Magyarországon kelt életre a Dűne hírhedt homokférge

 A gömb alakú termőtest egy szár végén ül. A termőtest belsejében fejlődnek a spórák. Az érett spórák fizikai hatásra, például szeles időben vagy akkor szabadulnak ki, ha egy állat rátapos a gombára. 

A dél-magyarországi hatalmas pannon puszták füves, bozótosokkal pettyezett homokos talaja tökéletes élőhelyet nyújtanak a pöfetegek számára, de a körülmények kemények lehetnek. A térségben kevés csapadék esik, nyáron és ősszel pedig a homok hőmérséklete a magasba szökhet, így a Tulostoma fajoknak ellenállóképességet kellett kifejleszteniük. 

A MycoKeys című folyóiratban közzétett azonosítások a területen 25 év alatt gyűjtött mintákon alapulnak.

 - írják a szerzők, utalva arra, hogy a terület még nem fedte fel minden titkát. „Folyamatban lévő vizsgálataink arra utalnak, hogy Közép-Európában még sok további, le nem írt Tulostoma-faj élhet”. 

Az új leletekkel együtt a csapat átfogó rendszertani kutatása is fontos adalék az élőlények e csoportjának megértéséhez. Sajnos, ahogy a szerzők rámutatnak, a Tulostoma fajok ritkák, többségük az Európai Gombák Védelmének Tanácsa által a vörös listán szereplő fajok közé tartozik. Védelmük legjobb módjainak megismerése azzal kezdődik, hogy minél többet tudunk meg sokféleségükről és élőhelyükről. 

 A hasonlóságon kívül még valami indokolta az elnevezést: a fajt felfedező kutatók remélik, hogy ezzel is felhívják a figyelmet a dűnék nagyon is létező, de a homokféregnél kevésbé ismert és nem annyira látványos lakóira, a pöfetegfélékre.