Ismert emberek, akik március 15-én születtek

A különféle elemzések a 15-én születettekről szólva erősen hangsúlyozzák e nap szülötteinek rendkívüli szabadságvágyát, de a szerelem megélése iránti erős vágyát is. Ezzel szinte le is írtuk ennek a napnak a vitathatatlanul legnagyobb magyar hősének, Petőfi Sándornak a személyiségképletét, amit az egyik leghíresebb versében – a Szabadság, szerelem címűben – is kifejtett saját korának, de az utókorának is. 

Legyünk stílszerűek – hallgassuk meg rögtön ezt a verset annak a Berettyán Nándornak az előadásában, aki az idei március idusának legfőbb kulturális attrakciójában, a Most vagy soha! című filmben alakítja Petőfi Sándort. 

Igen, ám: de hiába stimmel a naphoz tartozó érzelemvilág, Petőfi legfeljebb költőként érezhetett rá annak az elvarázsolt napnak a titkos üzenetére. Arról ugyanis szó sem lehet, hogy ezt az adott dátum szülötteként kapta volna örökül, tekintettel arra, hogy ő nem 15-én, hanem egy másik jeles napon: Újév napján, január elsején született.

Ezzel együtt nekünk magyaroknak teljességgel természetes, ha erre a napra – hála neki – eleve is, születési képletektől függetlenül is úgy tekintünk, mint a szabadság és a szerelem napjára. 

A cikk további részében az Origo most következő gyűjtéséből 4 olyan magyar sztárt ismerhetnek meg a magyar kultúra kiválóságai közül, akik átlag feletti szabadságfokon éltek és/vagy élnek, s akiknek az életművét tényleg áthatja az élet szeretete.

A barbár zseni

Az 1894. március 15-én született Aba-Novák Vilmos nem csupán kiváló festőművész volt, aki például 1937-ben elnyerte a párizsi világkiállítás nagydíját, hanem nem akármilyen eredetiséggel – vagyis a szabadságvágy maximális kiélését biztosító adottsággal – is bírt. Ezt a tulajdonságát ismerte el a párizsi világkiállítást meglátogató Pablo Picasso azzal a szépen elhíresült kérdésével, amellyel azt firtatta Aba-Novák képeit látva, hogy ki is lehet ez a „barbár zseni”. A festőkre a könnyed szerelem is bőséggel rátalálhat, ha már egyszer abban a szerencsében van részük, hogy a modelleiket megfestve előttük pózoló csodálatos nők varázsának adhatják át magukat. Aba-Novákra is így talált rá a szerelem, de ő nem engedte, hogy könnyen jöjjön, s könnyen menjen: hanem híres modelljét, Katót (Vulkovits Katalint) annak rendje és módja szerint feleségül is vette. 

Aranykapun át jutott Taorminába

A Balaton festőjeként ismert és elismert 1883. március 15-én Zalaújlakon született Egry József se ment a szomszédba egy kis önállóságért tüntető – vagyis magas szabadságfokkal rendelkező – életvezetésért. Az egyik róla szóló, a badacsonyi Egry József Emlékmúzeum festményeihez kedvet csináló cikkben például azt is megemlítik róla, hogy emberként és művészként is szigorúan a maga útját járta. 

– olvasható a cikk szerint Egry erről az időszakról szóló vallomása a Hét 1909. december 18-ai számában.

Az ő szerelmi életét is egy szépen tarkítja egy nagyon is színes társadalmi esemény, amely botrányos incidenssé is fajulhatott volna. Egry József éppen Badacsonyban gyógyult, amikor a helyi kórházban dolgozó önkéntesek egyike, Vizkelety Ferenc ezredes felesége, Pauer Júlia szemet vetett rá. 

A szerelemből házasság lett: a háborús sérülése folytán szükségessé váló gyógyulás folyamata hosszan elnyúlt az életében, s a művész olaszországi utak formájában is utat próbált találni magának a testi és lelki egészséghez. Taormina című 1930-as alkotása is az egyik ilyen útjának emléknyoma. Utolsó befejezett műve az 1944-es Aranykapu. 

Áttelepült a színész házaspár – egész Erdély értük izgult

A Csíkszeredán 1930. március 15-én született Tanai Bella az erdélyi magyarság számára nagyjából ugyanolyan kultikus státuszú színésznő volt, mint Magyarországon mondjuk Ruttkai Éva. 

Ebben a videóban például abba avat be minket Tanai Bella, hogy miképpen invitálta meg őt Huszárik Zoltán a máig legendás Szindbád című filmjének egyik kulcsszerepére. 

1979-ben szerződött a Vígszínházba, ahol a nagy magyar drámaklasszikusokban fellépve csillogtatta meg tudását: játszotta Évát Az ember tragédiájában és Mirigyet a Csongor és Tündében. A teremtés legelső nőjétől a rettenetes boszorkányig terjedő ívet nyilván csak azok tudják ilyen kifogástalanul bejárni, akik számára a szereplés szabadsága mindenestül megadatik. 

A Csupán magamtól búcsúzom című Ady-verset megszólaltató tévéfelvételét látva még ma is bárki el tudja képzelni róla, micsoda nagyasszonyi, főúri tartása lehetett Tanai Bellának a színpadon, s mennyi sóvárgó férfiszemet vonhatott magára ennek a tényleg arisztokratikus megjelenésnek köszönhetően. 

Költő, utcai improvizátor és kiváló bolgarista

A naputonline.hu főszerkesztőjeként ma is az irodalmi életünk illusztris képviselője az 1946. március 15-én Feffernitzben született Szondi György, aki Magyarországon költőként és műfordítóként vált megkerülhetetlen személyiséggé, de Bulgáriában például bohókás médiaszemélyiségként is nagyon ismert. Ha ott valakinek először kellene egy magyar embert megemlíteni, sokan az ő nevét mondanák. Ezt a nem akármilyen sztárstátuszt persze nem csupán műfordításainak, híres igazgatói tevékenységének, hanem egy ottani népszerű televíziós műsor, a Slavi’s Show és a Music Idol Bulgaria 2007-ben megejtett meghívásának köszönhette. 

Íme, az Omega slágere a Music Idol Bulgaria produkciójában, egy olyan bolgár énekesnő, Nevena Coneva (Невена Цонева) előadásában, akinek a dal magyar szövegének magyar kiejtését Szondi György mint ismert szófiai egyetemi docens tanította be.

S ha már kulturális diplomácia: Szondi György természetesen számos kiváló magyar művész jó ismerőse is, akiket mind-mind intézetigazgatóként invitált meg magához, s ha már ott voltak a közvetlen közelében ezek a kiválóságok sokukat megörvendeztetett híres-hírhedt, burleszkbe illően vidám utcai improvizációival és kéretlenül is előadott hangos énekléseivel. Nos, ennél nagyobb szabadsággal és az élet ennél mámorosabb szerelmével kevesen szolgálhattak olykor utcai látnivalóként Szófia utcáin. Egy biztos, akik az ő vendégei lehettek Szófiában, biztosan részesek lehettek egy zseniális csínytevő humorbombáinak kioldásában.