a házasság egyre inkább a mélyen vallásos emberek kedvtelésévé válik.

De mit ért pontosan ez alatt? Az adatok azt mutatják, hogy a házasságkötők között egyre több a vallásos, viszont a vallásos párok száma ennek ellenére is csökkenőben van. Willoughby eközben úgy látja, hogy a különböző kormányok nem alkalmazkodnak pragmatikusan a helyzethez. A házaspároknak még mindig komoly társadalmi-anyagi előjogok járnak különböző állami támogatások és kulturális berögződések által. 

Az pedig szerinte nem lesz rendben, ha ezek a privilégiumok csupán a társadalom egyre kisebb és speciálisabb részét illetik majd meg, egyfajta kiváltságos kasztot hozva létre.

A döntően házasságpárti szerző megoldásnak azt javasolja, hogy minél szélesebb körben hívják fel a figyelmet azokra a mind anyagi, mind magánéleti előnyökre, amelyekről bizonyítható, hogy a házassággal járnak. Ő úgy véli, hogy ha a többség életéből kikerül ez az intézmény, azt végső soron a családok jóléte fogja bánni.

Dr. Pankucsi Márta szociológus az rtl.hu-nak úgy fogalmazott: „A polgári társadalmakban a házasság egy jogi intézmény, a vallásos emberek számára vallási kötelék is. Azt hiszem, hogy ez így is marad. Vannak és lesznek, akik jogi intézményként tekintenek rá, a jog által elismert megállapodásnak, szerződésnek tekintik. És vannak és lesznek, akik Isten által szentesített szövetségnek tartják a házasságot. Érdekes megközelítése például a szerelemnek az, amely szerint Isten a szerelem által engedi legközelebb magához az embereket.”

Az Independent viszont arról ír, hogy a házasságnak tulajdonított előnyök egy része komolyan megkérdőjelezhető. Paul Dolan magatartáskutató például arról beszélt: nem alapvetés, hogy a szüleik válását átélő vagy egyedül nevelt gyerekek rosszabb körülmények között nőnek fel, mint azok, akiket két szülő nevel. Szerinte számtalan eset bizonyítja, hogy a kétszülős családban nevelt gyerekek ugyanakkora, sőt nagyobb lelki sebeket kaphatnak, mint a másféle családban neveltek.

Végleg eltűnhet a házasság intézménye?
Fotó: Getty Images

Fogy a szeretet, de marad a család

Folytatódhat hát a házasság népszerűségének csökkenése? Esetleg a család mint olyan is áldozatul eshet ennek? Pankucsi Márta erről azt írta: „A házasság népszerűsége kevéssé függ össze a gazdasági helyzettel. A házasság, a tartós párkapcsolatban élés, de egyáltalán 

a párkapcsolat-létesítés »népszerűségének« csökkenése meghatározó módon abból fakad, hogy szeretethiányos világban élünk. Félünk szeretni.

Szerinte ennek a folyamatnak a következményei a lehető legsúlyosabbak lehetnek. „Attól tartok, hogy a szeretethiány nemcsak a házasságok, és a családok létét veszélyezteti, hanem az emberiség létét is. Ma sokan azt gondolják, hogy az emberiség számára a legrosszabb jövőt, a legnagyobb veszélyt a termőföldek elsivatagosodása, az ivóvíz forrásainak a kiapadása jelentené. 

Szerintem ennél is nagyobb veszély az emberi kapcsolatok elsivatagosodása, a szeretet forrásainak a kiapadása.

Viszont arról beszélt, hogy a család intézményének megmaradásával kapcsolatban optimista: „Családnak sok mindent neveztek, és neveznek ma is. Az emberi élet fennmaradásához nemcsak biológiai, hanem érzelmi, erkölcsi, kulturális értelemben is szükségünk van erős kötődésekre, jelentőséggel bíró kapcsolatokra. A létfenntartáshoz nélkülözhetetlen anyagi javakkal azonos fontosságú szükségletünk a mások általi elfogadás, elismerés igénye. 

És ezt nem akárkitől, nem bárkitől várjuk, hanem a Jelentős Másiktól. Olyan emberektől, akiket szeretünk, akik szeretnek. Jó esetben ilyen emberekből áll a család. Bízom benne, hogy ez megmarad.

A fiatalabb generációk hozzáállásával kapcsolatban is optimista a szociológus: habár a Z generáció sokkal idősebben házasodik átlagban, mint elődeik, a nők emancipációja, valamint a karrier felértékelődése egyik nem számára sem volt elég ahhoz, hogy másképp álljon a házassághoz. „Bízom bennük, hogy az igazán emberhez méltó életet választják, amelynek elengedhetetlen részét képezik az emberi kapcsolatok, és azokon belül a kitüntetett jelentőségű szerelem, a szeretet, és az ezeknek keretet adó formák” – zárta szavait.

Nemrégiben Az álommelóban rövidesen újra elnöki asszisztenst kereső Balogh Levente is beszélt arról az rtl.hu-nak, hogy miért nem hisz a házasság intézményében.

Nyitókép: Getty Images

#Életmód#házasság#eltűnés#válás#z generáció#jövő#család#gyerek#ma#szociológus#szerelem#szeretet

Címlapról ajánljuk