Szinte elpusztíthatatlan mutáns lények szabadultak el Csernobilban

Csernobil
Fotó: AFP
Vágólapra másolva!
A Csernobil közelében élő fonálférgek képesek elviselni az erősebb radioaktív sugárzást is. Ez a képesség egy olyan mutációnak köszönhető, amely a katasztrófa nyomán jelent meg.
Vágólapra másolva!

A sugárzással táplálkozó gombák és a rákkal szemben ellenálló farkasok után újabb élőlények adaptálódtak a csernobili baleset miatt kialakult extrém környezethez.

Egy új tanulmány szerint nagyon úgy néz ki, hogy a felrobbant erőmű közelében élő mikroszkopikus férgekre egyszerűen nem hat a pusztító radioaktív sugárzás. 

A területről begyűjtött fonálférgek esetében ugyanis a kutatók nem találták nyomát a genomkárosodásnak. 

A kutatók abban reménykednek, hogy az új DNS-javító mechanizmust egyszer a humán gyógyászatban is alkalmazhatják majd.

A tiltott zónában gyűjtött fonálférgek
A tiltott zónában gyűjtött fonálférgek
Fotó: Sophia Tintori

Hihetetlen mutáción mentek át a csernobili férgek

A fonálférgek köztudottan strapabíró lények; képesek hosszú, akár több tízezer éves hibernációból is gond nélkül felébredni. Ráadásul genetikai állományuk is egyszerű, alaposan feltérképezett, ami lerövidíti a kutatómunkát.

A kutatók több száz fonálférget gyűjtöttek be az erősen sugárszennyezett területről. A begyűjtött férgeket a laboratóriumban tenyésztették, majd kiválasztottak 15 példányt, és szekvenálták a genomjukat. Ezt követően a mutáns génállományt összevetették a világ más területein élő fonálférgek genomjával.

Bár voltak eltérések a sugárfertőzött területeken és a Föld más régióiban élő fonálférgek genomja között, ezek nem a sugárzás számlájára írhatók.

A csernobili férgek kromoszómái nem voltak sérültek, vagyis nem volt semmilyen arra utaló jel, hogy a sugárzás károsította volna DNS-üket.

A szakértők remélik, hogy a Proceedings of the National Academy of Sciences című tudományos folyóiratban megjelent publikáció eredményeit a rákgyógyításban is hasznosíthatják majd.