Megúszta Románia: 7 milliárd dollár volt a tét a nagy Verespatak-perben

Nyitókép: Sean Gallup/Getty Images

***

Előzetesen nem volt bizakodó a bukaresti vezetés: a Gabriel Resources Ltd. és a Gabriel Resources (Jersey) cégek által indított verespataki aranybányaprojekthez kapcsolódó, évek óta tartó perben 6,7 milliárd dollárt kártérítést követeltek Romániától. A román kormány már jó ideje arra készült, hogy elveszítik a pert, ezért különböző forgatókönyveket dolgozott ki a kártérítés kifizetésének módjaira. 

Mindezek előzménye, hogy a kanadai vállalat, a Roșia Montană Gold Corporation többségi részvényese 2017 júniusában a Világbank bírósága elé citálta Romániát, és több milliárd dolláros veszteség megtérítését követelte, miután a bukaresti kormány úgy döntött, hogy nem hagyja jóvá a verespataki aranykészlet kitermelését. 

amely ellen jelentős tiltakozási hullám indult. Senkinek sem kell eszébe juttatni a 2000-es tiszai cianidszennyezés szomorú eseményeit. A tervezett bányászat római kori tárnákat, illetve négy hegycsúcsot is elpusztított volna.

Az UNESCO Kulturális Örökség Bizottsága 2021 júliusában úgy döntött, hogy a verespataki helyszínt felveszi az emberiség szellemi kulturális örökségének és a veszélyeztetett világörökségnek a listájára, ami a bányaprojekt leállítását jelenti. 

A Világbank vezetői által létrehozott Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) szeptember végén zárta le a kanadai cég és brit leányvállalata által Románia ellen indított pert. 

A Gabriel Resources még 2015-ben kezdeményezett nemzetközi rendezést arra hivatkozva, hogy Románia felrúgta a Kanadával, illetve Nagy-Britanniával kötött kétoldalú egyezmények azon passzusait, melyek a másik államból érkező beruházások kölcsönös védelmét garantálják. 

A kanadaiak szerint Románia megsértette a beruházási szabályokat azzal, hogy engedélyezte a bányalicenc megvásárlását, majd később megakadályozta a beruházást. Akkor azt állították, hogy ezáltal – kamatokkal – 4,4 milliárd dollár kár érte őket, amit peres úton hajtanának be a román államon. Azóta követelésük egyes hírek szerint 6,5 milliárd dollárra duzzadhatott. 

Mint ismeretes, a Gabriel Resources az Erdélyi-érchegységben, 

mintegy 330 tonna arany és 1600 tonna ezüst kitermelése érdekében. 

A kanadai cég a Roşia Montană Gold Corporationon keresztül vásárolta meg 2000-ben a bányalicencet, majd csaknem 15 éven keresztül próbálkozott a megnyitáshoz szükséges engedélyek beszerzésével. A bukaresti parlament 2014 júniusában utasította el a verespataki aranybánya-beruházást elősegítő törvénytervezetet. 

A román hatóságok elutasító döntése azt követően született meg, hogy 2013-ban nagyszabású utcai tüntetések voltak Romániában a beruházás ellen. A ciántechnológiás bányaberuházást civil szervezetek, a Román Tudományos Akadémia, az ortodox egyház és Magyarország is ellenezte. A 2021-ben a világörökség részévé vált településen a ciános kitermeléssel járó bányanyitás kérdése meghatározatlan időre lekerült napirendről – foglalta össze Balogh Levente.

Pénteken késő este meghozta a választottbíróság az ítéletet, miszerint 

A Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjának nemzetközi választottbírósága a verespataki bányaprojekt meghiúsulása miatt a Gabriel Resources által indított kártérítési perben a szomszédunknak adott igazat. Sőt az ítéletben egy sor kártérítést is meghatároznak, amelyet a kanadai vállalatnak kell kifizetnie Romániának, ez összesen mintegy 1,1 millió eurót, 30,3 millió lejt és 0,928 millió dollárt tesz ki. 

A kanadai cégek 2015 júliusában kezdeményezték a kártérítési eljárást az ICSID nemzetközi választottbíróságánál. Keresetükben azzal vádolták a román államot, hogy megsértette a 2009-ben ratifikált román-kanadai és az 1995-ös román-brit beruházásvédelmi megállapodást a verespataki bányaprojekt meghiúsításával. A bíróság 2023 szeptemberében az eljárást lezártnak nyilvánította.

A „Mentsétek meg Verespatakot” nevű civil szervezet üdvözölte az ICSID döntését, szerintük a Washingtoni Bíróság verespataki perben hozott ítélet a polgárok helységük megmentéséért folytatott küzdelmének nemzetközi elismerése. 

A bukaresti politikai elit sem hagyta szó nélkül az ügyet, 

és gratulált az eljárásban az állam érdekeit szakszerűen képviselő szakembereknek. Marcel Ciolacu miniszterelnök örül, hogy nem hagy adósságot a következő nemzedékekre, és hogy a kormánynak megvolt az adminisztratív kapacitása megnyerni a pert. Kellemes meglepetésnek nevezte Korodi Attila volt román környezetvédelmi miniszter, hogy Romániának sikerült nyernie a Verespatak-perben. Végül Tánczos Barna, az RMDSZ politikusa, volt környezetvédelmi miniszter a döntésre reagálva szombaton kijelentette, hogy ezzel lezártnak tekinthető a romániai ciántechnológiás aranykitermelés ügye. 

De az ügynek közel sincs vége, a Gabriel Resources vállalat jogi tanácsadóival elemzi a perben a választottbíróság által hozott döntést, 

– derül ki a vállalat szombati közleményéből. Csak várjuk ki a végét!