Tényleg megelőzi, gyógyítja a rákot a böjt? Itt a tudományos válasz!

A mai napig sokan tartják a húsvét előtti negyvennapos böjtöt. Sőt vannak, akik évente többször is böjtölnek hosszabb-rövidebb ideig. Nagy kérdés, hogy egészségügyi szempontból van-e bármi értelme, ha bizonyos dolgokat tartósan megvonunk a szervezetünktől.

Javában tart a böjti időszak

2024-ben a húsvétot megelőző, negyvennapos böjti időszak február 14-én, hamvazószerdán kezdődött, és egészen március 30-áig, nagyszombatig tart majd. A húsvét előtti böjtölés legszigorúbb változata a negyvenelés, amikor a böjtölő csak negyvenszer (naponta csak egyszer) eszik a nagyböjt ideje alatt. Szintén szigorú az a szokás is, hogy a nagyböjt péntekjein csak hét búzaszemet eszik a böjtölő. Ezek azonban szigorú formái a böjtölésnek. Általánosságban a böjt idején a 18 és 60 év közötti emberek naponta csak háromszor étkeznek úgy, hogy nem laknak jól, emellett péntekenként kifejezetten tartózkodnak a húsételektől.

Van értelme a böjtölésnek?

A szakértők szerint valóban segíti a szervezet működését és erősíti az immunrendszert a tudatos böjt és a sport. A böjtölés akkor a leghatékonyabb, ha olyan dolgokról mondunk le időlegesen, amik nem tesznek jót a testünknek. Például aki sok édességet eszik, az vonja meg azt magától egy kis időre. Ugyanez igaz az:

• alkoholra, 
• cukorra (pl. együnk legfeljebb 25 grammot naponta), 
• kávéra, 
• cigarettára 
• vagy a zsíros ételekre.

Tényleg segít megelőzni, kezelni a rákot a böjtölés?

Az időszakos böjt és a velük járó kalória- és tápanyagkorlátozás, illetve a behatárolt étkezési időtartam (ketogén diéta mellett) gátolhatja a daganatok növekedését és terjedését – derül ki a Semmelweis Egyetem új tanulmányából.

Hogyan lehetséges ez?

A tápanyagokból (glükóz, fruktóz, zsír, aminosav) a sejtek számos építőelemet hoznak létre. Amikor megvonjuk a szervezettől például a szénhidrátokat, akkor a szervezet az elraktározott zsírokat kezdi el bontani, majd megkezdődik az úgynevezett ketontestek képződése. Az egészséges sejtek pedig ezeket a szervezetben keringő ketonokat remekül hasznosítják alternatív energiaforrásként, a tumorsejtek ezen képessége viszont redukált – magyarázza dr. Menyhárt Otilia, a Semmelweis Egyetem bioinformatikai tanszékének adjunktusa.

A böjt hatására ráadásul az egészséges sejtek osztódása lelassul és úgynevezett javító/regeneráló fázisba kerülnek, ami megvédi őket a káros külső hatásoktól, mint a kemoterápia vagy a sugárzás, emellett pedig egyes esetekben a kezeléssel járó mellékhatások is csökkenhetnek. A tumorsejtek viszont kevésbé tudnak alkalmazkodni a megváltozott anyagcsere-feltételekhez, az egészséges sejtekkel ellentétben például nem kerülnek regeneráló/javító fázisba, így jobban hatnak rájuk a kezelések.

Most akkor ez azt jelenti, hogy aki rákos, az böjtöljön?

Igaz, hogy az étrend és a bevitt tápanyagok vizsgálata új lehetőségeket nyit a rákterápiában, de a diéták vizsgálatában részt vevők alacsony együttműködési hajlandósága és elegendő klinikai vizsgálat híján egyértelmű ajánlások még nem léteznek. Ami viszont segíthet, és ami dr. Menyhárt Otilia tanulmányának fő üzenete: ha valaki az egészségét támogatná, csökkentse a napi kalóriabevitelét 25-30 százalékkal. Ez ugyanis nemcsak a keringési és az anyagcsere-betegségek előfordulását, hanem a szervezetben lévő gyulladást, és így a rák kialakulásának kockázatát is csökkenti, egyes állatkísérletek alapján akár 50 százalékkal.

Ami pedig a daganatos betegségben szenvedők diétáját illeti, arra vonatkozóan mindig egyénileg kérjenek javaslatot kezelőorvosuktól!