A londoni székhelyű OMFIF agytröszt által megkérdezett 75 központi bank közül nagyjából minden ötödik számít az euróállomány növelésére a tartalékaiban a következő két évben, míg csupán 7 százalékuk helyezte kilátásba euróállománya csökkentését – írja a Reuters.
Nocsak, egyre jobban kedvelik az eurót
Ez azt jelenti, hogy a nettó kereslet magasabb volt az euró iránt, mint bármely más valuta iránt a vizsgált időszakban, és a közösségi deviza kedveltsége óriásit ugrott a 2021-es és 2022-es felmérésekhez képest az összesen közel 5 ezermilliárd dollárt kezelő jegybankárok körében.
Persze a szentiment változása csupán évek múlva csapódhat le a globális tartalékok alakulásában. Jelenleg ugyanis még mindig a dollár teszi ki a glóbusz pénztartalékának a 60 százalékát, az euró aránya mindössze 20 százalékos.
Az EKB kamatemelése adta meg a jelet a fordulatra
A megítélésbeli fordulatot egyébként az Európai Központi Bank (EKB) 2022-es döntése indította el, amellyel kilépett a negatív kamatlábak zónájából, az euróövezeti államkötvények hozamát csaknem egy évtized után ismét nulla százalék fölé emelve. A központot követték az egyes országok is, a német 10 éves kötvényhozam például 2022 vége óta 1,9 százalék felett mozog.
Most, hogy az euró hozamot termel, a tartalékkezelők növelni akarják az euró arányát devizaállományukban, a dollártól pedig kifejezetten távolodnának
– mondta Taylor Pearce, az OMFIF vezető közgazdásza.
A lengyel központi banknál, amelynek tartalékaiban a dollárban és euróban denominált eszközök dominálnak, bár nem adták meg, hogy változtatnak-e tartalékaik megoszlásán, úgy vélik:
Az euróövezeti államkötvények középtávú hozama várhatóan jelentősen javul, ami minden bizonnyal növeli az eszközosztály vonzerejét.
A román jegybank viszont közölte, hogy az euró célsúlyát 40–75 százalékra lövi be tartalékaiban az aktuális 59 százalékhoz mérten.
Büntetik a dollárt
Míg az európai energiaügyi sokk és az orosz–ukrán háború rengeteget ártott az eurónak, az Egyesült Államok és Kína rivalizálása és az orosz–amerikai ellentétek fokozódása éppen fordított irányban hat.
A dollártól való elfordulást erősítette, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei mintegy 300 milliárd dollárnyi orosz vagyont fagyasztottak be, mivel ez arra késztette a kínai elemzőket, hogy felmérjék, hogyan lehetne enyhíteni a dollárnak való kitettségen, amiből a többi tartalékvaluta, köztük az euró is profitálhat.
„Európa nem igazán követte az Egyesült Államok külpolitikáját Kína vagy a Közel-Kelet esetében” – mondta a Reutersnek Stephen Jen, az Eurizon SLJ Capital vezérigazgatója.
A tartalékok egyensúlyának az eltolódása a dollárról az euró felé ezért nagyon is logikus
– tette hozzá.
Az IMF adatai szerint a dollár részesedése a teljes devizatartalékokból a 2000-es 72 százalék körüli értékről 2023-ra 59 százalékra csökkent.
Bár még mindig eltörpül a 26 500 milliárd dolláros amerikai kincstárjegypiac mellett, a „biztonságos” európai eszközöknek lendületet adtak a kiadások finanszírozására szolgáló megugró kötvényeladások és a járvány utáni fellendüléshez szükséges 800 milliárd eurós közös uniós kötvénykibocsátás is. Emellett további közös kibocsátásokról is szó van védelmi célokra.
Az ázsiai és afrikai befektetők is zsákolják az eurót
Belgiumban a nem európai befektetők kereslete a 10 éves kötvények iránt megduplázódott egy év alatt.
A külföldi befektetők többsége ázsiai, és főként a központi bankoknak köszönhető
– jelentette ki Maric Post, a belga államkincstár vezetője.
Az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) által idén végrehajtott három kötvénykibocsátásból kettőt nagyjából egyharmad arányban az ázsiai befektetők jegyeztek le, ami a szervezet szerint érzékelhető növekedés az elmúlt évekhez képest.
„Ázsia legnagyobb gazdaságai mellett néhány kisebb kaliberű befektető is elkezdett vásárolni, amit nagyon pozitív dolognak látok, és a közel-keleti befektetők mellett megjelentek a színen az afrikai befektetők is. A piacon ugyanis pozitívumként értékelték az európai kohéziót és egységet a pandémia és az ukrajnai háború során” – emelte ki az EFSF és az Európai Stabilitási Mechanizmus pénzügyi igazgatója, Kalin Anev Janse.
„Korábban alig tudtam eladni »Európát«, a befektetői találkozókon megmosolyogtak, ha kedvezően nyilatkoztam az övezetről” – tette hozzá.
Most viszont, ha azt mondom, hogy pozitívan állok az eurózónához, azt mondják, hogy igen, egyetértünk.
