Tech

AI Act: megszavazta az EU a mesterséges intelligenciáról szóló új törvényét

Jonathan Raa/NurPhoto via Getty Images
Jonathan Raa/NurPhoto via Getty Images
Az MI fejlesztésére és használatára vonatkozóan született jogszabály.

Vadonatúj jogszabállyal tereli keretek közé a mesterséges intelligencia használatát az Európai Parlament, ami március 13-án megszavazta az AI Actet, ami az MI használatát szabályozza a nemzetközösségen belül – írja a HWSW.

Az AI Act a végszavazáson igen 523 szavazattal, 46 ellenében, 49 tartózkodás mellett ment át a törvényhozáson, a kihirdetésre pedig várhatóan májusban kerülhet sor, a nyelvi lektorálást követően. A törvény ezt után 20 nappal lép hatályba, türelmi időt biztosítva az érintetteknek, hogy megfeleljenek az új jogszabálynak. A türelmi idő többlépcsős: vannak rendelkezések, amiket fél éven belül alkalmazni kell, míg az általános célú rendszereknél 12, a magas kockázatú mesterséges intelligencia-megoldásoknál pedig 36 hónap áll a cégek és állami szervek rendelkezésére, hogy a törvényhez igazítság a mesterséges intelligenciát használó megoldásaikat.

A világon ez az első átfogó, kifejezetten a mesterséges intelligencia fejlesztésére és használatára vonatkozó jogszabály,

aminek célja többek között az MI biztonságos működésének elősegítése és az egyének alapvető jogainak védelme. A rendelet kockázati alapú szabályozást vezet be az mesterséges intelligencia rendszerekre, ami bizonyos típusú MI-rendszerek használatát meg is tiltja (olyan megoldásokat, amik sérthetik az állampolgárok jogait, valamint a magas kockázatú MI-megoldásokra szigorú szabályokat vezet be.

Magas kockázatúnak számítanak a kritikus infrastruktúrák, az oktatás és a szakképzés, a foglalkoztatás, az alapvető magán- és közszolgáltatások (pl. egészségügyi és banki szolgáltatások), a bűnüldözés, a migráció és a határigazgatás területén, valamint az igazságszolgáltatásban és a demokratikus folyamatokban (pl. a választások befolyásolására) használt mesterséges intelligencia alkalmazások.

A rendelettel kapcsolatos szabályszegéseket az illetékes hatóság a GDPR-nál is szigorúbb bírsággal büntetheti. Ennek következtében a bírság bizonyos esetekben elérheti akár a 35 millió eurót, vagy a jogsértő szervezet előző pénzügyi évében elért teljes éves világpiaci forgalmának 7 százalékát kitevő összeget (attól függően, hogy melyik érték a magasabb a kettő közül).

Kapcsolódó
Teljesen átalakul a közösségi média Európában: erre lehet számítani
A Facebook és az Európai Unió harca évek óta tart, azonban most úgy tűnik, sikerül keretek közé szorítani a közösségi médiaóriást, és a társait is.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik