Tetszett a cikk?

Lehetnek nagy meglepetések a vasárnapi Oscar-gálán: a papírforma szerint mindent visz majd az Oppenheimer, a Szegény párák és a Megfojtott virágok, de korántsem ez lenne az első eset, hogy a legesélyesebbek hoppon maradnak. A legtöbb lap a Szegény párák miatt jelölt magyar díszlettervezőt tartja a legesélyesebbnek a díjra.

Ha nagyon szerettük is volna, Buda Flóra Anna kiváló 27 című műve nem került be a legjobb animációs rövidfilmek Oscar-jelöltjei közé, és ameddig a kormány érdekei diktálnak abban, hogy milyen nagyjátékfilmet nevez Magyarország Oscar-díjra, addig aligha szurkolhatunk újra úgy, mint anno a Saul fiának vagy a Testről és lélekrőlnek – mégis jó esélyünk van arra idén is, hogy újra magyar Oscar-díjas alkotót ünnepelhessünk.

Az összesen 11 Oscarra jelölt Szegény párákat ugyanis teljes egészében Magyarországon forgatták, így magyar berendező is dolgozott a film látványvilágán: ha tehát ez a film nyeri a legjobb díszlet Oscarját, akkor a két látványtervező, James Price és Shona Heath mellett a harmadik szobrot Mihalek Zsuzsa fogja kapni.

És hogy így lesz, arra minden esély meg is van:

egyrészt Mihalek már átvehette a „brit Oscarnak” is nevezett BAFTA-díjat, másrészt a nagy filmes lapok előrejelzései is a Szegény párákat érzik a nagyobb esélyesnek – vetélytársa a szakújságírók szerint a Barbie lehet.

Sok szex, és még több szabadság – Emma Stone mindent megtett az Oscar-díjért

Budapesten forgatták, és a héten be is mutatják Jorgosz Lantimosz új, ismét határokat feszegető filmjét, melyben többek közt Emma Stone-t és Mark Ruffalót is láthatjuk – a film végén, a stáblistán meg egy csomó magyar filmes szakembert és filmipari munkást. Megnéztük az idei év egyik nagy Oscar-esélyes filmjét.

Valóban mindkét filmben hatalmas szerepe van a különleges és egyedi látványnak, és ebben a kettőben valóban szokatlanabb, elrugaszkodottabb a látvány, mint a másik három jelöltben (Napóleon, Megfojtott virágok, Oppenheimer). A nagy lapok közül a Deadline, a The Wrap, az Entertainment Weekly és a Variety is Mihalekék sikerét jósolja, de még a Guardian is azt írja, bár szerintük a Barbie kapja majd a szobrot a kategóriában, valójában a Szegény párák érdemelné meg.

349 magyar név jelenik meg a vége főcímben – interjú az Oscar-jelölt Szegény párákat gyártó magyar cég vezetőivel

Az idei Oscar-díj versenyében 11 jelöléssel érdekelt, teljes egészében Magyarországon forgatott Szegény párákon a magyar Pioneer produkciós cég részvételével több száz magyar szakember dolgozott. A részletekről a két ügyvezető, Kemény Ildikó, a film co-producere és Peták Eleonóra beszélt.

Az éllovasok

Más országokban persze inkább a hagyományosan nagyobb figyelmet kapó kategóriákkal kapcsolatban megy az esélylatolgatás. Ahogy a jelöléseket listázó cikkünkben megírtuk, az Oppenheimer húzta be a legtöbb jelölést, tizenhármat. Ezt követi a Szegény párák és a Megfojtott virágok 11-11 jelöléssel, a nyáron egyszerre bemutatott és emiatt a Barbenheimer-lázat beindító két film közül a Barbie 8 kategóriában esélyes. (Sokat beszéltek arról, vajon jelent-e az bármit – pláne egy vállaltan feminista film esetében –, hogy a két főszereplő közül csak a férfit, a Kent játszó Ryan Goslingot jelölték, a címszereplő Margot Robbie-t nem, illetve hogy Greta Gerwig is kimaradt a rendezői kategória jelöltjei közül, vagy színtisztán esztétikai kérdésekről van szó.)

„Robert, ne borítsd lángba a világot!” – megnéztük az Oppenheimert

Az első pillanattól erős szorongás lesz úrrá a nézőn gyomortájékon, és ez kitart három órán át, miközben nézi Christopher Nolan filmjét, és még csak nem is az atombomba felrobbantása zaklatja fel leginkább.

A fenti, papírforma szerinti jelölések mellett valamivel izgalmasabb, hogy a hátborzongatóan komor és brutális témájú Érdekvédelmi területet, amely az auschwitzi haláltábor vezetőjének boldog, gondtalan életéről szól, szintén kiugróan sok, hat kategóriában jelölték, köztük a legjobb rendezésért is (Jonathan Glazert).

A Gonosz köztünk él, és bárkiből lehet a követője – erről szól az év egyik filmszenzációja

Brutális és súlyos témát feszeget szokatlan módon az év egyik nagy filmes szenzációja, az Érdekvédelmi terület: a legkevésbé sem meglepő az öt Oscar-jelölése, köztük a három legfontosabb kategóriában is. És még az is kiderül belőle, a főszerelője miért napjaink egyik, ha nem a legfontosabb európai színésznője.

Ezek után a film Oscar-díja a legjobb nemzetközi film kategóriájában lényegében biztosra vehető, nemigen volt még olyan eset, hogy egy külföldi filmet ennyi „nagy” kategóriában is jelöljenek, és aztán ne kapja meg legalább ezt a díjat.

Nem lett volna ilyen egyértelmű a helyzet, ha a szerintünk is mesteri Egy zuhanás anatómiája is bekerült volna az úgynevezett „külföldi filmek” gettókategóriájába, de ehelyett öt „nagy” kategóriában jelölték, köztük a legfontosabbakban is (legjobb film, legjobb rendezés, legjobb eredeti forgatókönyv, legjobb főszereplőnő – Sandra Hüller –, valamint a legjobb vágás). Nagy kérdés lett volna, a két „külföldi” favorit közül melyiké lesz a külföldi film díja, ugyanakkor nem biztos, hogy ez a felállás jó az Egy zuhanás anatómiájának: hiába nagy megtiszteltetés egy francia-angol-német filmnek ilyen magasra jutni, ezekben a kategóriákban van akkora verseny, hogy bőven elképzelhető legyen, a Zuhanás teljesen hoppon marad.

Egy zuhanás, két és fél óra feszültség: az év egyik legjobb filmje a mozikban

Látszólag egy gyanús haláleset utáni nyomozás, de igazából egy súlyos párkapcsolati viszony mélyére ásó pszichodráma a Cannes-i Arany Pálma-díjas Egy zuhanás anatómiája, amelynek már csak a zenéje is hetekig fogja kísérteni a gyanútlan mozinézőt.

A nagy esélyesek

A legtöbb szakértő az általában legfontosabbnak tartott kategóriába, az év legjobb filmjéért járó Oscar-díjról egyaránt úgy gondolja:

az Oppenheimer lesz a befutó.

Nem is csak a film minősége, szakmai favorit rendezője (Christopher Nolan), aktuálisan és történelmi síkon is érdekes témája és amiatt, hogy bár eredeti, felnőtteknek szóló, súlyos témájú, részben fekete-fehér, háromórás drámaként hozott egymilliárd dolláros bevételt, de azért is, mert ez a film vitte el azokat a díjakat is, amelyeket „az Oscar előszobájának” szoktak tekinteni: a Golden Globe-ot, a BAFTA-t, a filmkritikusok, a rendezők céhe, a producerek céhe, a színészek céhe díjait, és még néhányat. Mindemellett még azt is sokan gondolják, hogy korántsem „csak” a legjobb film Oscarjára esélyes ez a film, de arra is nagy esély van, hogy az Oppenheimer viszi haza a legtöbb díjat a vasárnapi gáláról. Köztük például a legjobb rendezőét is.

A legjobb színésznő díja esetében igazán nagyszerű együttállásról van szó: ha ő kapja a díjat, Lily Gladstone, a Megfojtott virágok főszereplője lehet az első amerikai őslakos nő, aki Oscar-díjat kap – egy olyan minden vitán felül állóan mesteri alakításért, ami után még a leginkább rosszindulatúak sem mondhatnák, hogy a díj a származásának szólna. Márpedig az Amerikai Filmakadémia szereti a nagy szenzációkat, meg azt, ha az Oscar-gála és a „történelmet írt” fordulat egyszerre kerül be a szalagcímekbe. Ráadásul Gladstone kapta a színészcéh díját, amit sokan szintén komoly Oscar-előrejelzésnek tartanak. A sokkal unalmasabb verzió az lenne, ha Emma Stone kapná a díjat a Szegény párákért: ha szenzáció nem is lenne a Kaliforniai álomért már Oscar-díjas és még kétszer már Oscar-jelölt színésznő díjazása, a jogosságát vitatni akkor sem lehetne, hiszen Stone valóban egyedi és különleges alakítást nyújt a filmben.

„Mi, amerikaiak bűnrészesek vagyunk” – nyomasztó eseményeket idéz fel új filmjében Martin Scorsese

Az oklahomai olajkincsnek köszönhetően a világ egykoron leggazdagabb emberei, az oszázs indiánok ellen száz évvel ezelőtt elkövetett gyilkosságsorozatról készített Megfojtott virágok címmel filmet Martin Scorsese Oscar-díjas amerikai rendező.

A legjobb színész díja nagy esélyesének Cillian Murphyt tartják az Oppenheimer főszerepéért: ő kapta meg a legtöbb Oscar-előrejelző díjat is, ráadásul a hihetetlenül tehetséges színészt megdöbbentő módon eddig még csak nem is jelölték a díjra – nem kérdés, hogy megérdemelné az elismerést. De esélyes még a szintén régóta mellőzött Paul Giamatti (Téli szünet), illetve ott van Bradley Cooper alakítása a Maestro-ban, amiről azt írtuk, a színésznek még a legkisebb gesztusán is visszataszító módon látszik, mennyire erőlködik, hogy Oscart nyerhessen, ami finoman szólva se tesz jót az alakításának – de nem ez lenne az első eset, hogy az Amerikai Filmakadémia bedől egy ilyen látványos, díjért való pitizésnek.

A botrányos, nagy műorr a legkisebb baj, ami Bradley Cooper új filmjének felróható

Már korábban nagy port kavart, hogy egyesek antiszemitának bélyegezték az író-rendező-producer-főszereplő Bradley Cooper nagy műorrát, amely révén jobban kívánt hasonlítani életrajzi filmjében a zsidó karmesterre és zeneszerzőre, Leonard Bernsteinre. De a Maestro most felkerült a Netflixre, így már másról is lehet beszélni a műorron kívül. Kritika.

A legjobb eredeti forgatókönyv akár még az Egy zuhanás anatómiájáé is lehet, ez esetben csaknem 60 éve ez lenne az első francia film, amely megnyeri ezt a díjat. Ugyanakkor senkit se lepne meg különösebben a Téli szünet díja sem, de ez az a kategória, ahol még nagy meglepetések is lehetnek – ilyen lenne például a koreai-amerikai Céline Song Előző életekjének díjazása, amelynek ugyan csak két jelölése van ezen a gálán, és ez nem szokott jót jelenteni. A másik jelölés viszont speciel a legjobb film kategóriájában van – na ez már nem rossz jel.

Ha már megtaláltam az igazit, lehet-e valaki még inkább igazi?

Még Oscar-díjra is esélyesnek tartják az Előző életek című, mondjuk úgy, „romantikus filmet”, egy igazi gyöngyszemet a mozibemutatók között: szép, szomorkás és egészen különleges film ez szerelemről és annál sokkal többről.

Az Amerikai Filmakadémia kissé vaskalapos szabályai szerint a Barbie nem kerülhetett be a legjobb eredeti forgatókönyv kategóriájába, noha bárki, aki látta a filmet, tudja, hogy totálisan eredeti, szerzői filmes forgatókönyvről van szó; a szabályok szerint ugyanakkor pusztán azért, hogy létező játékbabáról szól a film, már adaptált forgatókönyvnek számít. És ebben a kategóriában jó esélye is van a Barbie-nak, akár olyan szempontok szerint is, hogy a Filmakadémia így „jóvá tehetné” Greta Gerwig rendezőként való mellőzését. Ha viszont maradunk annál a lehetőségnél, hogy az Akadémia történelmet akar írni, akkor lehet a befutó az Amerikai irodalom írója, Cord Jefferson, aki mindössze a második olyan fekete író lenne, aki egyedül írt forgatókönyvért kapná meg a kategória Oscar-díját.

Nagyon komoly meglepetést tartogat a Barbie-film

A Barbie című film valójában egy csapda, egy nagyon okosan felépített, rikító rózsaszín kelepce. Sokan lesznek, akik sosem számítottak volna arra, amit ad ez az elvileg egy gyermeteg játékbabáról szóló film – és ez benne a legjobb. Kritika.

De ahogy minden évben, idén is az a fő kérdés: a papírforma vagy a meglepetések estéje lesz-e a vasárnapi gála. Mindenesetre vasárnap nagyjából 23:30-tól a hvg.hu-n is élőben, percről percre közvetítjük a gála legfontosabb pillanatait és persze a díjakat is. Tartsanak velünk, és szurkoljunk együtt Mihalek Zsuzsának – na, meg a személyes kedvenceinknek.