Latin-Amerika: verseny a dobogóért
A feltörekvő piacok között Latin-Amerika kiemelt szerepet kaphat 2024-ben, hiszen egyelőre – és reméljük ez így is marad – elkerülték azok a geopolitikai kockázatok, amelyek nem kímélik a Közel-Keletet és Ázsiát. Brazília és Mexikó, mint a régió két legnagyobb gazdasága egyértelmű győztesei lesznek ennek a folyamatnak. Előbbi a vonzó értékeltség, valamint a várt agresszív monetáris lazítás okán, utóbbi pedig az amerikai termelési kapacitások Kínából való elhozatala miatt kerülhet kifejezetten előnyös helyzetbe.
Ezek a folyamatok jótékony hatással lehetnek a környező országok fejlődésére is, és felkerülhetnek a befektetők radarjára, a kérdés az, hogy melyik fogja tudni igazán megragadni ezt a lehetőséget. A három jelöltem a dobogóra Chile, Peru és Kolumbia, tekintve gazdaságuk méretét, fejlettségét és fontosságát, valamint az is szempont, hogy az MSCI Emerging Markets (fejlődő piacok) indexben is képviseltetik magukat.
Politikai helyzet
Mindhárom ország liberális többpárti demokratikus köztársaság, bár a politikai stabilitás mértéke igen változatos. Kolumbiában a hatvanas évek óta tartó, az állam, drogkartellek és félkatonai szervezetek között zajló fegyveres konfliktus a mai napig nem oldódott meg, a különféle diplomáciai erőfeszítéseknek és az Egyesült Államok többmilliárd dollárnyi támogatásának ellenére sem. Ezek a véres harcok rengeteg civil életet követeltek, sokan tűntek el, sokakat telepítettek ki lakóhelyükről erőszakkal, és vannak az országnak területei, amelyek nem az állam, hanem drogkartellek és gerillacsoportok felügyelete alatt állnak. És az sem precedens nélküli, hogy a kormány megfélemlítse vagy kiiktassa politikai ellenfelét bűnszervezetek álarca mögé bújva.
Peruban egy fokkal jobb a helyzet, annak ellenére hogy jelenleg ott is igen instabil politikai állapot uralkodik. Öt év alatt éppen a hatodik államfőjüket fogyasztják, miután a 2021-ben megválasztott Pedro Castillo a két kongresszus általi vád alá helyezés után 2022 decemberében, a harmadik előtt órákkal az alkotmányt felrúgva feloszlatta a kongresszust, és az új választások kiírásáig rendeleti úton tervezett kormányozni. Ezt Peru intézményei és rendfenntartó erői alkotmányellenesnek nyilvánították, és a remélt támogatás helyett Castillo egy börtöncellát kapott. A helyét alelnöke, Dina Boluarte vette át, aki nem élvezi Castillo szavazóbázisának támogatását. Castillo vád alá helyezése után zavargások kezdődtek, amelyek miatt Boluarte még tavaly szeptember végén is nemzeti szükségállapotot rendelt el a gyújtogatások, blokádok és tüntetések miatt. Eddig a zavargások 66 perui életébe, több mint 1300 sérültbe és a nemzetközi kapcsolatok épségébe kerültek; Castillo bebörtönzéséből diplomáciai konfliktus is lett, amelynek eredményeként Peru Kolumbia miniszterelnökét és Mexikó Limában tartózkodó nagykövetét is persona non gratának nyilvánította.
Chilében a Pinochet diktatúrát 1990-ben demokrácia váltotta fel, 2010-ig balközép koalíciós kormányzás folyt, amikor is 1958 óta először választottak demokratikus úton konzervatív elnököt Sebastián Piñera személyében jobbközép koalíciós támogatással. Azóta a bal-, és jobboldal elnöki ciklusonként váltogatja egymást az egyébként igen fragmentált politikai színtéren. Ennek ellenére erős az ország intézményrendszere és mindkét koalícióra piacbarát kormányzás jellemző, konszenzuson alapuló döntéshozatallal amivel folyamatosan bővítik a szociális biztonsági hálót és növelik a jólétet. Chile sem konfliktusmentes, 2019-ben a santiagói közösségi közlekedés drágulása beindított egy zavargássorozatot, amely az egész országra kiterjedő, egyenlőtlenség elleni tüntetéseket eredményezett. Erre válaszul a következő négy év egy új alkotmány megalkotásáról szólt, de a végső tervezetet elutasították a tavaly decemberben erre kiírt népszavazáson, így rövid távon nem valószínű, de középtávon az új alkotmány kérdése még nem megoldott. A 2022-ben a baloldal jelöltjeként beiktatott Gabriel Boric nehéz helyzetben van a reformok meghozatalával, hiszen sok megvalósításának feltétele lett volna az új alkotmány, valamint a koalíciós kormányzás miatt folyamatosan egyezkedni kell. De történtek a munkavállalók számára pozitív változások is, mint például a 45 helyett 40 órás munkahét bevezetése, vagy a minimálbér növelése.
A Transparency International korrupciós indexe alapján Chile a világrangsor 29. helyén áll, míg Kolumbia a 87-en, Peru pedig a 121-en.
A Világbank politikai stabilitást és politikai indíttatású agresszió valószínűségét mérő mutató Chilét a világ 51., Perut a 28., Kolumbiát pedig a 23. percentilisébe helyezi. De a szegénységi mutatókban is látható a különbség, 2021-ben Chilében a népesség 8 százaléka él napi kevesebb mint 6,85 dollárból, Peruban 33,7, Kolumbiában pedig 39,2 százalék.
Gazdaság
A régiót felülteljesítő ütemű növekedés jellemezte a három országot, 1990 és 2022 között a Latin-Amerika és Karib-térség átlagosan 2,45 százalékos reál GDP növekedéséhez képest Chile 4,35, Kolumbia 3,51, Peru pedig 4,01 százalékos átlagos növekedést tudott felmutatni.
A vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP-t nézve jól látszik az is, hogy nagy növekedésen mentek keresztül, viszont csak Chile tudta meghaladni a fejlődő piaci országok és a latin-amerikai és karib-térség egy főre jutó GDP-jét egyaránt, de azt igen látványosan tette. Kolumbia és Peru ugyan az EM országoknál jobban áll, de a térséget tekintve elmaradnak, utóbbiban 2021-ről 22-re a növekedés ütemében is egy enyhe lassulás látható.
2022-re 2021-hez képest a három országba beáramlott közvetlen külföldi tőkebefektetés (FDI) mértéke nominálisan 30-76 százalékkal növekedett, és nem valószínű, hogy ez az ütem lassult volna a 2023-as évre. A kínától való elszakadás, valamint a felismerése annak, hogy a térségben nagy mennyiségben találhatóak stratégiai fontosságú nyersanyagok, megújuló energiaforrások valamint egyre képzettebb munkaerő, nagy mennyiségű tőkét vonzottak be.
Kereskedelem
Mindhárom ország gazdasága erősen az árupiacra épül, az exportált termékek több mint 60 százaléka nyersanyag. Chile a világ legnagyobb rézexportőre, a feldolgozott réz több mint 22 százalékát teszi ki az ország teljes exportjának 2022-ben, 27 százalékot képviselnek a különböző ércek, 14-et pedig nemesfémek, olaj, drágakövek, szervetlen vegyi anyagok és egyéb nyersanyagok képviselnek. Lítiumból a második legnagyobb kitermelő ország Ausztrália után. Legnagyobb kereskedelmi partnere Kína, amely leginkább a réz, érc és vegyi anyagok importjában érdekelt. Második legnagyobb kereskedelmi partnere az Egyesült Államok, ahol ugyancsak a rézexport dominál, mellette pedig jelentős mennyiségű élelmiszert (hal, rákfélék, gyümölcsök, csonthéjasok) szállítanak az USA-ba. A két ország 40, valamint 14 százalékos súllyal szerepelnek az exportpartnerek között.
Kolumbia teljes exportjának közel 55 százalékát teszi ki a nyers- és feldolgozott olaj exportja. További 5,5 százalékot tesz ki a nemesfém, ami leginkább az aranyat jelenti, valamint 3 százalékot a vas, acél és alumínium exportja. Kolumbia legnagyobb exportpartnere 27 százalékos részaránnyal az USA, ennek közel a fele olaj, a többi fő importcikk pedig kávé, tea, növények és arany. A második legnagyobb Panama, amely már a kolumbiai export 10 százalékáért felel, és a megelőző 12 év átlagához képest 2022-ben dupla akkora (5,5 milliárd dollár) értékben importáltak, lényegében csak olajat. Kína pusztán a 7. legnagyobb kereskedelmi partner, és Panamához hasonlóan főként olajban érdekelt.
A perui exporttermékek 33 százaléka az érc kategóriába tartozik, 13 százalékot a nemesfémek és drágakövek tesznek ki, 11 százalékot pedig az olaj. A feldolgozott réz és cink 6, valamint 2 százalékot tesz ki perui exportból. Az ország egyébként a második legnagyobb réz, cink és ezüst kitermelő világviszonylatban, a harmadik legnagyobb ólom, valamint a nyolcadik legnagyobb aranykitermelő. Az exportpartnerek között az első helyen Kína (30%), a másodikon az Egyesült Államok (15) áll. A legnagyobb kereslet Kínában az ércekre és a feldolgozott rézre van (90%). Az USA leginkább élelmiszert importál (gyümölcsök, magvak), de nemesfém és feldolgozott réz importjában is érdekelt.
A réz és a lítium két kiemelten fontos fém a zöld energiára való átálláshoz, mind az energia előállításához, mind pedig annak raktározásához nagy szükség van rájuk. Ennek megfelelően a felpörögni látszó kínai gazdaság nagyobb keresletet generálhat ezekre a fémekre, hiszen az akkumulátorok és a megújuló energia fejlesztéséhez szükséges berendezések nagy részét itt állítják elő. Plusz izgalmat hozhat a réz piacára az amúgy is növekvő számítási kapacitások iránti igény, amit az AI egyre elterjedtebb használata még tovább növel. Ennek a jelentősége abban rejlik, hogy a réz kiváló fizikai tulajdonságai miatt mindenhol jelen van az elektromos infrastruktúrában, így az egyre növekvő mértékű AI-al kapcsolatos adatközpont-beruházások egyre több réz felhasználást veszik igénybe.
Infláció, kamatok
Az infláció mind Chilében, mind Peruban 2022 nyarán tetőzött, utóbbiban viszont a csúcsot elérve fél éven keresztül egy 8 százalék fölötti sávban beragadt, Kolumbiában 2023 márciusában jött el a tetőzés.
Az infláció letörésében Chile bizonyult eddig a legsikeresebbnek. A 14,1 százalékos csúcs év/év inflációt sikerült tavaly decemberre 3,9 százalékra mérsékelni. Ugyan Peru jobban áll a maga decemberi 3,2 százalékával, de jóval alacsonyabb volt a bázis. Kolumbiában pedig tavaly decemberre sikerült 10 százalék alatti fogyasztói árindexet produkálni.
A megugró inflációra sok más országgal egyetemben Chile, Kolumbia és Peru gazdaságpolitikájának is reagálnia kellett kamatemelésekkel. Viszont mivel a kamatszint emelése nem egyből fejti ki hatását, valamint biztosra kell menni, hogy tartósan sikerül az inflációt leszorítani, így jelentős pozitív reálhozam alakult ki.
A reálhozam Chilében a legmagasabb a nagymértékű inflációcsökkenés ellenére is, ami valószínűsíthetően nem marad így sokáig. Decemberben a várt 50 helyett 75 bázispontos kamatvágást hajtott végre a jegybank, a január 31-i ülésen pedig már 100-at az inflációs célhoz egyre közelebb kerülve. Időszerű is ez a lépés, hiszen az inflációt magas munkanélküliség és lassuló gazdaság árán tudták csak letörni, a csökkenő kamatpálya és a növekvő reálbérek visszahozhatják a növekedést a gazdaságba.
Indexek
Végül vessünk egy pillantást a tőzsdei indexekre is.
A szektorális megoszlásokat nézve jól látható, hogy a kolumbiai és a perui index is nagyon fejnehéz, ha a befektető valamilyen formában (ETF, futures ügylet) megveszi az indexet a COLCAP index esetén nagyon nagy kitettséget kap a pénzügyi szektorra, a BVL esetén pedig a nyersanyag szektorra. Ezzel persze nincs semmi baj, ha például a befektető a kolumbiai kamatvágásokra akar tétet rakni, amivel megnő a hitelezési aktivitás és csökkennek a bankok kamatkiadásai, de lehet, hogy akkor érdemesebb lenne megvenni a Bancolombiát, ami az indexben 30 százalékos súllyal szerepel.
Mindenesetre megnehezíti a kockázatkezelést, ha ennyire 1-2 szektorban koncentrálódik az index, az IGPA esetében jóval kevésbé jelent problémát, ha megvesszük az indexet egy diverzifikáltabb portfóliót kapunk, valamint az is igen fontos szempont, hogy a Santiago Értéktőzsde jóval likvidebb két társánál, a dollárban számolt éves forgalma sokszorosa a Bogotainak és Limainak.
Chile lehet a befutó
A három ország közül tehát melyiknek van a legnagyobb esélye arra, hogy Mexikó és Brazília mellett a befektetők étlapjára kerüljön? Véleményem szerint Chile rendelkezik a legjobb kilátásokkal a három dél-amerikai ország közül.
Bár nyilvánvalóan vannak kockázatok, amelyekkel szembe kell nézni, például a kínai lassulás, a nyersanyagokra való alacsony kereslet, az extrém időjárási jelenségek, vagy az újra elszálló energiaárak, összességében relatív alacsony politikai kockázat mellett lehet befektetni. A tavalyi 0,5 százalékos várt GDP csökkenés után 2-2,2 százalékos növekedést vár a piac 2024-re a magas kamatok növekedésre gyakorolt nyomásának megszűnésével, az ország nagyméretű beruházások célpontja és kulcsfontosságú nyersanyagok bányászata folyik. További érv, hogy Chile nem emelkedett még annyit, mint sok más fejlődő piaci ország, ami igen vonzó lehet.
(A cikk először a G7.hu oldalán jelent meg 2024. március 6-án. Borítókép: Latin-amerika, forrás: Reuters)
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
