Exkluzív: mégsem vinnék Debrecenbe a Természettudományi Múzeumot! – Válasz Online
 

Exkluzív: mégsem vinnék Debrecenbe a Természettudományi Múzeumot!

Stumpf András
| 2024.03.06. | sztori

Egy a Válasz Online birtokába jutott előterjesztés szerint mégsem vinnék Debrecenbe a Természettudományi Múzeumot – éppen azon indokok alapján, amelyeket a döntés megszületése után lapunk is rögtön jelzett. Több mint négy évvel ezelőtt. A Csák János tárcája által készített friss dokumentum szerint a korábbi kormánydöntést felül kellene bírálni és inkább az egykori Kilián-laktanyába kellene költöztetni az intézményt. A százmilliárdok eltapsolása és a mozgatás tehát továbbra sem került le a napirendről, a legnagyobb blődségnek viszont talán mégiscsak megálljt parancsolhat a józan ész.

hirdetes

Megdöbbentő dokumentumot sodort a Válasz Online postaládájába a friss tavaszi szellő: a február 19-i dátummal ellátott, a kormány részére készült 29 oldalas előterjesztés a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) elhelyezéséről szól, annak lehetséges módozatait járja körül, s javaslatot is megfogalmaz: maradjon az intézmény inkább mégis Budapesten. S hogy mi ezen a megdöbbentő? Nos, az, hogy az anyag éppen olyan, amilyennek egy normális döntéselőkészítő dokumentumot elképzel az ember. Végigszámolja, melyik változat mivel járna és mennyibe kerülne, majd javaslatot is tartalmaz. Több mint négy évvel ezelőtt kellett volna elkészülnie – még azelőtt, hogy megszületett a kormányhatározat a múzeum Debrecenbe költöztetéséről.

A Természettudományi Trianonja

A Debrecenbe költöztetés ötlete már 2018-ban felvetődött, a kormányhatározatba foglalt döntés pedig 2019-ben született meg – hogy 2020 januárjában a híre elérje a közvéleményt is. Szakmai körökben azonnal hatalmas felzúdulást keltett – Podani János biológus éppen lapunkban kongatta meg a vészharangot akkor, jelezvén: a senkivel nem egyeztetett terv totális dilettantizmust mutat, megvalósítása pedig az intézmény ellehetetlenülésével járna. Röviden: egyrészt évekre be kellene a múzeumot zárni, másrészt Debrecenben nincs megfelelő szakembergárda, harmadrészt a páratlanul értékes anyag jelentős része megsemmisülne vagy kárt szenvedne a szállítás során. Végezetül: még ha megnyílna is Debrecenben valamikor a Természettudományi, látogatóinak jelentős részét azon a helyszínen automatikusan és végképp elveszítené. (Podani aztán 2021 legelején is beszámolt arról lapunkban, mi történt egy év alatt – „a Természettudományi Trianonjának” előkészítése ugyanis folyt tovább.)

A múzeum tavaly megnyílt, Jégvilág című kiállítása az legutolsó jégkorszakban élt kardfogú tigris rekonstrukciójával (fotó: MTI/Soós Lajos)

Némi reménysugarat L. Simon László nyilatkozata jelentett 2021 májusában. Az akkor éppen múzeumi integrációért felelős miniszteri biztosként működő politikus azt találta mondani: bár „mindenképpen létre kell jönnie a Természettudományi Múzeum kormány által elhatározott Debrecenbe költöztetésének, de át kell azt gondolni, hogy egyes tárlatok maradjanak Budapesten”. Továbbá: „Az elsődleges cél a Ludovika épületének fölszabadítása, és egy új múzeumépület építése Debrecenben. De az, hogy valamennyi szakdolgozót és valamennyi gyűjteményelemet elvigyünk Debrecenbe, ez nem reális”. 

A múzeumnak drukkolók fel is lélegeztek ekkor, hiszen úgy látszott, részben azért mégiscsak győzhet a józan ész. Nem örülhettek sokáig: a kormány és Debrecen még 2021 végén megállapodást írt alá arról, hogy megkezdődhet a múzeum odaköltöztetésének előkészítése, amire a város 2,4 milliárd forint támogatást kap, tavaly tavaszra pedig elkészült a döntéselőkészítő megvalósíthatósági tanulmány is.

Bár az ebben foglaltakról a közvélemény eddig nem értesülhetett, a Válasz Online birtokába jutott kormány-előterjesztés összefoglalja azt. A lényeg: ha az MTM két ingatlanba költözik Debrecenben, ahogy tervezik, csak a két épület felhúzásának költsége 170 milliárd forint, ráadásul 7 év lenne felépíteni ezeket. További 20 milliárd és négy év lenne a költözés, összesen tehát

több mint 190 milliárd forintot költenének el úgy, hogy a múzeum legkorábban 2034-ben, tíz év múlva lehetne Debrecenben.

Végül csak leesett

A valódi érdekességek azonban csak ezután következnek a Csák János miniszter által is jóváhagyott előterjesztésben. Kiderül például: „a koncepció szakmai vizsgálata során egyértelművé vált, hogy az MTM, mint az ország legnépszerűbb családbarát múzeuma, egyúttal aktív országos és nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező természettudományos kutatóhely fővárosi jelenléte szakmailag is teljes mértékben indokolt, így a fővárosból teljes körűen nem vonulhat ki”.

S hogy miért nem? Csupa olyan érvvel támasztja ezt alá a dokumentum, amelyeket a hozzáértők csípőből, azonnal felsoroltak már a terv napvilágra kerülésekor. (Csakhogy őket senki sem kérdezte, levelükre sem válaszolt a kormányból senki.) Több mint négy évvel később, milliárdok elköltése után most aztán ugyanarra jutottak a minisztériumban: hogy ugyanis „a múzeum

az egyik leglátogatottabb budapesti közgyűjtemény, melynek 2022. évi látogatószáma 151 504 fő,

ebből 49 500 diák, vagyis a múzeum látogatóközönségének egyharmadát az iskolai csoportok teszik ki.” Valamint: „Debrecen a környező 40 km-es sugarú körön kívül kevés nagyobb településről érhető el átszállás nélkül, ez az iskolai csoportok utazását rendkívül megnehezíti.” Aztán: „Az MTM kiemelt feladata a fővárosi / városi, a biodiverzitással nem, vagy ritkán találkozó fiatalok képzése, edukálása, a természettudományos életpálya felé terelése.” Továbbá: mivel a múzeum nemzetközileg is fontos kutatási helyszín, országos tudás-, mentori és képzési központ, központi adattár, „mindezen feladatok teljesítéséhez az egész országot hálózatba kötő infrastruktúra, megfelelő közlekedési kapcsolat és megfelelően képzett szakembergárda szükséges.”

A fővárosban van a legnagyobb szükség rá: Nagy István agrárminiszter beszédet mond a Beporzók napjának megnyitóján a Magyar Természettudományi Múzeumban 2023. március 11-én. (fotó: MTI/Soós Lajos)

Bónusz: A Debrecenbe költözés „a lehető legdrágább és a legköltségesebben fenntartható megoldás, amely a nagytávolságú költöztetés révén mindemellett a természettudományos gyűjtemények épségét is veszélyezteti”.

Pontról pontra azok a tények és érvek, amelyeket hiába hangoztattak a terv ellen rögtön kikelők. Összefoglalva: született egy ötlet, az alapján egy megalapozatlan kormányhatározat 2019-ben. Eltelt több mint négy év, elköltöttek néhány milliárdnyi adóforintot, Debrecen idén januárban már az épületek részletes megvalósíthatósági tanulmányára kötött szerződést, mire kiderült, amit mindenki tudott addig is: hogy az ötlet rossz. Az előterjesztő most tehát azt javasolja a kormánynak, hogy vizsgálja felül és módosítsa korábbi döntését.

A múltat végképp visszaállítani

Jobb későn, mint soha – legyinthetnénk. Csakhogy az előterjesztésben szereplő javaslat szerint egyrészt meg kellene fontolni egy debreceni reprezentatív kiállítóhely és új gyűjteményi központ létesítését, de – bár az MTM székhelye és raktárbázisa Budapesten maradna – a természettudományi így is kénytelen lenne elhagyni a Ludovika épületében általa használt majd’ 25 ezer négyzetméternyi területet. Hát persze: hiszen az egész, egyébként szükségtelen hajcihő oka csupán a múltat végképp visszaállítani szándékozó politikai mánia (jelen esetben: A Ludovika legyen megint Ludovika!). Hogy a múzeum és az egyetem tulajdonképpen hosszú évek óta megfér egymás mellett, mit sem számít. Hogy iszonyatos költsége van a költöztetésnek, az sem.

A költség márpedig az előterjesztésben javasolt helyszín, az egykori Kilián-laktanya kapcsán is horribilis: 157 milliárd forint. Az ingatlan nem állami tulajdon, több mint 16 milliárd lenne csak a megvétele, aztán 122 milliárd (!) a felújítása. Ehhez jönne még a 18 milliárdos költözési költség. Ez hét év alatt készülne el onnan számolva, hogy megvan rá a pénz. Csakhogy a tervezet szerint nem állna meg itt a forintszámláló: Debrecen így sem maradna ki a buliból, a város afféle fájdalomdíjként természettudományos tematikájú kiállítóhelyet és egy gyűjteményi központot építhetne 120 milliárdért.

Összesen tehát 277 milliárdból jönne ki az, hogy Debrecen is kapjon új múzeumot, de a Természettudományi is Budapesten maradhasson.

Végső soron ez drágább annál, mint ha Debrecenbe költözne az MTM és megmaradna egy budapesti fiókintézete: az a változat „csupán” 224 milliárdból kijönne (30 milliárd ebből a budapesti fiókintézet felújítása lenne), viszont drágább lenne fenntartani és 11 év alatt lenne csak kész. Ami pedig a legfontosabb: tönkre vágná az összesen 11,5 millió műtárgyat őrző MTM-et, Európa ötödik legjelentősebb természettudományi múzeumát. A szakma és a közönség tehát örülhet, ha az intézmény a fővárosban marad – az adófizető azonban így is sírhat tovább.

Részlet az előterjesztésből a különböző változatok becsült költségeivel

Kormányzati értesüléseink szerint az előterjesztés a közigazgatási államtitkári értekezletet már megjárta, a kormány azonban még nem tárgyalta azt. (A Miniszterelnökség egyelőre nem válaszolt kérdésünkre, mikor lesz a kormány napirendjén a Természettudományi ügye.) Ha tárgyalják majd és az előterjesztésben javasoltakra bólintanak rá, a múzeum megmenekülhet az eljelentéktelenedés őt évek óta üldöző rémétől. Igaz, a rémet senki más, kizárólag a kormány szabadította az intézményre – most tehát legfeljebb olyan problémát old majd meg, amelyet ő maga okozott. Új, de fővárosi központtal gazdagodva dolgozni – ez mindenesetre a múzeum és az ottani szakemberek szempontjából is megfelelőbb megoldás lenne a debreceni száműzetésnél. Az előterjesztés legalábbis azt jelzi, hogy a múzeum egyetért az abban foglaltakkal.

Kérdés persze, hogy egyáltalán megvalósítható bármelyik terv a közeljövőben. Lázár János minapi nyilatkozatának fényében erre sem vennénk azért mérget. Az építési és közlekedési miniszter határozottan az építkezések visszafogásáról beszélt, jelezve: a költségvetés egyensúlya elsődleges szempont, nem tudja tehát megígérni, hogy idén jelentősebb beruházásokat finanszírozna a kormányzat. Márpedig akármelyik tervet nézzük az „MTM-probléma” megoldására kidolgozott három közül, mindegyikhez jelentős beruházások kellenének.

A projekt eddigi mérlege tehát: egy évekre bizonytalanságba taszított múzeum, elköltött közpénzmilliárdok, s ha most netán pazarló, de szakmailag mégiscsak értelmesebb döntés születik, mint eredetileg, épp ott fogunk állni, ahol öt évvel ezelőtt. A rajtvonalon.


Nyitókép: Válasz Online illusztráció

Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt

#Csák János#Debrecen#múzeum#Természettudományi Múzeum