Tomán Szabina: „El kellett nyomnom az anyai ösztöneimet”
Tomán Szabinára, a ma már üzletasszonyként tevékenykedő, kétgyermekes egykori modell lett a TV2 új műsorának, a Next Top Model Hungarynak az egyik zsűritagja. Hihetetlenül sikeres életútjával és tapasztalataival remek példát mutat a modellkarrierre vágyó fiatal lányoknak.
Ezeket láttad már?
Huszonnégy amerikai és tizenhét német szezon után hazánkba érkezik a világ egyik legsikeresebb showműsora. A Next Top Model Hungary egyik közismert zsűritagja Tomán Szabina, akit gimnazistaként szólította le az utcán egy modellügynök. Az ezt követő években - egészen huszonöt éves koráig - bejárta a világot modellként. Tomán Szabinát a hazai tervezők is felfedezték, többek között Náray Tamással és Makány Mártával dolgozott együtt. 2015-ben, tizenöt év modellkarrier után saját céget alapított, és megalkotta a Toman életmód-programot.
Mi változott meg a modellszakmában az elmúlt évtizedekben?
Vannak dolgok, amiket régen nem fogadott el a divatipar, de idővel megváltozott a szemlélet, például azon a téren, hogy kiből válhat modell. Ma már egy plus size vagy egy testi hiányossággal rendelkező lány is lehet topmodell, szupermodell. Az én időmben még ragaszkodtak a minimális magassághoz, a 176 cm-hez, a kilencven-hatvan-kilencven centis váll, derék, csípő mérethez.
Mostanra kinyílt a világ, így a hétköznapi emberek is jobban a magukénak érezhetik a divatot. Teljesen rendben van, hogy nem kell zsákba bújnia egy teltebb alkatú nőnek, a plus size modellek bemutatják, ők hogyan lehetnek trendik és divatosak. Ez az irány nagyon jó, szép lassan mindenki el tudja fogadni önmagát. A műsorban nem az volt a cél, hogy minden versenyző lefogyjon, aki nem csontsovány.
Akadt olyan jelentkező, akinek javasoltuk, hogy maradjon ilyen alkat, és plus size modellként próbáljon karriert csinálni. A műsorból majd kiderül, végül ki milyen irányban halad tovább.
Vannak olyan mozdulatok a kifutón, amelyek idővel kimennek a divatból?
Bizony, ez is változik. Pont úgy, mint maga a divat, a vonulás is lehet divatjamúlt. A kilencvenes évek végén, a kétezres évek elején teljesen másképp mozogtak a modellek a színpadon, mint napjainkban egy szupermodell. Régebben sokkal több forgás, csípőmozgás volt a menő, ez most sokkal letisztultabbá vált.
Emlékszem, hogy egykor ide-oda pakoltuk a vállunkat, a csípőnket, kezünket, többször fordultunk meg a kifutón. Ma már nem ez a trendi, hanem a sima vonulás, ahol nem mozgatjuk vállat, nem lóbáljuk a karokat.
A csípőmozgás megmaradt, de nincs sok beállás, fordulás, póz. Van olyan tervező, aki annyira póz ellenes, hogy még azt sem szereti, ha a modell megáll a kifutón - csak megállás nélkül körbe kell mennie.
Milyen érzés volt olyan lányoknak megmondani a véleményedet, akiknek volt elég önbizalmuk jelentkezni, ám nagyon messze állnak a modell szakmától?
Ez mindig nagyon nehéz, bármilyen szakmáról is van szó. Ha valaki elfogad egy zsűri felkérést, akkor azért ül ott, hogy támogassa, minősítse, vagy akár visszautasítsa az adott szakmában szereplő embert.
Tudni kell, hogy a divatszakma nagyon közvetlen. A zsűrinek az a feladata, hogy elmondja, ha nem odavaló a stílus vagy a fizikai alkat. Nem azért, mert gonoszak szeretnénk lenni, hanem mert szakmailag ezért kerültünk ebbe a pozícióba. A versenyző pedig azért jött oda, hogy bemutassa nekünk azt, amivel rendelkezik, kinézetben, lelkileg vagy gondolatban.
Ha a divatiparnak nem felel meg, akkor bármennyire is próbálok a leglágyabb szívű zsűritag lenni a világon, akkor sem fogom tudni átengedni a rostán, hiszen a saját szakmaiságom fog megkérdőjeleződni.
Téged azonnal támogattak, amikor tizenöt évesen kifutóra léptél?
Dehogyis, sőt! Volt, aki ki sem nyitotta a modellkönyvemet. Egy nap, ha elmentem öt-hat válogatásra, abból a legtöbb nem volt sikeres. Sokszor kaptam visszautasítást, hogy nem vagyok megfelelő arra a munkára. Ilyen a divatszakma.
Hogy lehet ezt feldolgozni?
Menni kell előre, és örülni annak, ha hatból legalább egy munkára téged választanak ki. Annak az egy tervezőnek viszont te vagy az a modell, akivel az álmát meg tudja valósítani. Nagyon jól kell dolgozni, hogy megjegyezzen téged, és később is veled akarja bemutatni az új kollekcióját.
Mit kritizáltak rajtad leginkább?
Közel száznyolcvan centi vagyok, ez jónak számít a divatiparban. Viszont a csípőmet gyakran szélesnek találták, emiatt buktam nagyon sokszor munkát. Próbáltam mindenféle diétával és sanyargatással korrigálni, amit a fiatal szervezetem még úgy, ahogy bírt, de ahogy teltek múltak az évek, egyre jobban megváltoztam.
Emlékszem olyan visszautasításra is, amit teljesen értettem, hiszen az ügynököm olyan castingra küldött, ahol latin típusú lányt kerestek. Ez tévedés volt, a tervező nem is értette, mit keresek ott - szőke, kékszemű és világos bőrű voltam. Akkor is csúnya nemet kaptam, és azt is nekem kellett végig élnem, hogy rossz helyre kerültem, ahol nem engem akarnak.
Te éheztetted magad modellként?
Igen. Meg akartam felelni a visszautasítások után. Amikor kiderült, hogy széles a csípőm, sokszor éheztettem, sanyargattam a testemet, hogy beleférjek az adott kollekcióba. Diétás üdítőt ittam, amit azóta sem fogyasztottam egy pohárral sem. A műsorban szereplő lányokat is hajtja a megfelelési motor, hogy átlépjék a határaikat, megtanulják a saját testünk kezelését, hogy meddig lehet elmenni.
Szörnyen hangzik, de egy élsportoló is mindent megtesz azért a pár másodpercért, hogy azon a napon, azon a versenyen tökéletes legyen. Nekem ezért volt fontos felismerés, amit a saját módszerem kifejlesztésénél tapasztaltam. Lehet úgy fogyni, hogy egészséges maradsz, nem vész el az energiád, hatékony és gyors. Ezt a tudást most a lányoknak is szerettem volna átadni, mert az tényleg nagyon aggasztó, amikor fiatal lányok éheztetik magukat.
Ha a lányaid sanyargatnák a testüket, közbeavatkoznál?
Főleg a mostani tinik nagyon rossz állapotban vannak lelkileg és fizikailag.Ha az én lányom sanyargatná magát, kétségbeesnék mint édesanya, de nem én próbálnám megoldani a problémát. Olyan szakemberhez vinném, aki tud neki segíteni. Én sem fogadtam volna el az anyukámtól segítséget.
Mindig azt hallgattam tőle, amikor hazajöttem külföldről, hogy nagyon vékony vagyok, egyek már valamit, mert beteg leszek. Emlékszem, nem hatottak az intelmei, így én próbálok okos lenni a gyerekeimmel. Sajnos nagyon sok fiatalt érint az evészavar, segítséget kell kérni.
Végül csodás modellkarriert futottál be. Voltak olyan tervezők, akik eleinte nemet mondtak neked, majd évekkel később, amikor sikeres lettél, megbánták a döntésüket?
Olyan előfordult, hogy a szakmám elején valaki nem engem akart, majd később kifejezetten sokat dolgoztunk együtt. Hogy miért volt a változás, nem tudom, de én is sokat változtam az évek alatt - mind lelkileg, mind alkatilag. Gyorsan felnőttem. A célom viszont mindig az volt, hogy segítsem tervezők munkáját. Annak örültem, hogy dolgozhatok valakinek.
Mondtál le bemutatót betegség miatt?
Szerencsére nem kerültem ilyen helyzetbe, olyan viszont előfordult, hogy a munka után betegedtem meg. Svédországban jégkockán fotóztunk fürdőruhát és megfáztam. Egyszer pedig Athénban kellett lemondanom egy forgatást. Mindig nagyon komolyan vettem a munkát, és mindig nagyon fel tudtam szívni magam. Ha valamit elvállaltam, azt szívvel, lélekkel, nagyon nagy akarattal csináltam végig.
Tudtál nevetni a hibáidon, például, ha megbicsaklott a bokád?
Az én életemben is előfordultak vicces helyzetek a kifutón. Nem éri meg, ha nem tudsz nevetni saját bakijaidon. Ezeket könnyeden vettem.
Szigorú vagy a versenyzőkkel, akik olyan idősek, mint a te nagyobbik lányod?
Bármennyire is szívbe markoló volt egy fiatal lány életútja, mindig előtérbe kellett helyeznem a szakmaiságot. Ez sokszor nehéz volt, mert el kellett nyomnom az anyai ösztöneimet. Többször eszembe jutott, mit szólnék, ha a lányomat utasítanák vissza egy számára fontos helyről. Nehéz volt - minden lányt nagyon bátornak tartok, aki jelentkezett.
A műsorban a kulisszák mögé is betekintést nyerhetünk, és ilyenkor az is kiderül, hogy nem minden pompa és csillogás…
Kifejezetten edukatív jellegű, ha megmutatjuk, mennyi munka van a szép és tökéletes címlapok mögött. A mai fiatalok közül sokan elfelejtik ezt. Hirtelen akarnak celebbé, influenszerré, milliomossá válni, és azt gondolják, hogy a modellkedés is csak abból áll, hogy csinálok egy szelfit. Ez a műsor tükröt tart minden fiatal felé, hogy bármilyen szakmát is űz, bármit is akar elérni az életben, nagyon kitartóan kell dolgozni azért.
A műsorban szereplő lányok úgy néznek ki a civil életben, hogy simán elmenne mellettük az ember az utcán úgy, hogy rájuk sem néz. Aztán készül róluk egy fotó, ahol fel sem ismerhetők. Ez normális?
Ezt hívják jó modellnek, aki alakítható és formálható. Visszafogott, kedves kislányként és szexi nőként is meg tud jelenni. Minél több arca van egy lánynak, annál több lehetősége van a divatiparban.
