Nem csak a vázába, sokszor a tányérra is felkerülnek: súlyos mérgezést okozhatnak ezek a tavaszi virágok

Gyöngyvirág

Sokak egyik kedvenc dísznövénye a gyöngyvirág, azt azonban nem mindenki tudja róla, hogy nagy mennyiségben tartalmaz mérgező anyagokat, és könnyen okozhatja állatok és emberek halálát is. Mindezek mellett komoly problémát okoz az is, hogy egy erősen invazív növényről van szó. A gyöngyvirágnak minden része mérgező, így a gyökerei, a virágai, a leveli és a bogyói is. Elfogyasztásuk súlyos bőrgyulladást és akár szívleállást is okozhat. Mérgezést a virágszárak, a levelek megrágása, szopogatása, sőt tovább megyek a víz, melyben a virágot tartjuk is veszélyes lehet. A hatóanyagok a szív izomzatára fejtik ki hatásukat.

Aranyeső

Az aranyeső közkedvelt növény, gyönyörű virágának köszönhetően. Bármely részének elfogyasztása azonban rendkívül mérgező lehet még a kutyák számára is. Ez általában hányás, hasmenés formájában nyilvánul meg, az állat pupillái kitágulnak és gyakran remeg is. Nagy mennyiségtől akár szívroham vagy légzésleállás is bekövetkezhet. Nemcsak az aranyeső virágainak elfogyasztása okozhat mérgezést, hanem az őszre beérő magok is.

Nárcisz

A nárciszok többsége tavasszal virágzik, csak néhány faj ősszel. Fontos tudni róluk, hogy mérgező növények. Minden nárciszfaj tartalmazza a mérgező likorin alkaloidot, elsősorban a hagymában, de a levelekben is. A növény levele és a letört szárból kicseppenő nedv, bőrizgató hatású. Egy jó alapos kézmosással a tüneteket hamar megszüntethetjük. Komoly mérgezést csak akkor okoz, ha a hagymáját a vöröshagymával tévesztik össze.

Nem csak a vázába, sokszor a tányérra is kerül virág

Virágokat enni csak elsőre tűnik meghökkentőnek, valójában évezredek óta szerepelnek a táplálkozásunkban. A szegfűszeg is virág – egészen pontosan még ki sem nyílt bimbó –, miként a világ egyik legdrágább fűszere, a sáfrány is. Ha pedig megfáztunk, vagy begyulladt a szemünk, azonnal a kamillateához nyúlunk, és a virág illóolajaival és bioaktív anyagaival segítünk szervezetünknek.

Ahogy a Nébih Szupermenta közeleménye írja, a virágok fogyasztása Kínában ősi hagyomány, de régészeti felfedezések is megerősítették, hogy az ókori Róma és Görögország konyháiban is sokfélét használtak belőlük, sőt ezen országokban máig az étlapon vannak a színpompás, illatos és ehető virágok.

A virágok fogyasztásánál a legfontosabb alapelv ugyanaz, mint a gombák esetén: csak ismert és ártalmatlan fajtákat fogyasszunk. A fogyasztható növények listája a 2015/2283 európai parlament és tanácsi rendeletében megtekinthető. Sok fogyaszthatónak vélt növény virága mérgező, míg másoknál tudnunk kell, nem permetezték-e pár nappal azelőtt, vagy nem egy poros út mellől származik-e. A fűszernövények virágai szinte kivétel nélkül a fogyasztható csoportba tartozik, de az alma, a bodza vagy éppen a napraforgó virága is tányérunkra kerülhet, ha megbízható forrásból származik.

A kertekben is gyakran előforduló virágok közül viszont biztosan ártalmas az egészségre többek között a nárcisz (bármely része), a rododendron és a rózsameténg virága, de még a sétányrózsa megkóstolása sem ajánlott! Ha nem vagyunk biztosak abban, fogyasztható-e egy adott virág, kérdezzünk meg szakértőt, akár gyógyszerészt, vagy inkább ne együk meg.

A virágok mostanában a csúcsgasztronómia sztárjainak is számítanak, egyre több helyen tűnnek fel a velük ízesített ételek: kézműves csokoládékon is gyakran találkozhatunk rózsa- vagy ibolyaszirmokkal. A német konyhában ismert és kedvelt például a sűrű palacsintatésztába forgatott és olajban kisütött bodza- és akácvirág. Ezek is csak elsőre tűnnek meglepőnek, hiszen például a bodzavirágszörp nálunk is méretes rajongótáborral rendelkezik, de a Balaton környékén gyakran találkozhatunk más virágok felhasználásával készült élelmiszerekkel, például levendula- vagy éppen rétivirág-szörppel, levendulazselével, levendulás borral, ciderrel.

Mi a dietetikus véleménye a virágok fogyasztásáról?

A Nébih szakemberei Antal Emese dietetikust, szociológust, a TÉT Platform Egyesület szakmai vezetőjét kérdezték.

A virágok és a hozzá tartozó növényi részek fogyasztása a mindennapi étrendünk része. Aki ezt elsőre furcsának találná, az tegye fel magának a kérdést, mikor evett utoljára brokkolit vagy karfiolt? Hiszen ezek is virágbimbók, még ha nem is gondoljuk róluk

– kezdi a szakértő.

Azonban a hétköznapi értelemben vett virágok is beilleszthetők a táplálkozásunkba, mint például a napraforgóvirág, az akácvirág, de még az ibolya vagy a százszorszép is. Ezek szó szerint új színt adhatnak például salátáknak, de különleges ízhatást is elérhetünk velük. Bár egyes ehető virágokat a népi gyógyászat gyógyhatásúnak gondol – például a körömvirágnak gyulladáscsökkentő, a sarkantyúvirágnak antimikrobiális hatást tulajdonít – ez a tányérunkon át szinte egyáltalán nem érvényesül, ezért inkább csak különleges fogásként érdemes az ilyen ételekre tekintenünk

– összegzi.

A dietetikus szerint a virágok tápanyagtartalma széles skálán mozoghat, de általában kalóriaszegények és – mint növényi részek – rostokban gazdagok. A színüket adó anyagok viszont bizonyítottan antioxidáns hatásúak, azaz gátolják a szabad gyökök káros hatásait, illóolajaik pedig emésztésünket segíthetik. Természetesen minden az elkészítés módján áll vagy bukik: ami a salátánkra szórt szirmokra igaz, az nem áll meg a tésztabundában, bő zsiradékban kisütött virágokra.

Végül pedig néhány ehető virágfélét is említ a szakértő:

a tökfélék, így többek között a cukkini virága mellett bátran a tányérunkra tehetünk napraforgót, borágót, körömvirágot, levendulát, hibiszkuszt, árvácskát, ibolyát, sarkantyúkát, rózsát, százszorszépet, szegfű, kankalint, tulipánt, sőt még az orgonát is. Kerti fűszernövényeink virága közül pedig a kapor, a citromfű, az oregánó, a rozmaring és a bazsalikom virága is színesebbé teheti ételeinket.

Címlapkép: Getty Images