Németh Lajos megüzente, milyen időjárásra számítsunk nyáron

Az elmúlt évek tendenciái alapján Németh Lajos meteorológus úgy véli, hogy az idei nyár is tartogathat számunkra aszályra hajló, száraz periódusokat. Az időnként előforduló 30-35 fokos többnapos kánikulát várhatóan ismét erős hidegfrontbetörések szüntetik majd meg, legalábbis átmenetileg. Azt, hogy melyik hónap lesz a legmelegebb, még nehéz lenne megjósolni, de a sokévi átlagok alapján a szakember a júliust tartja a legvalószínűbbnek.

A globális felmelegedés egyik hozadéka, a szélsőségek gyakori előfordulása. Az elmúlt évszázadokban is voltak szélsőséges időjárási helyzetek nálunk, de ezek a gyors váltások egészen újak. Csak kapkodjuk a fejünket, olyan hirtelen változik az időjárás. Olyan hőmérsékletek vannak olykor, mint idén például a februári 22 fok, ami április végére, május elejére leginkább a jellemző hőmérséklet Magyarországon. Ezekkel a szélsőségekkel együtt kell már élnünk, és ez nemcsak a télre igaz, hanem a nyári időszakra is. Az is egyre jellemzőbb, hogy a tartós 35 fok körüli időjárást megszüntető hidegfront akár 10-15 fokos hőmérséklet-csökkenést, szélvihart, jégesőt hoz.

Aszályba hajló időjárásra számíthatunk idén nyáron is / MTVA Bizományosi Oláh Tibor

A hellovidek.hu-nak adott interjúban beszélt arról is, hogy az elmúlt évtizedek mérései szerint a környezetünkben is hasonló felmelegedés zajlik, mint hazánkban, ám nálunk valamivel erőteljesebb ütemben történnek a változások, még akár országon belül is. A legveszélyezettebb az Alföld középső és délkeleti vidéke, ahol jóval nagyobb volt a felmelegedés, mint például az Alpok alján.

Szerinte ugyan még nem tartunk ott, hogy időjárásunkat a mediterrán övbe tartozó országokéhoz hasonlítsuk, de valóban ebbe az irányba haladunk. A mediterrán két évszakos időjárásra a hosszú, forró aszályos nyár jellemző, valamint az enyhe csapadékos esős tél. A Kárpát-medencére szóló éghajlati modellek azt prognosztizálják, hogy az évszázad második felében a négy évszakos éghajlatunkból lassan a két évszakos éghajlatba megyünk majd át. Érdemes hozzátenni azt is, hogy az itteni évszázadok során kialakult növény- és állatvilágunk csak nagyon nehezen tudja követni ezt a fajta gyors változást.