Nem sok embert csodálok jobban, mint azokat, akik felfognak valamit a kvantummechanikából. Bár nagyon szeretnék közéjük tartozni, erre valószínűleg esélyem sincs. Pedig többször próbálkoztam már azzal, hogy legalább a legalapvetőbb koncepciókat megértsem az elvileg laikusoknak írt ismeretterjesztő könyvekből, de mindig elbuktam. Nem kívánok állást foglalni azzal kapcsolatban, hogy ez a könyvek vagy az én kognitív képességeim elégtelensége miatt alakult így.
Sajnos A mélyen elrejtett valóság című könyvvel kapcsolatban sem számolhatok be maradéktalan sikerélményekről, pedig az író, Sean Carroll a tudományterület egyik legismertebb és legnépszerűbb alakja, és tudomány-népszerűsítő könyvei nagy elismertségnek örvendenek a tudós kollégái körében is, vagyis szakmailag rendben vannak. Sajnos szembe kell néznem azzal a kellemetlen igazsággal, hogy én nem vagyok egyszerűen elég okos a kvantummechanikához (vagy sohasem szántam rá elegendő időt, ha kicsit könyörületesebb szeretnék magamhoz lenni).
Az azonban átjött a könyvből, hogy bár a kvantummechanika sem tökéletes, hiszen számos hiányossága van, és nem képes minden fizikai jelenséget megmagyarázni, mégis ez a mikrovilág működését magyarázó legjobb elméletünk. A szerző szerint „nem kell elméleti fizikai doktorátussal rendelkeznünk ahhoz, hogy rettegjünk a kvantummechanikától”, és nem is állítja, hogy e félelem teljesen indokolatlan lenne. Minthogy azonban ez az elmélet írja le a jelenleg legszélesebb körben elfogadott módon a világegyetemet felépítő részecskék működését, illik legalább a felszínt karcolgatva ismernünk a fő jellegzetességeit.
Ha az ember odafigyelt a gimnáziumi fizikaórákon, és a gondolkodásában képes a mindennapi makroszkópos világhoz nem sokban hasonlító, ezért sokszor ellentmondásosnak, sőt érthetetlennek és értelmetlennek tűnő mikrovilág elfogadására (amihez bizony absztrakcióra lesz szükség, hiszen e jelenségek már túlmutatnak a kézzel fogható „valóságon”), akkor afféle kvantummechanikai bevezetőnek e könyv tökéletesen alkalmas. A szerző, ahol csak lehetséges, igyekszik megfogható hasonlatokkal, metaforákkal segíteni a befogadást (bár nem állítjuk, hogy ettől minden puzzle-darabka a helyére kerül a képen), és az ábrák is segíthetnek.
Ami viszont tökéletesen érthető a könyvből, hogy bár a fizikusok jelentős része sem érti tökéletesen a kvantummechanikát, az általa biztosított módszerek és számítások a tudományág szinte minden területén megkerülhetetlenné váltak az elmúlt száz évben, sőt a mindennapos életünket is meghatározzák. Sokszor azzal vádolják a részecskefizikusokat, hogy az általuk kutatott jelenségeket alig érti néhány ember a világon, ami azért van, mert vagy nem is léteznek, vagy ha léteznek is, a való világ működése és az ember élete szempontjából érdektelenek (nincs kapcsolatuk a hétköznapi valósággal). Csakhogy a számítógép minden alkatrészének működése a kvantummechanikára épül, a kémia – és ezzel a vegyipar – pedig Carroll szerint „a kvantummechanika gyakorlati alkalmazása”.
A könyv tartalmát többféle szinten is megérthetjük, és nem kell elkeserednünk, hogy ha a magasabb szférák esetleg elérhetetlennek bizonyulnak számunkra – így is tájékozottabbak leszünk általa, mint szinte mindenki más. Ha pedig könnyedén befogadjuk az egészet, akkor feltárulhatnak előttünk a kvantumvilágok.
Sean Carroll: A mélyen elrejtett valóság. Ford.: Gerner József. Typotex, 2023. 5900 Ft
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2024/6. számában jelent meg február 9-én.
