Az Alzheimer-kór kockázatának felismerésére is használható a virtuális valóság

A Dennis Chan professzor által vezetett vizsgálatban egy virtuális valóságot használó szemüveget és egy Andrea Castegnaro és Neil Burgess professzor (UCL Institute of Cognitive Neuroscience) által tervezett tesztet használtak, amelyben a résztvevőknek VR-fejhallgatót viselve kellett egy virtuális környezetben navigálniuk.

A kutatók azt találták, hogy az Alzheimer-kór kialakulásának nagyobb kockázatát hordozó személyek némelyike - kockázati tényezőtől függetlenül – rosszul teljesített a VR-navigációs feladatban, anélkül, hogy más kognitív teszteken rosszabb teljesítményt mutattak volna.

Az ugyanebben az intézetben kutató Coco Newton, aki viszont a Cambridge-i Egyetemen végezte a kísérleteit, elmondta:

A kutatók azt is megállapították, hogy a résztvevők teljesítménye között erős nemi különbség volt, ez a fajta navigációs károsodás a nőknél egyáltalán nem volt megfigyelhető. Ez pedig rávilágít arra is, hogy további vizsgálatokra van szükség a férfiak és a nők Alzheimer-kórral szembeni eltérő sebezhetőségét illetően, és hogy a nemek figyelembevételének fontosságát mind a diagnózis, mind a jövőbeli kezelés szempontjából figyelembe kell venni.

Newton hozzátette: „Ezeknek az eredményeknek köszönhetően az elkövetkező években egy diagnosztikai klinikai döntéstámogató eszközt fejlesztünk ki az NHS számára, amely a diagnosztika teljesen új megközelítési módját jelenti, és remélhetőleg segít az embereknek abban, hogy időben és pontosabban kapjanak diagnózist.

Chan professzor elmondta: "Két fő okból izgatottak vagyunk ezen eredmények miatt. Először is, javítják az Alzheimer-kór klinikai kezdetének felismerését, ami kritikus fontosságú a kezelések azonnali alkalmazása szempontjából. Másodszor, a VR navigációs teszt az agy halántéklebenyében lévő sejtek térbeli tulajdonságairól szerzett ismereteinken alapul, és a sejtes idegtudomány klinikai populációkra való alkalmazása segít áthidalni azt a szakadékot, amely annak megértésében tátong, hogy a neuronális szintű betegség hogyan vezethet a betegség klinikai manifesztációjához. Ez az ismerethiány jelenleg az Alzheimer-kór kutatásának egyik legnagyobb akadályát jelenti az előrehaladásnak."

Richard Oakley, az Alzheimer Társaság kutatási és innovációs igazgatóhelyettese arról beszélt, hogy minden harmadik ma született emberből egynél demencia fog kialakulni. "Az állapotot okozó betegségek korai és pontos diagnózisa létfontosságú ahhoz, hogy az emberek megfelelő támogatáshoz jussanak, tervezzék a jövőt, és megfelelő kezelésben részesüljenek.  A demencia nagyon korai tünetei nehezen észlelhetőek lehetnek, de a navigációs problémákról úgy gondolják, hogy az Alzheimer-kór első változásai közé tartoznak.”

Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!