Mindenki tudta, milyen veszélyes, de most az is kiderült, hogy halálos

Az Egyesült Államokban 430 ezer felnőtt adatai alapján készült elemzés azt mutatja, hogy a kannabiszhasználat a dohányzási szokásoktól függetlenül növeli a szívroham és a stroke kockázatát, méghozzá annál jobban, minél gyakrabban élnek vele. A kannabiszhasználat leggyakoribb módja a füves cigaretta szívása, amit a szer elrágása és inhalálása követ. A kutatás eredményeit az Amerikai Szívgyógyászati Társaság hivatalos folyóiratában, a Journal of the American Heart Association­-ban tették közzé.

A legalizáció miatt terjed a szerhasználat, pedig nagyon keveset tudni a kockázatokról

Bár a kannabisz, más nevén marihuána használata az Egyesült Államokban szövetségi szinten illegális, huszonnégy állam, illetve a főváros, Washington, D.C., saját hatáskörében legalizálta a rekreációs célú marihuánafogyasztást. Az USA egészségügyi kormányzati szerve, a Department of Health and Human Services 2019-ben elvégzett, szerhasználattal kapcsolatos nemzeti felméréséből jól látszik, hogy a kannabisszal élő amerikai polgárok száma jelentősen növekedett az elmúlt évtizedekben. A 2019-es felmérés során 48.2 millió 12 éves és annál idősebb polgár számolt be arról, hogy legalább életében egyszer kipróbálta a kannabiszt, míg ugyanez a szám a 2002-es felmérés elvégzésekor még csak 25.8 millió volt. Ez az adott korosztályú népesség arányában 11%-ról 17%-ra való növekedést jelent.

„Tömeges használata dacára nagyon keveset tudunk a kannabisz kockázatairól, különösen ami a szív- és érrendszeri kockázatokat illeti – mondta el Abra Jeffers, a bostoni Massachussetts General Hospital adatelemzési szakértője és a cikk vezető szerzője. – A füves cigaretta szívásához társuló negatív egészségügyi képzetek eltűnőben vannak, és az emberek nem tekintik többé magukra nézve veszélyesnek a kannabiszhasználatot. 

Itt a bizonyíték: a kannabiszhasználat rettenetesen káros

A mostani tanulmány céljaira a kutatók a 2016 és 2020 közötti éves felmérésekből 430 ezer felnőtt adatait hívták le, hogy megvizsgálják a kannabiszhasználat és a káros keringési kimenetelek, elsősorban a szívbetegség, a szívroham és a stroke összefüggéseit. Az adatok az USA járványügyi és betegségmegelőzési központja, a U.S. Centers for Disease Control and Prevention által évenként végzett össznemzeti, keresztmetszeti felmérésekből származtak.

A tanulmány szerzői különösen arra voltak kíváncsiak, vajon a kannabiszhasználat összefügg-e a keringési megbetegedésekkel az általános felnőtt népesség, a nemdohányzók és e-cigarettahasználók, illetve a szívbetegség szempontjából magasabb kockázatba tartozó fiatal és középkorú férfiak és körében. Számításaikhoz figyelembe vették azt is, hogy ki-ki egy hónapban hányszor használt kannabiszterméket.

Az elemzés legfontosabb következtetése az volt, hogy a bevitel módjától – cigarettázás, rágás, belégzés – függetlenül mindenféle kannabiszhasználat növelte a keringési megbetegedések, így a koszorúérbetegség, a szívinfarktus és a stroke előfordulását. Az is világossá vált, hogy a kockázat a használat gyakoriságával arányosan nő. Az eredményeket nem módosította az sem, ha más keringési rizikófaktorokat – a dohányzást és/vagy e-cigarettahasználatot, az alkoholfogyasztást, a testtömegindexet, a 2-es típusú diabéteszt és a testmozgást – is bekalkuláltak.

A mindennapos kannabiszhasználóknál ez a kockázatemelkedés elérte 25%-ot. Ugyanebben a csoportban a stroke kockázata nem kevesebb mint 42%-kal növekedett.

Az egyéb kardiovaszkuláris kockázattal is rendelkező 55 évnél fiatalabb férfiak és 65 évnél fiatalabb nők körében a kannabiszhasználat a koszorúérbetegség, a szívroham és a stroke 36%-os összesített kockázatnövekedését eredményezte a dohányzási státusztól függetlenül. A kockázatnövekedés ennek a népességnek azokban a tagjaiban is jelentkezett, akik sosem éltek hagyományos dohánytermékkel, legfeljebb nikotinos e-cigarettát szívtak.

„A mintánk elegendően nagy volt ahhoz, hogy azokban a felnőttekben is megvizsgálhassuk a kannabiszhasználat és a keringési betegségek összefüggéseit, akik sem hagyományos, sem elektromos dohánytermékkel nem éltek soha – emelte ki Jeffers. – A füves cigi füstje nem is annyira más, mint a sima cigié, eltekintve persze a benne lévő pszichoaktív drogtól, ami THC az egyik esetben és nikotin a másikban. Tanulmányunk azt mutatja, hogy a füves cigi szívása ugyanúgy szív- és érrendszeri kockázatnövelő tényező, mint a dohányzás. Ez különösen azért fontos, mert míg a hagyományos dohányzás csökkenésnek indult, a kannabiszhasználat emelkedőben van.”

Kiket vizsgáltak?

A tanulmányban szereplő népesség statisztikai jellemzőiről annyit érdemes tudni, hogy a résztvevők 18 és 74 éves kor közöttiek voltak (átlagéletkor: 45 év), körülbelül fele-fele arányban voltak köztük férfiak és nők, etnikai hátterüket illetően pedig 60.2%-uk fehérként, 11.6%-uk feketeként és 19.3%-uk spanyol származásúként azonosította magát. Közel 90%-uk sosem használt kannabiszt, míg 7%-uk nem minden nap, 4%-uk pedig minden nap élt a szerrel. Az aktuális kannabiszhasználók 73.8%-a füves cigaretta formájában fogyasztotta leginkább a marihuánát. Az összes válaszadó több mint 60%-a sosem szívott hagyományos dohányterméket; a napi szintű kannabiszhasználók 28.6%-a is közéjük tartozott.

A vizsgálat korlátai között említendő, hogy a válaszadók mind a szív- és érrendszeri állapotukról, mind a kannabiszhasználatról maguk adtak számot, így a válaszokat befolyásolhatta a résztvevők emlékezete. További hiányosság, hogy a szerzők nem rendelkeztek adatokkal a résztvevők vizsgálatba lépéskor aktuális vér-lipidszintjeiről és vérnyomásáról, és az adatgyűjtés minden válaszadótól csak egyetlen időpontban történt. A szerzők megjegyzik, hogy szükség volna olyan további prospektív kohorsz-tanulmányokra – az egyének csoportjait időben követő vizsgálatokra –, amelyek fényt deríthetnek a kannabiszhasználat és a keringési betegségek összefüggéseire úgy, hogy a szerhasználat gyakoriságának változásait is számításba veszik.

„Az általános népességet tekintve a tanulmány következtetései összhangban állnak azokkal a korábbi eredményekkel, amelyek szerint a napi szintű kannabiszhasználat összefüggést mutat a szívroham és a stroke egyedi kockázatnövekedésével, valamint a koszorúérbetegség, a szívroham és a stroke összesített kockázatnövekedésével – foglalta össze Robert L. Page klinikai farmakológus, a Coloradói Egyetem professzora és az Amerikai Szívgyógyászati Társaság 2020-ban a marihuánahasználatról kiadott állásfoglalásának koordinátora. – Mivel a legális kannabiszhasználat USA-szerte emelkedőben van, a háziorvosoknak és klinikai szakorvosoknak gondolniuk kell arra, hogy a betegtalálkozók során szóba hozzák a kérdést, és elfogulatlanul, tényszerűen, egyenrangú párbeszéd formájában tájékoztassák betegeiket az esetleges keringési kockázatokról, valamint ezek csökkentésének lehetőségeiről.”