)
Egy matek szakkör itt, egy ott, egy amott. Még el sem kezdődik a Portugália–Tunézia mérkőzés, de már mindenki azt számolgatja, mi lenne jó Magyarországnak. A legegyszerűbb képlet így fest: a tunéziaiak legalább egy pontot elcsennek a portugáloktól, mi megverjük a norvégokat, és már lehet is a foglalni a Párizsba szóló repülőjegyeket. Na, persze ez nem úgy megy, ahogy azt mi elképzeljük, Paulo Pereira csapata gyakorlatilag edzőmeccset játszik az Afrika-bajnokság bronzérmesével, és bár az elején egy kisebbfajta csodának lehetünk szemtanúi, amikor Issam Rzig és társai 0–4-ről megfordítják az állást 6–5-re, a hajrára fordulva már csak az a kérdés, hogy a takarékos üzemmódban is gálázó Portugália többel nyer-e, mint csütörtökön Chema Rodríguez együttese, amely 33–24-es győzelemmel nyitott.
Nos, a végén „csak” nyolc van közte (37–29) – pörögnek is újra a számok a fejekben. A „végeredmény”: ha hárommal vagy kevesebbel kapunk ki Norvégiától, a selejtezőtornát záró sorsdöntő ütközetben nekünk jó a döntetlen is a portugálok ellen. A többség természetesen nem vereséggel kalkulál, mindamellett az a furcsa helyzet áll elő – még bőven a norvégok elleni mérkőzés kezdete előtt… –, hogy Sander Sagosenék legyőzése sem ér biztos kijutást, sőt a forgatókönyv alakulhat úgy, hogy két nyertes meccs sem elég az olimpiai részvételhez.
Mielőtt belefájdulna a fejünk a számolgatásba, abban maradunk: minél többel verjük Norvégiát, annál jobb nekünk. Ha meg nem nyerünk, akkor is ott van még a Portugália elleni csata, amelyen teljesülhet az álom…
Chema Rodríguez egy helyen módosít a Tunézia ellen nevezett kereten, a jobbszélső Krakovszki Zsolt helyett az adott esetben jobbátlövőként is bevethető Rodriguez Pedro készülődhet a nagy meccsre. Mire véget ér a bemelegítés, „megjön” a hangulat is, negyedórával a kezdés előtt már zeng a „Ria, ria, Hungária!”. A maroknyi norvég drukkert annak rendje és módja szerint túlkiabálja a többezer hazai szurkoló, már a magyar válogatott bevonuló szakmai stábját is akkora ováció fogadja, amekkorához a futballistákat irányító Marco Rossi és kollégái vannak szokva, mi több, a tapsból még a bíróknak is kijut.
)
Lélekemelő hangulat uralkodott a csarnokban, amikor felcsendült a Himnusz (Fotó: Czerkl Gábor)
Ha Tunézia ellen volt is egy-két üres hely a lelátón, erre az estére zsúfolásig megtelik a Tatabányai Multifunkcionális Sportcsarnok, mintegy hatezren szomorkodnak, amikor Reinking góllal fejezi be az első támadást. De ugyanennyien ugranak talpra, amikor Bóka Bendegúz egyenlít! Beköszön Sagosen is, Bánhidi Bence ziccerét viszont a kapufa „hárítja” (mintha szabálytalankodtak volna vele szemben…), Blonz bezzeg betalál. Bánhidit letarolja O’Sullivan (csak sárga…), de nem sokkal később hetest dobhatunk, Lékai nem is hibázza el. Pörög a meccs, pörög a norvég gárda, Gröndahl is betalál egymás után kétszer (2–5). A második gólja kifejezetten szép, kár, hogy nekünk dobja…
A kiválóan kezdő északiak 6–3-re vezetnek, amikor felzúg a „Mindent bele!”, és lenne is esély a szépítésre, de Bergerud fog, mint a festék. Chema Rodríguez 7–3-nél kikéri első idejét, tény, rendezni kell a sorokat. Bánhidi kap labdát, és ha ő labdát, kap (s nem döngölik a földbe…), az általában gól, most sincs ez másként. Egy újabb norvég találat után a Bergerud helyére „beugró” Saveras kivédi Lékai hetesét, ráadásul Gullerud ötgólosra növeli csapata előnyét (4–9). A 14. percben másodjára állítják ki a játékvezetők Sagosent, Ancsin Gábor nyomban góllal büntet, de ez sem töri meg a „vendégeket”, akik az időközben Mikler Rolandot váltó Bartucz László eszén is túljárnak (7–11). A harmadik norvég kiállítást követően Fazekas Gergő eredményes, majd Bartucz kap bele Blonz büntetőjébe, de a labda így is a kapuban köt ki…
Saveras Rosta Miklós hetesét is kirúgja az alapvonalon túlra, Gröndahl viszont már a negyedik gólját dobja. Egy Boda-bomba után Bartucz végre véd egyet (a 23. percben jegyezhetjük fel az elsőt…), Rodriguez Pedro háromra csökkenti a differenciát (12–15). Bartucz belelendül, egyik bravúrral rukkol elő a másik után, fájdalom, a támadójáték csikorog, ezért perceken át nem változik az állás. A gólcsendet Imre Bence töri meg, egy perccel az első félidő vége előtt 15–13 oda. Ilic Zoránt küldik ki az észak-macedón sporik (akik finoman fogalmazva sincsenek velünk…), az előnyt a norvégok nyomban gólra váltják – a szünetben 13–16 áll az eredményjelzőn.
)
Sipos Adrián mindent megpróbált... (Fotó: Czerkl Gábor)
Egy elrontott magyar támadás, egy üres kapus norvég gól, egy magyar kapufa, egy, a kapufáról ki-, aztán Bartuczról rendkívül balszerencsés módon bepattanó labda, egy Bergerud-védés, egy újabb Gröndahl-gól – a második játékrész sem indul jól (13–19). S nem is folytatódik jól, Chema Rodriguez 14–21-nél nyomja meg az időkérést jelző gombot.
Húsz perc van hátra, amikor Norvégia még mindig hattal vezet (16–22), eldőlni látszik a mérkőzés győztesét megillető két pont sorsa. Tét azért marad: legalább háromgólosra csökkenteni a különbséget. Bartucz különösen sokat tesz ezért, egyik védése követi a másikat. Sagosent harmadszorra is lezavarják a bírók, a norvégok sztárja hevesen reklamál, de az ítélet nem változik, a harmadik kiállítás piros lappal párosul. Ilic négyre hozza fel a mieinket, Rosta meg már háromra, 19–22-nél tombol az egész csarnok! Gröndahl a hetedik, Blonz az ötödik góljával hűti le valamelyest a kedélyeket… (19–24)
Az 53. percben már megint csak „mínusz három” van (23–26), Bartucz megfogja Gröndahl hetesét, Ilic a bal alsóba lő, de a norvégok keze nem remeg meg, az utolsó öt percben megint négy van a két csapat között (24–28). Hanusz az első gólját dobja, Bartucz megint véd, de a magyar támadásból nincs gól. A játékvezetők Ilicet leküldik, Gröndahl nem rontja el a hetest, de Lyse igen: az utolsó fél percben azért támadhatunk, hogy csak hárommal kapjunk ki. Ancsin be is vágja, de a meccs színvonalához felnőni képtelen észak-macedónok szabálytalanságot látnak – a csarnokban csak ők…
A norvégok 29–25-ös sikerüknek köszönhetően kijutottak az olimpiára, de a magyar válogatott is velük tarthat: vasárnap este „csak” le kell győznie Portugáliát…
EZT OLVASTA MÁR?
)
Mikler Roland: „Múlt héten voltam Párizsban és vissza szeretnék menni nyáron” – videóval
)
Bodó Richárd elárulta, mi kell ahhoz, hogy Norvégiát is legyőzze a csapat – videóval
)
Három sorsdöntő meccs, három mondat: „Egy csapat vagyunk! Egy célunk van! Ott lenni az olimpián!”
)
)
)
)
)
)
)
)
)
)
)
)
)