Ebéd után bár nem ajánlott, annál jobban esik egy csésze kávé. A koffein pozitív, illetve negatív hatásairól egyaránt születtek kutatási eredmények a múltban, mi azonban most rendet teszünk a különféle eredmények között és azt is eláruljuk, mikor a legideálisabb kávét fogyasztani.

A kávéfogyasztási szokása mindenkinek más és más, a legtöbb koffeinfüggő ugyanakkor hasonlít abban, hogy egy nagy csésze feketével indítja a napját. Hogy ezt hány adag követi még a nap folyamán, az már egyénenként változó, ám bizonyos mennyiségnél senkinek sem ajánlott többet fogyasztani. A koffein élettani hatásairól már több kutatás is született, és bár sok esetben – tekintve, hogy hol mellette, hol ellene hoznak fel érveket – nehéz eligazodni közöttük, abban mind megegyeznek, hogy a pozitív hatások csak mértékletesség esetén jelentkeznek.

Három nagy, szívbetegségekkel foglalkozó tanulmány elemzésében a kutatók például megállapították, hogy a magasabb kávéfogyasztás összefüggésbe hozható a szívelégtelenség alacsonyabb kockázatával, ám ez kizárólag a koffeintartalmú kávé fogyasztása esetén volt kimutatható. Abban az esetben azonban, ha túl sok koffeintartalmú italt fogyasztunk – ami nagyjából egy liter, 320 milligramm koffeint tartalmazó folyadéknak felel meg –,  átmeneti vérnyomás-emelkedést és szívdobogást tapasztalhatunk.

A koffein az anyagcserénkre is hatással van: egy 2023-as tanulmány szerint azoknál, akiknek a vérében magasabb a koffein szintje, alacsonyabb lehet az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség kockázata. A vizsgált alanyok két, a koffein anyagcseréjével összefüggő gén variánsával rendelkeztek, ami azt jelenti, hogy szervezetük lassabban bontotta le a molekulát, így az tovább maradt magas szinten a vérükben. Ennek a kutatásnak azonban több korlátja is volt, például hogy csak európai felmenőkkel rendelkező emberek vettek benne részt, így az eredmények nem biztos, hogy mindenkire érvényesek.

A szívre és az anyagcserére gyakorolt hatásain túl a koffeintartalmú italok fogyasztása a kedvünket is befolyásolja, ugyanis a koffein dr. Nicole Clark neurológus szerint „serkentő hatással van a dopaminnak, vagyis annak a hormonnak a termelődésre, amely kiemelt szerepet játszik az öröm érzésében, a motiváltságban és a tanulásban”. Ettől független rossz hatással is lehet azokra, akik pánikbetegséggel vagy szorongással küzdenek.

Egy 2022-es metaanalízis megállapította, hogy nagyjából öt csésze kávényi koffein fogyasztása szorongást vált ki mind a pánikbetegségben szenvedő, mind az egészséges személyeknél, de a pánikbetegeknél nagyobb a pánikroham kockázata is.

Ez nem feltétlenül jó hír azoknak az élsportolóknak, akik koffeintartalmú italok segítségével próbálják növelni a teljesítményüket. A koffein ugyanis gyakran adaléka a különböző, edzés előtt fogyasztandó poroknak. Bár egyes kutatások szerint valóban javíthatja a teljesítményt, a tudósok felhívják rá a figyelmet, hogy a vizsgálatok nagy része férfi sportolók adatain alapul. A női csapatsportolókon végzett vizsgálatok metaanalízise során azt állapították meg, hogy a koffeinpótlás bár növelte a teljesítmény egyes aspektusait, például a markolás erejét, másokat (pl.: ügyesség, guggolás stb.) nem.

A nők esetében akkor is érdemes odafigyelni a koffein- és így a kávéfogyasztás mértékére, ha kisbabát terveznek, vagy már terhesek. A koffein ugyanis képes átjutni a méhlepényen, így a fejlődésben lévő magzat véráramába kerülhet.

Kutatások szerint a 300 milligrammot meghaladó napi fogyasztás összefügghet az alacsony születési súly fokozott kockázatával, míg a 350 milligramm felett a vetéléssel hozható összefüggésbe. 

Ezért, bár számos egészségügyi szervezet iránymutatása szerint a terhes nők is fogyaszthatnak egy kis koffeint, ha akarnak, azt tanácsolják, hogy naponta ez legfeljebb 200 milligramm legyen, de amennyiben képesek rá, inkább hagyják el az ilyen italok fogyasztását, mert a különböző tanulmányok eredményeiből egyre inkább az látszik, hogy valójában nincs biztonságos koffeinfogyasztási szint a terhesség ideje alatt.  

Mindezek után elmondható, hogy akárcsak a kávéfogyasztási szokások, úgy a koffein egészségre gyakorolt hatása is személyfüggő, nagy befolyással bír ugyanis az életkor, az anyagcsere gyorsasága és milyensége, illetve az esetlegesen szedett gyógyszerek. A mértékletességre mindenkinek érdemes odafigyelnie, mert bár a koffein-túladagolás ritka, létező jelenség. A szakemberek napi legfeljebb 4-5 csészénél nem ajánlanak többet, ám ha mégis elszaladna velünk a ló, a következő tünetek jelzik, hogy túl sok volt a jóból:

  • álmatlanság, 
  • émelygés és/vagy felkavarodott gyomor, 
  • fejfájás, 
  • idegesség és/vagy szorongás, 
  • kedvetlenség.

Ezek közül a tünetek közül fejfájás, fáradtság és kedvetlenség akkor is jelentkezhet, ha hirtelen akarjuk csökkenteni az általában bevitt koffeinmennyiséget, így ha mérsékelni szeretnénk például a kávéfogyasztást, azt érdemes fokozatosan megtenni. Arra pedig, hogy a nap folyamán mikor a legideálisabb kávét fogyasztani, az alábbi cikkünkben találja meg a választ. Annyit ugyanakkor itt is elárulunk, hogy bár valóban jól esik egy csésze ebéd utáni fekete, érdemes várni fél-egy órát étkezés után, hogy ne fokozzuk a savtermelődést.

(IFLScience)

(Borítókép: Kávé. Illusztráció: Getty Images)