Mai abszurd: Templomi szolgálat az egyetemre való bejutásért

Az egyetemek mostantól szabadon dönthetik el, hogy milyen kritériumok alapján és mennyi extra pontot adnak a jelentkezők összpontszámához.

Az idei egyetemi felvételin komoly változások várhatók a pontszámítás terén, a hagyományos teljesítményeken túl most más tényezők is befolyásolhatják az összpontszámot.

Illusztráció: pixabay

A struktúra alapvetően 500 pont körül marad, melyből 400 pont a középiskolai és érettségi eredmények alapján jár. Az utolsó 100 pont azonban már nem csak nyelvvizsgára, sport- vagy tudományos teljesítményekre korlátozódik. Ehelyett az egyetemeknek nagyobb mozgásteret biztosítanak a pluszpontok kiosztásában, és a rendszer egy "intézményközpontúbb" irányba mozdul el.

Ezen változtatásokkal az egyetemek mostantól szabadon dönthetik el, hogy milyen kritériumok alapján és mennyi extra pontot adnak a jelentkezők összpontszámához. Míg korábban minden egyetemen ugyanazokat az extra pontokat osztották ki, 2024-től kezdve az egyetemek szabadabban formálhatják a rendszert, akár szakonként eltérő pluszpontokkal.

Az új szempontok között kiemelkedik néhány meglepő példa. A Dunaújvárosi Egyetemen a családtagok egykori intézményi végzettsége akár 15 pluszpontot érhet egy jogviszony-igazolással igazolva, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem speciális rendszert alkalmaz, ahol egy legalább négy hónapos, vagy 120 órás intézményi érettségi előkészítő tanfolyamon való részvétel 60 pontot ér a 100-ból.

A frissítések között olyan teljesítmények is pontokkal jutalmazhatók, mint az alapfokú nyelvvizsga, munkatapasztalat, diákönkormányzati tisztség, és meglepő módon, a templomi szolgálat is. Hogy mit jelenthet pontosan az a "templomi szolgálat" azt egyelőre nem tudni, kíváncsian várjuk kifejtett verzióját.